*Felvont szemöldökkel bámulok a fogadóra értetlenül, ugyanis nem sikerül összeegyeztetnem a selyem és a fal fogalmát. *
-Érdekesek ezek a népek, hogy ilyenekben élnek *motyogom alig halhatóan magamban, majd belépek a többiek után a fogadóba* (azért azt észrevetted, hogy a többi ház, azért nem ilyen falakkal rendelkezik)
-Nos uraim? *teszem fel halkan a kérdést, a hangsúlyban benne rejlik az is, hogy akkor most kiholmerremeddig meg amúgyis, hiszen én még nem jártam itt. Közben felfedezem tekintetemmel a belső teret is (a pár oldallal ezelőtti belső leírás gondolom változatlan, nem rendezték át)*
Most hogy a többiek elmentek, minden figyelmemet a lánynak szentelem.
- Há dubd lö magad aztán igyunk ögyet, mög meg is íheztem íne. (Leülés utánalaposan körbe nézek) (morgom félhangosan kicsit)Én is jubban ködvelem a kűházakat, de hát ez vun.
Kissé nehezen férsz el a kicsi ülőpárnán, és az asztalt se találod elég nagynak. Idővel arratéved egy felszolgáló lányka és illedelmesen megkérdezi kértek-e valamit.
- Kíne pá dulog. Ögy nagy asztal, mög huzzá röndes szíkek. Köne míg valami sűt állat, marha vagy valami nagy, pá pofa sűr, mög a lánynak amit kír.
Kissé elkerekedett szemekkel néz rád a lányka, majd sikerül uralkodnia magán.
- Nagyobb aztalunk sajnos nincs, széket pedig egyáltalán nem tartunk, de a többit mindjár hozom, mihelyst a hölgy is rendelt.
*Én is letelepedek az asztal mellé, kissé furcsálom a berendezést, nagy szemekkel rá is csodálkozok a sok újdonságra. Szinte én pirulok bele asztaltársam bárdolatlan kérésébe*
-Természetesen tökéletesen megfelel nekünk ez az asztal és az ülőpárnák is kellően kényelmesek. *mondom a lánykának, majd rápillantok Farkasra, mint ahogy anya szokott a neveletlen gyermekére, ha az szégyenbe hozza*
-Én egy pohár bort kérnék egyenlőre *mosolygok rá a lányra, majd ha már elment, Farkashoz fordulok*
- Mindjárt hozom - mondaj a lány, majd kissé meghajol felétek és távozik.
-Mi szükségetek a papra, tán bajba keveredtetek? *intek fejemmel arra, amerre a papot elkísérték*
A lány fintorgásait észre sem veszem, biztos neki is kényelmetlen az ülés.
- Baj vun mindehul. Ögyet elhagysz, jün a másik. A nagyúúút nem szöreti pár gonusz lílek, uszt űk erűlködnek itten. A mút iccaka föl akartak gyútani mönket, de persze elfuttak min a nyulak, miko udalíptem. A nagyúúú is érzi, hugy azé köll ide az erő, azé fogadut föl engem a bajnukot. Szörintem ha nöm vúttam vóna uttan este, leruhanták vóna űket, osztán akkó must nöm lehetnínek itten.
-Úgy látom ez a bizonyos nagyúr áldhatja a jó szerencséjét, hogy az égiek pont téged irányítottak útjába, mikor a kíséretét felfogadta. Azt legalább tudjátok, hogy kik azok a gonosz lelkek?
- Ha tudnám má nem ílne ögyik sem. De majcsak elűkerülnek mögen, ozt akkú majd mögkapják a magukét. Ha nöm mundják a növüket elűtte, akkó nívtelenűl hallnak mög. Minök érdekel ez tíged? (gyanakvó kifejezés ül ki az arcára)
-Csak keresem az utat, hogy mi módon tudnám meghálálni, hogy megmentettetek, hátha valamilyen úton-módon a nagyúr segítségére, és ezáltal persze a te segítségedre is lehetnék, hogy ráleljünk kik akarnak ártani nektek. Több szem többet lát elv akár itt is működhet.
- Nökem elíg ha elmondud sok imbernek, hogy Ín, Farkas a bajnuk möntettelek mög. Ezzel lö is vun tudva. Ha mög sögíteni akarsz a nagyúúnak akkur völe kell mögállapudnod. Bá...(tekintete a messzeségbe réved)...no mindögy.
Nemsokára kihozzák, amit rendeltetek. A sült ránézésre elég nagy adag, közel az asztal háromnegyedét elfoglalja a tál, amin rajta van, az illata ígértesenek tűnik. Mikor megkóstolod, kissé érdekesnek találod a fűszerezését, de nem kellemetlen csak szokatlan. A bor sem okoz csalódást.

Pettyes: körülbelül akkor érsz a Lágy Szellőbe, mikor Farkas és Deneira vacsorához lát.

Farkaséknak:
- Köszönöm! További jó étvágyat!
Morel nincs lenn a fogadó részben. Farkason kívül más ismerőst nem látsz.
Ez esetben leüllök egy félreeső asztalhoz és megvárom Grent, hátha találkozom vele. Rendelek valami kaját, ha arra jár egy felszolgáló lány és érdeklődöm az árakról.
Nem kell sokat várnod, hogy egy felszolgáló arra járjom.
- Egy vacsora az fél ezüst. Rendel valamit?
- Rendben, akkor egy vacsorát szeretnék kérni. Köszönöm. - biccentek a felszolgáló felé.
Mivel nem határoztad meg mit kérsz, így hoznak neked valamit. Amiről ránézésre csak annyit tudsz megállapítani, hogy valamilyen zöld levélbe csomagolt akármi, egy kis csésze valamilyen szósszal, és egy kupa rizsborral. Az étel illata jó, de éltedben nem láttál még ilyet.