Vicces, de igen...
:D:D:D

Engem az érdekel a legjobban hogy erre hogyan jöttek rá?

Szerintem logikailag levezették.

Aztán ugyan az eltérés nagyon kicsi, mert ennyire fölgyorsítani valamit elég költséges. De azért ezt a kicsit is meg lehet mérni.

Érdekes módon Mézga Aladár űrhajója, amikor nagyon gyorsan ment megnyúlt és ellaposodott :)

Arra gondoltam hogy a hosszkontrakcióra miként jöttek rá? Nekem valahogy nem tűnik logikusnak az h minél gyorsabb valami annál rövidebb, de az ok csak hiányos fizikai ismeretemiben keresendő : )

Tudom, hogy arra gondoltál...

Ha gyorsan megyünk belassul az idő, távolság=sebesség x idő, szóval ebből akár következhet is, de persze lehet, hogy teljesen hülyeség :)

Xepi a hasonlatoddal az a baj, hogy a béka felkenődik a falra így is úgyis, mert a pajtába érve megállsz és a rúd visszanyeri az eredeti méretét:D:D:D

De nem mindegy, hogy Xepi hosszú másodperceken keresztül rohan a béka felé, aki ezáltal elég durva pszichés sebeket szerez, vagy egyszercsak a semmiből elugrik egy rúd a végén Xeper komával és a béka minden különösebb előzetes aggodalom nélkül döglend meg.

Illetve nem voltam túl jó fizikából, így érdemben nem tudok megszólalni, de ha valaha el is éri az embernek fia a fénysebességet, nem feltétlenül rudak tárolására kellene használni.:)

Én aztán nem állok meg fénysebességről 100m -en belül :D
Ne vessz el a részletekben :p

Egyéb problémák is akadnak a fénysebesség körül. Tekintve hogy nem tökéletesen steril a közeg, még nagyvákuumban is van 1-2 részecske m3-enként. Ha mi fénysebességgel közlekedünk hozzájuk képest, akkor visszafelé is igaz: hozzánk képest fénysebességeel közeledik néhány részecske.... namármost egy fénysebességű szilánk nem kis károkat képes okozni az ember szervezetében, elemi részecskéknek pedig nagyobb hatással vannak ránk, mintha lemásznánk egy reaktor belsejébe -kivéve ha a közlekedő kabint leárnyékoljuk kb 50m falvastagságú ólommal, vagy valami hasonlóan kellemes tulajdonságú anyaggal. Összevetve egy mostani rakétával (amit kb 40km/s sebességre tudunk gyorsítani a szükséges 300.000km/s helyett) ez hatalmas fölös terhet jelent, már csak ezért is kizárva az ember fénysebességgel való utazásának lehetőségét :)

jelenleg...
de jópáréve, pl a távolsági kommunikáció is lehetetlennek tünt, úgyhogy ne mond hogy ki van zárva...:)

Előbbi esetében csupán technológiai akadály volt. Míg az utóbbi esetében, kőkemény elméletbe botlik az ember.
Végtelen energiát bármilyen hatékony rendszerrel elég nehéz elérni. :o

Ebben a képletbe nem szerepel a legfontosabb, a test hossza. Tartok tőle ennél kicsit bonyolultabb összefüggésekről lehet szó : ) Amúgy miért lassul az idő miért nem gyorsul? Lehet hogy buta kérdés, de a fizika órákat rendszeresen alfában töltöttem.

Egy átlag magyar ferraris,ha trabiba ül ismét fiatalnak érzi magát valoszinüleg.Persze ez csak feltételezés részemröl.És bocs az off-ért.Sajnos nem tudok semmit hozzáfüzni,de érdeklödve olvasom a hsz-eket.

Hm ezt találtam. Einstein csak a fénysebesség állandóságát fogadja el, amiből máris következik, hogy minél gyorsabban haladunk annál lassabban telik az idő.

Valezius által idézett szövegből számomra az jött le, hogy ez egy nevetségesen egyszerű dolog. Ennek ellenére nem értem a
példákat sem. Olvasom, hogy mozgó csónak itt, álló csónak ott, de mi volt a kísérlet azt érti ebből valaki? Sajnos én nem. :(
Magyarázza már el nekem valaki, -ha ez ennyire egyszerű,- hogy az s = v*t, ahol s a t idő alatt v egyenletes sebességgel megtett út
és a fény sebessége konstans ismeretekre támaszkodva miféle kísérletet kell elvégezni és pontosan mit tapasztaltak, amiből a következtetést
le lehet vonni.

Lehet, hogy be kellett volna idéznem az egészet.

Einstein elvégezte a gondolatkísérletet arra az alapra, hogy a fény sebessége MINDIG 300.000km/s (nem mért le semmit).

Ha ugye mész egy autóval 60-nal, szembe jön egy másik 60-nal, akkor egymás felé 120-szal mentek.

Na most ugyanez fényre: te mész 100.000km/s-mal a fény jön szembe 300.000km/s-mal. Ekkor ugye 400.000-nek kéne lennie amivel egymásfelé mentek.
NADE Einstein megmondta, hogy a fény sebessége mindig (persze vákuumban) 300.000km/s.

Tehát akkor hogy lehet feloldani ezt a paradoxont?
Amikor 100.000km/s-mal megyek az idő belassul.

Később amikor már voltak atomórák, akkor lemérték, hogy tényleg lelassul-e.
2órát egyszerre elindítanak az egyik gyorsan mozog a másik áll. Amikor a mozgó visszaér megnézik, hogy a 2óra mit mutat, és persze a gyorsan mozgón "korább" van.

Félre ne értsd, én hiszem hogy jó a relativitás elmélet, de szeretnék belőle legalább valami kicsit megérteni, azért akadékoskodok.

És nem annyi?? Ez akkor most azt jelenti, hogy ha 400.000 km-re lenne valami egy felvillanó fényforrástól és 100.000 km/s sebességgel száguldana felé, akkor 1 másodperc múlva még nem észlelhetné a fényforrást? Ez azt jelentené, ha Te megállsz a felvillanó fényforrástól 300.000 km-re, attól a bizonyos valamitől 100.000 km-re, akkor 1 másodperc múlva vagy a fény nem érne oda vagy az a bizonyos valami nem érne oda csak azért,
mert egymással szembe haladnak?? Ezt nem hiszem el. Valószínűleg nem pontosan ez volt az elméleti kísérlet.


És mi van, ha az atomóra csak a műkédéséből adódóan viselkedik másképpen közel fénysebességnél? Elvégre a fény hullám is, lehet hogy ez a tulajdonsága a sebességével van összefüggésben, ezért lehet hogy interferencia okozza a nagy sebességgel haladó atomóra késését.

Am Einstein relativitás elméletében volt hiba, de az eredmény az jó lett. :D:D

Igen pontosan azt jelenti, ha 1.200.000km-re felvillan egy fényforrás, és én felé haladok 100.000km/s mal, akkor nem 3 hanem 4mp múlva fogom meglátni a fényét, mintha állnék.

Bár most kicsit összezavarodtam, de ez teljesen biztos.

Értelemszerűen a kísérletet nem közel fénysebességnél végezték el, hanem sokkal lassabb tempónál. Így a korábbi hipotézis bebizonyosodott.

Ez ellentmond a tapasztalatnak. Ebben az esetben a vizsgált szakaszon a felvillanó fényforrástól 900.000 km-re (szükségképpen a 100.000 km/s-al haladó valamitől 300.000 km-re) a vizsgálat indulásától 3 másodperc múlva melyik nem ér a megjelölt találkozópontra, a felvillanó fényforrás vagy a 100.000 km/s-al haladó valami.

Talán realisztikusabb lenne a példa, ha két egymással szembe világító fényforrást néznénk, pl. 600.000 km távolságból. A szakaszfelezőpontban 1 másodperc múlva melyik fénysugár nem jutna el a kettő közül?

Az atomórás kísérlet a kiegészítéseddel részemről elfogadható.

Gondolkodtam és válaszolnék is magamnak. Az egész kísérlet attól függ, hogy honnan nézzük az időt. Ha kívülről, akkor 1 másodperc múlva találkoznak. Ha a fény szempontjából, akkor pontosan 2 másodperc múlva találkoznak.

Ha jól értem, ez azt jelentené, hogy a fénysebességgel haladó számára az Univerzum minden pontja fixponttá válna.

Ez viszont az jelentené, hogy fénysbességgel haladó számára ugyan abban az állapotban marad az Univerzum, mint amikor elérte a fénysebességet, miközben ő annyit öregedett, amennyi ideig tart az út a fénynek, hogy odaérjen. Kívülről szemlélve viszont az előbbi példában csak 1 másodperc telt el a találkozásig, 2 pedig a "helycseréig". De ez a két kívűlről különböző időpont a fénysebességgel utazó számára egyszerre következett be.

Tehát a fénysebességgel haladó számára a tér úgy változhat, hogy a mozgó tárgyakat helyben hagyná(, legalábbis a haládási irányával párhuzamos sebesség komponensét biztosan). De mi történik, ha szöget alkotnak a fényforrások? Ez azt jelentené, hogy csak azok a fényforrások látszanának, amelyek elegendő ideig világítanának ahhoz, hogy a fényük a vizsgált helyre érjen. Hogy ez igaz-e, azt talán egy csillagász tudná kapásból megmondani. Tehát ha igaz, akkor csak olyan fényt kibocsájtó égitestet lennénk képesek észlelni, amelyek elegendő ideig világítanak. Ha pl. egy égitest 5 milliárd fényévnyire volt tőlünk (esetleg már 3 évmilliárd óta nem világít ez nem számít), csak akkor észlelhetjük, ha legalább 5 milliárd éven keresztül fényt bocsájtott ki.

Ez így kicsit furcsa...mivel a fénysebesség mindig 1s alatt 300.000km/s így 1sec alatt mindig 300.000km-t fog megtenni, akkor is ha egymás felé haladnak! Tehát 1sec alatt a 2fénysugár találkozni fog!
Egyébként tényleg lég durva, hogy bárhogy is mozgunk a fényhez viszonyíta annak a sebessége ugyanannyi lesz. Ha távolodunk a fényforrástúl 100.000km/órás sebességgel, akkor sem lesz 200.000km/s a fény sebessége, akkor is ugyanúgy 300.k lesz.

Épp az a lényeg, hogy ez a tapasztalat ;)

Ahogyan a kvantummechanika is ellentmond a tapasztalatnak, a fény se úgy működik, ahogy működhetne :)

ha én vagyok a fény(:eek::D;))....
A fénysebesség a fény haladása mellett is 300.000km/s. Az MINDIG annyi. Így szerintem nem érdemes 2 fényforrásból indult fény egymáshoz viszonyított sebességéről, és a megérkezés idejéről. (Szerintem....)

Miért kellene 5milliárd évig világítania? Nem kell egy dedikált csatorna, elég hogy valamikor 5MRD éve ki lett sugározva, innen már megy a maga útján.

A kvantummechanika nem mond ellent a tapasztalatnak.

Gondold át hogy értettem :p szerintem egyértelmű...

Akkor olvasásból most lettem ülj le egyes. :) Az az egyértelmű, hogy innom kell egy kávét, mert különben csúnya vége lehet a napnak...

Asszem valahol ott lehet a gond tulip érvelésével, hogy az időt állandónak veszi, pedig ez nem így van.
(és most hogy így jobban belegondolok, hogy ha az időt az időt nem állandónak vesszük, akkor elvileg ha egy koordináta-rendszerben ábrázoljuk valaminek a mozgását, akkor bejön egy negyedik tengely is, nem?)

Apáczai napokon láttam egy remek előadást erről. Azt rajzolgattuk, hogy egy 1dimenziós egyenes mentén hogy mozogna az űrhajók.

Az első felében gondoltam, hogy majd megszerkesztjük a koordináta rendszert, aztán kiderült, hogy olyat nem lehet csinálni :)

Bahh, pedig ez érdekelt volna :( Jó lett volna látni...

Ha egy v sebességgel mozgó járműről eldobunk egy, a jármű mozgásával megegyező irányú, c sebességű követ, akkor az a sebességek összeadódása miatt az álló megfigyelőhöz képest v+c kezdősebességgel repül. Ha viszont a jármű haladási irányával ellentétesen dobunk, az eredő sebesség értéke v-c lesz (iránya c és v nagyságától függ).

Az 1880-as években az amerikai Michelson azt a lehetőséget vetette fel, hogy a Földet választva járműnek, és kő helyett fényt használva, a fény sebességének megváltozásából ki lehetne számítani, hogy járművünk, a Föld mekkora sebességgel száguld az éterben. Munkatársával, Morleyval egy rendkívül precíz mérőeszközt állítottak össze, amellyel több éven keresztül próbálták a sebességváltozást kimutatni. Méréseik azonban semmilyen különbséget nem mutattak ki a két irány között.


Ezt az apróságot azért betenném ide, hogy azért Einstein sem hasraütés szerüen találki,hogy a fény sebbeség állandó,hanem már voltak bizonyitékai:D

meg most hogy elkezdtem keresgetni picit, találtam egy érdekességet:
http://index.hu/tudomany/alfa

Vagy továbbra se értek belőle semmit, vagy egyik fénysugárral nem lehet eltalálni a másikat, ha nem 180 °-os szöget zárnak be egymással abban az esetben, ha az elméleti találkozás pillanatában már nincs sugárzás. Zárjanak be derékszöget az egyszerűség kedvéért. Mondjuk egyenlő szárú 300.000 és 300.000 km befogókkal és csak felvillanó fényforrások legyenek. A fény szempontjából 1 másodperc múlva a derékszög csúcspontjában kellene lennie,
de a külső idő szerint is. De a másik felvillanó fénynek is. Holott az nem lehet,
mert akkor egymáshoz viszonyított sebességük meghaladná a énysebességet.
Ezért gondoltam, hogy nem találkozhatnak, hanem elmennek egymáson és ebből gondoltam tovább, hogy ha nem találkozhatnak, talán nem is
észlelhetjük a találkozásukat. Ebből gondoltam egy merészet, amit írtam...

Ezt a jelenséget még könnyen megemészteném azzal a magyarázattal, hogy a fényt "nem lehet megtolni", mert nincs tömege a fotonoknak, ezáltal nem tudunk lendületet adni nekik, így nem módosítja a sebességét hogy mozgó tárgyról indult-e vagy sem. De nyílván ez sem a jó magyarázat a jelenségre, mert a többi furcsaságot nem tudom vele megmagyarázni.

Azt miért gond? Hármas voltam annak idején fizikából, úgyhogy tényleg csak kötekedek, de itt elakadtam.

Csak gondolkodtam azon, hogyan oldjam fel magamban az ellentmonást Valezius példájában. Valószínűleg marhaság amit gondolok, de mivel nincsenek ilyen irányú ismereteim, így nem tudom, hogy valóban rosszul gondolom-e. Egyébként én 2-es voltam fizikából.

Arra jutottam, hogy fénysebességgel haladva csak azoknak a dolgoknak ütközhetünk neki, ami a fénysebesség elérésekor már ott volt az útban. Tehát minden mozgó test megállna a fénysebességgel haladó test szemszögéből nézve és ott is maradna egészen addig, amíg fénysebességről lassulni nem kezd. Ez megmagyarázná, hogy miért 2 másodperc múlva találkozna egymástól 600.000 km-re lévő, egyszerre, szembe induló felvillanó fény, amikor 1 másodperc múlva várnánk. És ha ez a magyarázat jó lenne, akkor ennek egy következménye lenne, hogy kizárólag olyan égitestetek által kibocsájtott fényt észlelnék, amely legalább annyi ideje sugározza a fényt, amennyi idő kellene a fénynek, hogy a vizsgált helyre érjen. Valószínűleg nem jó a gondolatbeli modellem, mert úgy tűnik, Xepi ért hozzá és nem tetszett neki, amit írtam, de végülis nem írta ő sem, hogy nem így van, így továbbra is kétségek között maradtam. :)

Hozzáteszem, hogy ez így is van. Amíg nem ér el hozzád az égitest fénye, addig az égitestet nem látod.

Tök érdekes dolgkat tapasztalhatnál meg egy ilyen kísérlettel.

Pl vegyünk egy fényforrást, maradjunk az égitesteknél. Legyen ez egy csillag, az egyszerűség kedvéért.

Közéd, és a csillag közé tegyünk egy bolygót mondjuk félútra, úgy, hogy a bolygó ne takarjon téged a fény elől (tehát egy kicsit legyen oldalt).

Mivel totál hülye vagyok a fizikához, ezért pl kíváncsi lennék arra, hogy hogyan látnám ezt? Kifejtem a magam butyuta nyelvén:

A csillagból érkező fény ugye előbb éri el a bolygót, mint engem, ez nyilvánvaló. De én ebből mit tapasztalok?

1. Előbb látom meg a bolygót, mint a csillagot? (ez a legvalószínűtlenebb)
2. Egy időben látom meg őket? (hiszen a csillagból érkező fény ugyanabban a pillanatban 'világítja meg' a bolygót, mint amikor "továbbhalad" felém)
3. (én erre tippelnék) A bolygót később látom meg, mert a fény a csillagból "egyenesen" jön a szemem felé, a bolygóról meg visszaverődok, szöget zár be, talán az "ütközés lassítja" a fényt, mivel az félig anyag? Lassítja egyáltalán? Vagy csak az intenzitását csökkenti azzal, hogy energiát von el a bolygó a fénytől? (Hülye szavakkal: elakadnak a fotonok?) De ugyanolyan sebességgel halad felém?

(jól lebuktattam magam mennyire hülye vagyok ehhez?:D)

Tehát arra gondolsz hogy a bolygó kitakar egy kis részt a csillag fényéből?

Elég nyilvánvaló dolgok fognak történni ;)

Vegyük a Napot, Földet Vénuszt ;)

A nap kibocsát egy fotont, 8perc múlva ideér a szemembe. A következő pillanatbana megint, amíg a nap folyamatosan világít én is folyamatosan látni fogom.
Most bekúszik a Vénusz a képbe. (Az egyszerűség kedvéért a Naptól legyen 5fénypercre, a Földről 3-ra)

Én annyit látok, hogy a Vénusz leárnyékolja a Nap egy részét.
Amikor meglátom az árnyékot, akkor már 3perc késésben vagyok.
Miután a Vénusz teljesen eltűnik a Nap elől még 3percet kell várnom, hogy észrevegyem.