Hódító / Queosia forum - Az Ezüst hold könnyei

Hódító / Queosia forum (http://forum.hodito.hu/index.php)

- Az Ezüst hold könnyei (http://forum.hodito.hu/forumdisplay.php?f=55)

- - Az Ezüst hold könnyei (http://forum.hodito.hu/showthread.php?t=820)

- Ahogy mondod. - válaszolom vallatós kérdésére.
- Minden harcos megérdemli a tiszteletet, aki azért harcol, amiben hisz! Mivel nekem jelenleg így a könyebb, ezért teszek így és ezért viszem! Inkább menjetek előre és jelezzétek, hogy ha valaki tud kiszedni információt belőle, akkor készüljön! - mondom Meríínék felé.
Amikor beszélsz a "minden harcos megérdemli a tiszteletet" alatt Meríín-ék fintorognak. Láthatóan eltér a véleményük a tiédtől.
-Itt is tud mi kiszed információ belőle ha kell. Ez van zsoldos, nem hisz benne, hogy harcol hitből. Akkor nem lettek volna gyávák és jönnek este két oldalról. - megvonja a vállát - de ha akarod szólunk mások is.
Előremegy a táborba és hangosan szól a Feran álltal újjáélesztett tűz mellett:
-Dhar akar tudást elfogott íjastól. Aki akar őt kikérdez az jönni. Dharnak van sebe több.

Mikor bizonyossá válik számomra, hogy a harc befejeződött, visszavonulok a sátramba, és pihenek. A vallatás menni fog nélkülem is, ha pedig mégsem, feltételezem szólni fognak.

- Nem biztos, hogy gyávaság az, hogyha este támadnak két oldalról! Harci elképzelés is lehet levetített kis létszámra, könnyebb becserkészés, kevesebb veszteség, akár a megadásra való felszólítás!
Az a gyávaság, ha egy kegyelemért könyörgőt megfosztunk életétől, mert mi biztosak akarunk lenne! Ha gyerekeket használsz fel ahelyett, hogy kiállnál harcolni, ha úgy harcolsz, hogy közben mással vívatod meg harcod!
Meríín megvonja a vállát:
-Ha kegyelmet adsz gyengének néz aki kapja. Ha egyszer adsz máskor is kell. Próbálhat sokat megölni téged és te nem ölhet meg őt, mert ha nem sikerül akkor könyörög kegyelem? Inkább megölni első alkalommal. - megvonja a vállát- társai látják nincs kegyelem és nem lesznek bátrak.

Beviszem a táborba az ájult íjjászt, leteszem egy jól látható helyre, majd egy kicsit arrébbvonulok és megnézem a sebem! Ha erősen vérzik, akkot megpróbálom a mancsommat rátenni és elállítani, illetve elszorítani az eret, hogy ne folyon el az összes. Közben az Atya kocsijához baktatok, bekopogok és megkérdem tudna-e segíteni?

A csontodat kaparászó nyílhegy mellett erősen vérzik a karod és az oldaladon (ahol az ütést érezted) is hosszú, de nem mély seb van. A combod is vérzik. Egyik seb sem túl súlyos, de el kellene látni.

A sebesült hírére elő jövök a batárból. Majd oda megyek Dhar-hoz, ha visszatér körünkbe.

-Dhar, ha tiszteled Kradot és kéred segítségét, sebeid meggyógyulhatnak, kínjaid enyhülhetnek.

A táborban a törpék megkötözik a Dhar által becipelt íjászt, Tömzsipöröly kötszereket pakol elő az egyik ládából és odalép az Atya mellé, hogy ha kell a szakrális segítségen kívül gondoskodjon a sebekről.

- Atya, mit jelent az hogy tisztelem?! - kérdem az Atyát.
- Elég, ha azt mondom, hogy igen? Vagy a szokásaitokkal és egyéb teendőitekkel kell tisztában lennem? Mert akkor ez esetben azt kell mondjam, hogy nem. - intézem mondanivalóm az Atya felé.

-Egyenlőre elég ha kéred segítségét, és Krad majd eldönti, neki tetsző életet élsz-e. (megáldom és ha sikerült az áldás, akkor begyógyítom a sebeit.)
-A szokásokat megismerheted, főleg mivel elég egyszerűek. Gyűjtsd, őrizd és óvd a tudás minden formáját, ez Krad a tudás istenének kérése feléd.
Atya: Érzed ahogy Krad áldása beterít és gyógyító hullámként sugárzik Dhar felé. Magadban Krad himnuszát énekled és könnyes lesz a szemed, mikor érzed istened nagyságát és jóságát.

Dhar:Úgy érzed elég egyszerű amit az atya mond és visszagondolva életedre úgy látod eléggé hasonló életet éltél, bizakodsz, de kissé félsz is a bekövetkezhető dolgoktól, mert eddig még nem gyógyítottak mágiával. Nem tudod mit fogsz érezni.
Hirtelen a sebeid felforrósodnak és érzed ahogy a sebszélek húzódnak össze. De nem azon a fájdalmas módon, mint mikor valaki kötéssel, tűvel húzza össze, haem mintha hirtelen újra sarjadna a húsod és kellemesen forró érzés tölt el. Egy pillanatnyi fájdalmat érzzel mikor a nyílvessző maradéka kilökődik a sebedből, a rátapadt vérrel és pár csontszilánkkal együtt.
Lepillantva látod ahogy a sebek összehúzódnak és a szélükről a száraz vérpikkelyek leperegnek. Még a szőröd is visszanő a sebek felett.
Visszakapod az elvesztett pontokat.

(Ezekért a pillanatokért érdemes élni, amikor megtapasztalhatom istenem nagyságát és közelségét.) A gyógyítás után még fertály óráig úgy maradok, imádkozva.(hálát adok Kradnak és kérem, hogy elmémet töltse fel újra szent erejével)
Hunyt szemmel imádkozol és élvezettel fürdesz Krad dicsőségének fényében. Hálát adsz neki adományaiért és érzed ahogy fénye elborít.
Szent szimbólumodból mintha forró láng sütne és érzed ahogy feltöltődsz energiával az Ő dicsőségére.

- Rendben Atyám, talán ez menni fog - mondom az Atyának, majd úgy teszek, ahogy mondta.
Amikor elkezdődik a gyógyítás folyamata, meglepődötten nézem végig, majd a végén egy kicsit szótlanul álmélkodva állok és bámulok.
- Köszönöm Atyám - rebegve mondom - és Istenednek is, hogy meggyógyítottatok.
- Lenne itt még egy dolog, egy elfogott rab, akit ki kellene kérdezni, hogy mit miért tettek - mondom az Atyának - talán ha értesz hozzá, akkor a Te eszközeid kifinomultabbak a többiekénél - ezt odasúgom az Atyának.

-Lehet, önként is válaszol a kérdésekre, de vannak módszerek, melyekkel akkor is szóra bírható valaki, ha néma (kacsintok Dharra) Más nem sérült meg a mieink közül?
Ahogy körbepillantasz, az egyik hajtó törpén látsz még vérnyomokat és a nyakán kötést, de láthatólag nem nagyon törődik vele.