Szép vers

Ősszel írom a szép verset,
Sietek, mert a macska kerget.
Pedig szereti ő is az őszt,
Mert akkor a megel bundájában már nem sül meg a nagy melegben, mivel hűvösebb van.

(Szabadvers... ;))

Itt van az ősz: na jah...

Itt van az ősz, szeptember eleje.
Iskolába jár a fiatalság veleje.
De mondjátok meg, mi a szép benne?
Szép az, hogy kelnem kell reggelente?:mad:

BeeLord! Miért nem teszed be a az őszi versek versenyéhez?

Mert ezt csak hirtelenjében írtam válaszként az ősszel kapcsolatban:) Kb fél perc alatt. Hol van ez a kidolgozott, átgondolt művekhez képest?:)

Kár...sajnálom több szempontból is. Elsősorban azért, mert amit az ember "hirtelen" mondd, vagy ír, az mindig igaz, és ami igaz, az csak jó lehet. Nem utolsósorban pedig azért, mert lehetnél úttörő(kommunista nyakkendő nélkül :)), hogy bátorságot önts a bátortalanokba, talán így általad többen vállalkoznának a versenyre...:)

Búcsú kora őszben
 

Látod, vihar van megint.
Pillangók az éjszakát,
örömöt a kopjafák
búcsúztatják odakint.

Száraz avarban csendesen
lépéseimet adom.
Nap és Hold a vállamon,
Csillag alatt egyetlen.

Lásd, szemeim szennyesek,
de szempillámon szendereg
az ősz velem

és hanyatt fekve elmereng,
mint leányhaj a végtelent,
emlékezem.

Hazafelé
 

Az égről szívembe sápadt
a holdarcú magány.
Nem mert megsimogatni
egy apró örömcsillag.
Inkább halkan elpihent, lejjebb;
a sötétség bársony haján.

Ez nagyon-nagyon szép... Miért nem vettem eddig észre?!:)

A Kedves
 

Sötét, barna tó,
mely elnyugszik csendesen,
s szempillák mögött
sírva elpihen,
ha tükrében
kelő Nap dereng,
s testté válva
búsan elmereng.