|
Alysiumhoz:
- Hát ez jú hír, mög nem is. Ha júl látsz vele, akkú nökem is kíne egy ilyen. De ha megölted aki csinálta, akkor tűle má nem kérhetek ilyet. Köll keresni egy másikat. Hugyan nízet ki? Ki fia burja vút? Ember vút ögyáltalán vagy valami hasunló? |
Farkas felé nevetve:
- Tudtommal nem bírod a vajákosokat, vagy a hozzájuk hasonlókat. Nem tudom, hogy a sok "áldozat" közül melyik volt az, aki ezt tette, de Te mint nagy harcos tán számolod áldozataid számát, illetve kinézetét? - kérdem Farkastól. - Nagy koponyád lehet, ha mindre emlékszel - válaszolom neki. - Nem tudom melyik volt és hogy nézett ki, de talán majd Te is belebotlasz egy olyan vajákosba, aki esetleg tesz veled valami, tán vörös hajat képez majd neked - mondom nevetve felé. |
Farkas-nak:
-Keresem azokat akik árulók lettek és önvérükre törtek-törnek. Ha megtalálom őket akkor Tooma segedelmével trónja elé küldöm őket, hogy adjanak számot tetteikről. A Nagyúrnak szóló kérdést kinek zöldjem? Nekem is meg Aúú-nak is. |
Alysiumhoz:
- A kígyóimádúkat söm ködvelem, mégis akad belűlük ip elíg. Az öllenfeleim apraját nöm számulom az igaz, de a júkat számun tartum, hisz dicsűség legyűzni ulyat, aki maga is Bajnuk. - Na ne mund, hugy amíg mi körgettük a rablúkat te pár nap alatt számulatlan vajákust űlté mög. Sűt...Úgy ömlékszem abban az átukverte pincíbe lött ilyen szömed, nöm? Grenhez: - Hát ki sem níztem vúna belűled, hugy ilyen ömbervadász vagy. Aztat van küztük nagy bajnuk, vagy puhány kis fíreg mind, mik a likjaikba römegve várják a ragadozó távuztát? |
Farkas-nak:
-Nem nagyon foglalkozom emberekkel. Akiket kergetek azok közt akad aki elbújik, de csak azért, hogy a hátadba marjon, vagy mert különben mások is a halálát akarnák. A többségük külsőre tán rendes dolgos népnek látszik, de Tooma segedelmével rájuk lelek akkor pedig... - függve hagyom a mondat végét, értse ahogy jobban tettszik neki. |
Farkasnak:
- Most hogy mondod azt hiszem igazad van. Azután lett fekete a szemem és valami be is ugrott, mintha egy vajákos azt mondta volna élete végén - aki megsértette anno a területünket - hogy váljon a szemem olyanná, hogy mindig bajom legyen belöle, miután egy sötét helyen jártam és láss csodát a pince sötét és nekem valóban állandóan problémám van vele, mert bosszantó kérdések sorozatát teszik fel állandóan. |
Alysiumhoz:
- Akkur lögküzelebb ne möntsem meg az íleted? (Nézek rá fagyott arccal...) |
Cinkosan Farkas-ra nézek:
-Megmenthetjük legközelebb is elvégre eddig jól "megtalálta" a csapdákat nem? - kissé bocsánatkérőn Alysium-ra vigyorgok, elvégre ha van egy kis humorérzéke is az elfnek akkor megérti, hogy ezt nem lehetett kihagyni. |
Farkashoz:
- Dehogynem, ha éppen szükséges! |
Jót vigyorgok Gren poénján.
- Azé ín még must sem tudom ölhinni, hogy möghót a györek. Olyan gyursan történt minden. Mondjuk föne nagy tűz vót, kész csuda, hogy túlílte a család. (tanácstalan fejvakarás) |
Miután a Nagyúr-al befejeztm a "négyszemközti" beszédet, biccentek a többiek felé:
-Megyek. Farkas-nak: -Talán nem, de inkább ne táplálj reményt ezt illetően. Ha mégis él, előbb-utóbb megtaláljuk. addig is arra készülj, hogy ha jössz akkor sok sok ocsmányság és kemény harc vár. Ha túléljük azthiszem kérdés nélkül megkapod a bajnoki címet akárhol. |
Miután befejeztétek a beszélgetést a nagyúrral, Alysium távozik egy időre, majd valamivel később a már látott pappal, és papnővel tér vissza. A két papon most semmi nem utal a "foglalkozásukra" teljesen átlagos ruhát hordanak.
Kopogás után mind a hárman belépnek a szobába. Alysium: A szobába lépés után a két érkező kellő tisztelettel köszönti a nagyurat, majd beszédbe elegyednek, amiből te nem értesz semmit. Körülbelül negyedórányi tárgyalás után az úrnő így szól: - Mondani meg többieknek a pap velünk jönni. A pap és a papnő elköszön a nagyúrtól, majd elindulnak kifelé. Visszakíséred őket? (a válasz jöhet üzenetben is ha úgy kélnyelmesebb neked) |
Fontos!
Dobpergés. A tér közepén ácsorgó küldönc széttekeri a kezében tartott pergament, és fennhangon olvasni kezd:
- Közhírré tétetik, hogy a mai naptól fogva a történetben eddig NJK ként tevékenykedő pap megszemélyesítését naramis veszi át. A karakter átruházása némi fennakadást, és a történet menetében késlekedést okozhat. Kérjük megértésüket és türelmüket, amit ezúton előre is köszönünk! A küldönc a tekrcset elrakja, majd jobbra el. Ha valakinek van valami kérdése óhaja, sóhaja ezzel vagy mással kapcsolatban írjon nyugodtan. |
Off: Hurrá hurrá! Üdv a Naramis! :)
Törpi morc mert nem szeresse ha kihirdető dobolók megzavarják a félálmát és a frászt hozzák rá az idegesítő kopácsolással. Erősen filózik azon, hogy a küldönc fejével taktust verjen a kegkeményebb falon. :p |
Aki a városból indulás előtt még meg akar valamit tenni, akkor hajrá!
Hétfőn egy taggal bővül a csapat, és indultok is tovább. |
Először is tisztázzuk ki az aki jön tovább a Nagyúr-ral.
Utánna odaadom neki amikor kéri a kétkezes csatabárdom (bűvölés céljából). A hátralévő időt őrködéssel, pihenéssel, a lovak ellenőrzésével és imádkozással töltöm. Meg persze az új "társunkkal" való összeismerkedéssel. Ki ő, mihez ért (bár abból, hogy pap elég sokmindent sejtek). Az új társatok akiről még nem tudsz mert Alysium még nem szólt nektek erről, az a pap, aki valamennyire meggyógyított, mikor az úrnő elrablóit üldöztétek, ő kísért titeket a nemesi palota pincéjébe, többször is találkoztál már vele, de eddig nem beszéltetek igazán, azt sem tudod hogy hívják. Alyisium most épp visszakíséri a papot és papnőt, úgyhogy valószínűleg egyhamar a karid nem is szerez tudomást a dologról. A megismerkedést persze csak azután, ha majd közli a Nagyúr, hogy a pap is jön. Akkor majd ha eljön az ideje lejátszuk. |
(A jobbik 1k csatabárdomat adom majd oda megbűvölésre. )
Az indulásig szerényen mulatgatok, fekvés-evészet-ivászat (szabadidőmbe persze), mert az utazás mindig fárasztó és kényelmetlen. Kerítetek valami mesélőt is, hogy nagy Bajnokokról regéljen nekem amíg eszegetem. |
Amikor későtájt visszaérek a fogadóba elmondom Grennek, hogy a holnapi napon egy pap fog csatlakozni az utunk során. A neve Quintar, akivel már ő is találkozott, amikor a gyerekért mentünk. Bővebb információt róla, ő magától fog megtudni.
Ezután bemegyek a szobába és kijelölt fegyverként az íjamat és a tegezeket tele nyíllal viszem oda a nagyúrhoz, hogy ezt kellene majd mágikussá tenni. Ezután, ha van még valakinek kérdése válaszolok, ha nincs elmegyek a szobámba és lepihenek. |
A nap első sugaraival együtt, egy feketébe öltözött alak érkezik a fogadóba. Az átlagosnál talán alacsonyabb, bő öltözéke ellenére is vékonynak tűnik. Arcát, dísztelen Haquitessének ( incogno ) "mélyre húzott" csuklyája takarja. A fogadóba lépve körbenéz, az ott tartózkodókat néhány pillanatig vizslatja. Hátra hajtja csuklyáját, majd kigombolja Haquitessét. Szinte világít copfba fogott hosszú ezüst – fehér haja, kreol, szoborszerű arca mellett. Sötét szemét mélyen az őt figyelőkébe vájja. Tekintetét még szigorúbbá teszi a bal arcán lévő tetoválás - halántéktól induló fülcimpáig tartó, ( szemet ) körbe táncoló vadállatfejű emberek ( stilizált alakok ). Méregzöld öltözéke a helyi divat szerinti, puha bőrcsizmája, tarisznyája és fegyvertokjai feketék. Bal oldalára vékonypengéjű, keresztvas nélküli egyenes kardot, jobbra pedig előzőnek kicsinyített mását ( tőr ) „kötötte”
Még egyszer körbejáratja tekintetét az ott lévőkön, majd leül az egyik, sarokhoz közeli asztalhoz és vár. (Nem tudom adtam-e pontos leírást annak idején a papról, ha igen, akkor visszamenőlegesen módosul a dolog. A Naramis által írt megjelenés a mérvadó.) |
Reggel felkelek, megmosakszom, majd összepakolom a cuccaim, indulásra készen. Kicsit szórakozott, jó kedvemben vagyok. Lemegyek a fogadó helységbe és rendelek némi ennivalót indulás előtt, körbe pillantok, és ahogy észreveszem Quintart intek felé és elindulok a sarokhoz.
- Üdv Quintar! Csatlakozhatok az asztalodhoz, illetve ettél már? - kérdem tőle. |
A Nagyúr-nak a kétkezes csatabárdom adom oda és megcsóválom a fejem, mikor az elfet látom a tömött tegezekkel:
-Fegyverenként száz arany, erre meg akar bűvöltetni vagy 100 nyílvesszőt. 10 000 arany. Szép summa. A kissebb fegyvereim is hozzam? - morgolódom magamban. Quintar-ral nem tudom, hol és mikor futok össze. Most, hogy a fő fegyverem a Nagyúr-nál van, kissé idegesebb vagyok a szokottnál. Ha nem vagyok őrségben mikor az új társunk megérkezik akkor lemegyek a fogadó étkezőjébe és ha be tudom azonosítani (valaki például a "mieink" közül ott van vele, vagy esetleg felismerem, nem most látod először, így gond nélkül felismered a papot) akkor odaköszönök neki és miután szerzek ételt, megpróbálok szóba elegyedni vele. |
- Én is üdvözöllek Alysium. Kérlek foglalj helyet. A reggelit örömmel elfogadom. Ha esetleg valami kérdésed lenne, kérdezz bátran.
A későbbi társaságunkhoz csatlakozókat is hasonlóan fogadom. |
Megköszönöm, majd leülök Quintar mellé, de előtte még rendelek neki is hasonló reggelit, mint magamnak.
- Nos egyenlőre együnk - mondom Quintarnak. - Majd út közben lesz pár kérdésem arról a tudományról, amihez Ti oly jól értetek, mesélhetnél majd nekem magáról az Álomvilágról, hmm az Antissról, ha jól tudom így nevezitek. Kezdhetnéd majd az elején és befejezheted a végén, mielőtt megkérdeznéd mit is akarok pontosan tudni. |
Alysiumnak:
- Hmm, igazad van, együnk. örömmel mesélek neked az Antissról, amihez Mi olyan jól értünk. Az elejétől. remélem elég hosszú lesz az út. Ha megreggeliztünk bemutathatnál a társaidnak! Kisvártatva a felszolgáló kihozza a reggelit, ami főtt tojásból, sajtból, hideg sülthúsból, cipóból, vajból és mézből áll. Majd hoz egy-egy korsó sört, és magatokra hagy titeket. |
Alysium:
Mikor az íjjadat hozod, akkor érdeklődve nézünk rád (az úrnő és én is): - Biztosan ezt akarni? Nem a leghatékonyabb fegyver a halálon túliak ellen. Jól meggondolni... |
Az indulás előtti napon felkeresek egy Darton templomot (ha van ilyen a városban). Nincs.
Az új jövevénnyel addig nem foglalatoskodom különösebben, amíg ki nem derül nekem, hogy Ő is velünk jön majd. Közepesen udvarias vagyok vele, mint minden "idegen" szent emberrel. Akik régebbről ismernek láthatják, hogy nincs az az igazán jó kedvem, de azért próbálok mulatni. |
A Nagyúréknak:
- Úgy gondoltam, hogy mivel van két közelharcosunk, estleg jól jöhet egy íjjász. Ehhez értek a legjobban, persze nyíl nélkül mit sem ér, hacsak maga nem képzi a nyílvesszőket vagy pár vesszőt át nem alakítanak. Ha nincs más lehetőség, akkor átadom a kardomat, hogy legyen az a különleges fegyver. - Legyen, ahogy akarja... - mondja az úrnő, aztán kissé furcsa arccal elveszi tőled az íjat és a nyílvesszőket. |
Quintar-ral, ha ráér egy délután elbeszélgetek mindenféle dologról (merre járt eddig, mihez ért a papi dolgokon kívül) és megkérdem, hogy ismételten elvállalná-e a "felgyógyításomat", mert nem akarok csökkent harcértéket képviselni induláskor.
Közben próbálom magam ismét formába hozni és a biztonsáág kedvéért a fogadóssal beszereztetek kötözőanyagot, és a sebkezeléshez szükséges dolgokat. |
Quintar felé a reggelinél:
- Természetesen, ha erre járnak bemutatlak nekik, addig is néhány szó róluk. A törpét már láttad, Grennek hívják, kicsit morgolódos, de normális. Ezután ott van a nagytermetű gladiátor, a neve Farkas, szereti, ha fényezik, amúgy szintén normális, csak dícsérgetni kell. Velünk utazik Vylia, róla semmit nem tudok, csak annyit, hogy Farkassal jött és őt kísérgeti. Stancil kölyök a mi kis beszerzőnk. A Nagyurat és az Úrnőt pedig már ismered. - Jó étvágyat - azzal a kihozott falatokhoz kezdek. |
Alysiumnak csak hümmögök mikor a neveket említi.
A bemutatás után csak ennyit mondok: - Remek, akkor itt mindenki normális. Örömmel hallom. Majd eszek pár falatot, utánna csak játszom az étellel. Meg akarok várni mindenkit, hogy csak egyszer keljen bemutatkoznom, és az esetleges kérdésekre is csak egyszer keljen válaszolnom. Nem kell sokat várnod, a gyomra előbb-utóbb indenkit az asztalhoz vezet. Alysium utén Gren érkezik, majd Hyas (vele többször találkoztál már), majd Farkas is előkerül. A nagyúr és az úrnő a szobában étkezik. Hyas helyi szokás szerint üdvözöl, majd helyetfoglal. Látrhatóan nincs kedve beszélgetni evés közben. |
Ahogy érkeznek mindenkinek bicentéssel köszönök, Hyas üdvözlésére mosoly jelenik meg szám szélén, majd én is szokásnak megfelelően üdvözlöm.
Majd megvárom míg mindenki nagyjábol befejezi a reggelit. Halk köhintés útán így szólok: - Üdvözlök mindenkit, Quintar vagyok a Thersos házból, mint mindenki bizonyára tudja pap vagyok. A Nagyúr felkért hogy tartsak vele a következő útra, mely felkérést természetesen nem utasíthattam vissza. Hogy pontosan mi lesz a feladatom, Én magam sem tudom. Alysium "barátom" ( ezta szót furcsán ejtem mintha most mondaném először) röviden bemutatta a csapatot, így arra akövetkeztetésre jutottam, hogy mivel mindenki a kardforgatásban jeleskedik, így nekem jut valamiféle hmmm, varázslatos támogatás. Minden erőmmel azon leszek hogy teljesítsem a nekem jutó feladatokat, és igyekszem beilleszkedni a csapatba, még ha ez nehéz feladatnak is. Mindenkit megkérnék, hogy Quintarnak szólítson. Nos ennyit magamról, ha kérdés van, csak nyugattan kérdezzetek. Majd várok. Ha nincs kérdés akkor fertályóra mulva felmegyek a nagyúrhoz, ha van kérdés akkor csak miután mindenkinek válaszoltam, utánna megyek. A nagyúr szobájához érve, bebocsájtást kére. A szokásoknak megfelő üdvözlet után, elmondom hogy itt vagyok és indulásra készen állok. |
Közérdekű közlemény
Naramis ma napközben nem ér rá játszani, így két megoldás van:
1. megvárjuk, és utána indultok a városból 2. Elindultok, és a beszélgetést későbre halasztjátok. Vélemények? Én csak úgyis annyit majd amit írtam, hogy vállalja e a felgyógyítást, stb. Meg általános kérdések. Életbevágóan fontos nincs, úgyhogy nekem mindkét verzió jó. Massza Rex előzőleg jelezte, hogy Farkas nincs beszédes kedvében, Alysium nem most először találkozik Quintarral, szóval akkor akár indulhattok is... :D Az út elég hosszú lesz, szóval bőven lesz időtök beszélgetni :) |
P.sz. 3737, Kyel 1. havának 16. napja, az Ezüst órája, Yankar
Mindnyájan lovon utaztok (kivéve Grent, aki pónin ül) még a nagyúr és az úrnő is (a hiányzó lovakról Hyas gondoskodott). Vylia a már megszokott távolsággal követ titeket. Az út eseménytelenül telik. Az első nap éjszakáját a szabadban töltitek. Felváltva örködtök. Az éjszaka nyugodtan telik. Reggel folytatjátok az utat, napközépre éritek el Alcara falait.
|
Indulás előtt ellenőrzöm a készleteinket és legalább négy napi élelem beszerzéséről gondoskodom az egész csapatnak. Mivel Vylia "tagsága" igen kérdéses ezért őt nem számolom az élelemnél. Magamhoz egy plussz nagy kulacsot veszek a málhába, ahelyett ami folyton az övemen lóg vízzel teli.
|
Útközben, illetve ha megállunk pihenni csak akkor zavarom Quintart a már előzőekben feltett kérdésemmel, ha éppen senki nem érdeklődik felőle, illetve ha éppen nem elfoglalt.
Kicsit fáradtnak tűnök, ezért a pihenők alkalmával a környezet adta lehetőségekhez mérten pihenek a természet lágyölén, ha éppen nincsen semmi feladat kiosztva rám. |
P.sz. 3737, Kyel 1. havának 17. napja, a Vas órája, Alcara
Alcarahoz érve Hyas, megy oda a kapuörséghez beszélgetni. Láthatóan nem váltanak sok szót, de mivel távolabb vagytok tőlük, nem halljátok. Kisvártatva int Hyas, hogy jöhettek. Magabiztosan vezet titeket át a város forgatagán. Yankarhoz képest a város tarka, és élénk. Úgy veszitek észre a lakosok nagyrésze sötéthajú, sötétszemű, napbarnított bőrű ember. Más küllemű embereket is láttok, de ők jóval keveseben vannak. A divat is teljesen másmilyen errefelé: a férfiak fodros elejű inget, szűkszárú nadrágot, és csizmát hordanak, a nők fogdos és csipkés agyon díszített ruhakölteményeket, melyekre a mély dekoltázs jellemző. Sok férfinál láttok fegyvert, leggyakrabban tőrkardot.
Míg a Véres Tőr nevű fogadóhoz értek, többen megbámulnak titeket. Az úrnő és Vylia láthatóan és hallhatóan osztatlan sikert arat a férfiak körében. Míg Grent és Alysiumot kimondottan ellenszenves pillantások kísérik. |
Amikor belépünk a kapun és megpillantom a tarka ruhájú olajosbőrű embereket, halkan káromkodni kezdek és közelebb húzódok a Nagyúr-ékhoz, lehetőleg úgy, hogy az egyik oldalon Farkas is takarjon a népek elöl.
Minden igyekezeted ellenére páran még így is észrevesznek. Hyas foglal szobákat, majd Vyila is intézkedik a saját szobájánt illetően. Kis csapatotok jó nagy feltűnést okoz a fogadóban. Ki mihez kezd a nap hátralévő részében? |
A fogadóból, ha a Nagyúr nem akar kimenni akkor ki sem mozdulok és ott is a szobáink közelében maradok mindíg fegyverrel a kezem ügyében. enni sem megyek le, megkérem Stancil-t vagy valaki embert a többiek közül, hogy hozzon fel ételt. rendesen morgolódok magam elé. Olykor imádkozva de többnyire elég feszülten.
Stancil szívesen segít neked. Vacsoraidőig komolyabb bonyodalmak nélkül megúszod a napot. (A továbbiak alakulásában, a többiek is szerepet játszanak, így arról majd később.) |
Nem értem, mi ez a nagy ellenszenv ismét, de az előző városban is kaptam belőle, így itt már nem zavar annyira.
A fogadóban ha nincsen éppen semmi, odamegyek Vyliához és megpróbálok beszélni vele, ha nem zárkózik el a témától. Utána Quintarral próbálok diskurálni, illetve leginkább a szobában töltöm az időm, melynek nagy részét pihenéssel, meditálással töltök. Vylia szívesen beszélget veled de csak az étkező részben, a szobájába nem enged be. Miről akarsz vele beszélgetni? |
Általános dolgokról beszélek vele kérdezgetem, próbálom kicsit közelebb húzni a csapathoz, hacsak ő nem kívánja fenntartani ezt a távolságot. Elmondom, hogy talán egyszer épp az ő segítségére lesz szükségünk, vagy neki a mi segítségünkre. Leginkább szeretnénk tudni, hogyha eljön az idő, hogy ki védi a hátunkat, illetve, ha úgy alakul, akkor kinek védjük a hátát. Ezen kívül csak egyszerű dolgokról, merre járt eddig az életében, mivel keresi a kenyerét, szereti-e a munkáját, stb. egyszerű szimpla kérdéseket teszek fel, illetve válaszolok, ha úgy gondolom, csak hogy egy kis ismeretet szerezzek róla.
Annyit mond, hogy egy tehetős ifini nemesnek dolgozik, és Farkast kell megvédenie és épségben elkísérnie Ifinbe, a többiek védelme nem az ő munkája. Épp befejezi a rendelést mikor egy piros-feketébe öltözött, hosszú hullámos hajú fiatal férfi oda lép az asztalotokhoz: - Jó estét szép hölgyem! - mosolyog Vyliára - Ön ennél jobb társaságot érdemel... - tekint feléd lenézően - Megengedi, hogy csatlakozzam? - kérdi, majd a választ meg sem várva, leül Vylia mellé. - Ön pedig jobb ha távozik... - közli a fickó rád nézve. |
| All times are GMT +1. The time now is 08:19. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu