Bizonyos tulajdonsághoz kötsz szabályokat (képesség és képzettség korlátok, így ezek hiánya esetén eleve kizárva a cselekvés)
DE ha egy jk megsértődik a KM utasításain, akkor játszon olyan társas játékot, ahol nincs km (ki nevet a végén, gazdálkodj okosan, tsa:))

Minél specializáltabb egy kaszt, annál kevesebb az esélye az általános helyzetek túlélésére. Hisz bizonyos területen szerzett előnyét, más területek elhanyagolásával szerezte.

Nem kell, de ha törekedünk rá, akkor célszerű, mivel hatással vannak egymásra.

Ezért kell egy jó parti... :D
Légyszi fejtsd ki bővebben, hogy szerinted miért célszerű.

Volt humora a játékosnak, következő alkalomra már esőköpenybe ült le velem szembe, jót nevettünk, levette a kabátot, de közben félrenyeltem a colát és leköptem két fulladás közben :)

Egyébként nem vagyok alapból ennyire "belsőséges", de valahogy ez akkor zsinorba jött. :D

Legközelebb lődd le diet Coke+Mentos kombóval :D

Egy szava se lehetet, mert a light cola nem hagy foltot :)

A rendszer és a világ (erős)kapcsolatba áll egymással általában. Ha egyikben lekezdesz egyensúlyra törekedni, akkor a másikra is hatással lesz. Ott is elindul egyfajta automatikus egyensúlyra törekvés. Hisz ha tiltasz bizonyos képzettségeket, akkor az azt jelenti, hogy az adott világba ilyen képzettség (az ilyen képzettségre épülő eredmények) hirtelen nem lesznek, vagy csak naon korlátozott mértékben. És fordítva term. Ha a világba megengedsz valamit, és ezt a játékosok karijai is elérhetik, akkor a rendszerbe is bele kell helyezni, modellezni kell. (ha kell, mert valahol a KM eldönt mindent azonnal, vagy kockával pillanatnyi szeszélye alapján)

Egy világ rengeteg rendszer folyamatos egymásra hatásában léteik. Ha nekikezdesz részletesen kidolgozni és logikusan, következetesen építed fel a várost minden zegét-zugát, akkor rengeteg egyensúlyt lelsz vagy készítesz el.

Na ebbe érkezvén a karakterek ha nem ismerik ezt a rendszert, erőhatásokat, akkor valszeg szívni fognak, de meglepődni bizton. De ha a kari pl helyi származású, akkor elvileg ismeri társadalmi rangjához mért alrendszereket, így neki tudnia kell(ene) hogy mit szabad, kinek mi jár, mi nem jár, stb.

Ott jön ki leginkább, ahol a teljes csapat helyi és helyben is kalandoznak. (nekem legutóbb ilyen meséim voltak, 5 alkalom, szegények most haltak ki, a rajtaütés elég balul sült el, pedig jól indult:eek: )
A csapat minden tagja más rangba volt (toroni csapat, kasztrendszer, Pentád Yankar városa) bár rendileg egység volt. Asanga méregmágus rend tagjai voltak. (pietor - fejvadi, sedulár - kínmester, navor - Bm, és obsor - harcos)
Így mind a 4 kasztra ki kellet dolgoznom a város "látképét" ahogy ők látják, hisz más helyre voltak hivatottak be és ki járkálni. Ilyen apró és részletes város kikészítésnél rengeteg rendszert és persze némi egyensúlyra törekvést kell belerakni, hisz különben miért is férne meg egymás mellett a megannyi erő-hatalom...

a.) igen, ha a rendszer egyensúlyba van, de új saját világot akarok alá, akkor az új világnak is egyensúlyba kell lennie a rendszerrel. pl. Ha a rendszer szabályai által nehéz elérni egy bizonyos értéket (pl 20-as skálán a 20-as érték, ember feletti szint), akkor a világba ezen értékek igen ritkának kell hogy legyenk. Hiszen ha minden falusi 18-20-as erővel rendelkezik, akkor joggal panpoghat a jk, hogy neki miért olyan nehéz összeszedni a karijával a 19-es erőt.

Képzettségek, mágia, info hozzájutás dettó. Tehát ez az egyensúly. Lsd IRL. Ha valameliyk tudomány nehezen elsajátítható, akkor kevés ismerője van, ami könnyebb, annak meg több, akár rengeteg is. (lsd focihoz mindenki ért :))
Avagy a nyúl egész napos futása után a mezőhöz ért, a róka meg a villanyszereléshez, de ahhoz nagyon. :D

Ahol a jk karija egyenlő egy másik njk karival, hisz mindkettő előtt nyitva áll a lehetőség, hogy azzá váljon, ami a másik. (persze "csak" elméletben, hisz vannak tudományok, pl mágia, ami egész életet igénybe vevő tanulással jár)
Ahol az egyik oldal legalább olyan erős (nem kell pont egyenlő, illetve lehetnek alternatív előnyök is) mint a másik, hisz különben már nem lenne egyik. A magusba vannak ilyen törekvések, még ha nem is teljesen kiforrotak, illetve gyakran ellentmondásokat támasztanak saját elméleteikkel (valszeg azért mert több tollból születtek és nem volt idő rendesen összefésülni őket, valamint az alkotók nézetei is változhattak menet közben). Az ősfajok mágiája bika erős, de vérük egyre hígabb, egyre apad néhai erejük. Az ősfajok sorvadnak, az idő a legnagyobb ellenfelük. Az emberek gyengék, erejük fel sem ér az ősfajokéhoz, de szaporák, gyorsan tanulnak és néha igen makacsok. Olyan ez, mint Te meg a hangyaboj. Ha bedühötsz pillanatok alatt rendet vágsz soraikba (od alapú ősmágia = cipőtalp (egyszó), rovarirtó (többszó nemes nyelven:)) de a vége úgyis csak az lesz, hogy kénytelen leszel elfogadni a tényt, hogy a konyhába minidig lesz hangya. Idővel megszokod és megtanulsz együtt élni vele. Zárható üvegbe tartod a cukrót, nem hagy a pulton elő kenyeret, hanem dobozba rakod, stb. Látszólag Te vagy maga az ISTEN, hisz hatalmad korlátlan egy hangya harcos szemébe, de még is ők győztek, hisz élnek és tovább terjeszkednek :)
Egy olyan vilkágba, ahol egyensúly van, bármerre is leng ki az inga, jön valami ellen erő, ami visszatéríti. Ha ez az ellenerő kevés, akkor az egyensúly felbomlik és KÁOSZ, pusztulás vagy túlburjánzás, elkényelmesedés, tunyulás lép fel.
Az, hogy ez az ellenerő éppen micsoda, részlet kérdés. Lehet egy kalandozó, egy kalandozó csapat, egy elit fejvadász osztag, 2,5 ősmágus, egy negyed sárkány, 3 elf hableány, vagy maga Ranagol szőrös bal kisújja. Bármi.

b.) Ha nem akarok a világban egyensúlyt teremteni, akkor a játékrendszer egyensúlyát kell megborítani arra felé, amelyre a világba egyensúlytalanság van. Hisz ki szeretne egy igazságos rendszer (korlátok) alapján felkészült versenyzővel versenybe szállni egy igazságtalan versenyen, ahol nincsenek szabályok? :)

Party vs gonoszok, oda is kell egyensúly, bár valamivel kisebb. Lényeg, hogy ne legyen legyőzhetetlen enemy (lehetőleg a party eséllyel szállhasson szembe velük). Én mindig arra törekszem, hogy az ellenség "normális" legyen, erejéhez mérten védje magát, vagy képviselje elveit.

ha a party megtalálja a gyenge pontokat, akkor nyernek könnyen, ha meg pont erősebb oldalukról jönnek, akkor meg szívnak, esetleg ha nagyon elszámolták magukat, akkor meg is halnak.

Általában nincsenek pont rájuk szabva az enemy, hiszen ők maguk válasszák meg ki is lesz az enemy. Ha a páncélos lovagokba kötnek bele, akkor ők, ha meg a tolvajklánba, akkor meg ők.

Persze vannak kikerülhetetlen helyzetek, amikor mondjuk az elf véletlen betéved a gorviki utcába...itt nem is kell belekötni senkibe sem, elég ha csak ott van :D (vagy felkiállt egy gorviki kislány, de szép a haja, enyém lehet? :p )

Nem hiszem. A másik témában általad említett történet szerintem rendben van, én szívesen játszanék ilyen jellegű sztoriban. Nem hiszem, hogy feltételnül sétagaloppnak kell lennie egy játéknak.

Erről jut eszembe, szerinted mennyire fontos a játékosok és a KM közti párbeszéd? Úgy értve jó-e az ha nincs visszajelzés? Szükséges-e kérdezgetni a játékosokat, vagy elég rájuk hagyni, majd szólnak ha akarnak?

Aki "őszintén" játszik, annak 1-2 alkalomnyi játékból le lehet venni, mit szeret. (harc, nyomozás, misztikum, stb)

A másik fogós kérdés, hogy mit bír a játékos? Mennyi veszteséget, kárt, szenvedést bír ki, anélkül, hogy szopatásnak, örömének csökkentésére gyanakodjon.

Van aki el tud képzelni tartós játékot félkezű, féllábú karakterrel, van akinek ettől el megy a kedve, mert úgy érzi meg lett csonkítva, rövidítve a szórakozása, álmai karaktere, stb.

Szerencsére a csapat nagy része már régi játékos, van akivel 6 éve játszom együtt hétről hétre, így nála pl pontosan tudom meddig mehetek el. Az új arcoknál lehetnek meglepik, de ezt eleve próbálom feltérképezni játék előtti beszélgetéssek (mit gondol erről, hogy látja ezt, stb) no meg játékba is olyan változatos apró feladatokat adok karakterének amiből ezek kiderülhetnek.

A lényeg, ha hoz nekem egy jk egy karaktert, akkor nem az érdekel, hogy mennyi a téje, vagy ilyesmi, hanem a számokra épülő személyiség. erről próbálok minél többet kideríteni, mielőtt beszabadítom a világomba.

Persze nem konkrétan ez volt a kérdésed :)

Szerintem a visszajelzés mindig kell, de persze illik bízni is egy picit a KM-ben. Tehát egy látszólag karakterre irányuló szivatást nem érdemes számonkérni rajta, de ha több alkalommal úgy érzi a jk, hogy szivatja a km akkor szólni kell neki, hátha lesz rá valami cifra magyarázata.

Pl volt olyan, hogy panaszkodtak a jk-k, hogy minden gonosz megtalálja őket állandóan, akárhová bújnak, míg ők sose találják meg a gonosz búvóhelyét.
Erre én mint Km elmagyaráztam, modelleztem nekik, hogy a gonosz hogyan találja meg őket állandoan olyan könnyen és rájöttek, hogy nem a Km csal, hanem ők feledkeztek meg egy csomó apróságról, ami mindig elárulta jelenlétüket. Azóta sokkal jobban el tudnak bújni, persze vannak akik gyorsan felejtenek :)))

Egy biztos, a Kmnek figyelnie kell, hogy mindig kapjanak egy kis sikerélményt is, mert különben a sok kudarc elkedvteleníti őket. Ha szarul ment a küldetés, akkor utána, vagy közben célszerű berakni pár apró szitut (aminek semmi közének sem kell lenni az aktuális dologhoz) és amiből könnyen és gyorsan sikeresen jönnek ki. Hisz mindig nem lehet az ember győztes, főleg akkor nem, ha az ellenfél is IQ-s.

Na pl erre sokat panaszkodtak egy ideig, hogy túl IQ-sak a gonosz figurák. Erre azt mondtam, hogy egy hatalommal tudó már csak ilyen. Szerinted álljon eléd egy tőrrel, 80 Vével és hagyja, hogy lehenteld? Nagy sz@rt, majd szépen a tetőről levarázsol a rákba :) Ha ez túl IQ-s, akkor igen, nálam ilyen IQ-s az nagy gonosz :)

Jah, jó kis story, persze pár karakter azért belehalt a nagy kalandba...

Nem is tudom... valahogy nálam a játékosok nem nagyon szoktak visszajelezni, mármint ha konkrétan nem kérdezek rá valamire, nem nagyon mondanak semmit. Időnként elgondolkodok azon, hogy vajon azért van mert elégedettek vagy azért mert nem akarnak szólni, hogy valami nem frankó. Persze lehet én vagyok paranoid...

Most ha azt mondanád, hogy tételesen soroljam fel melyik játékosom mit szeret, nem menne... :( :rolleyes:

Kérdés :)
Játszik valaki Vampire-t ? :D
akár asztalit, akát live-ot :) de inkább a liveosok érdekelnek :)

Igen, asztalit.
Aúú játszik live-ot is.

De jó még egy szerepjátékos... :) :) :)

áh, én már rég játszottam utóljára :D
és csak live-ot :) az valahogy jobban megfogott, mint az asztali :D

Live-ot csak látni volt szerencsém, játszani nem :(
Téged mi az ami megfogott benne?

hmmm... a társaság, és hogy kiélhettem a "hajlamaimat" :D
Minden olyat, amit mondjuk a napi életben nem tehetek meg :D
tényleg érdekes néztek az emberek, amikor tegyük fel Pesten volt bálunk, és a srácok nagy része megjelent karddal, meg tőrökkel, egyes fanatikusok bárddal, és hasonló cuccal :D
Természetesen végig vándoroltunk a fél városon :D Szal élvezet volt :D

zsani, nem mondod hogy szereted a szerepjátékot...:O:P
imádlak:)
és pont a vampiret:)
live-t még én sem játszottam, de van róla egy aranyos sztorim:
igaz hogy ad&d live
kiment egy csapat játszani itt fehérvár mellet egy köbányába, jól el is voltak, komolyan vették a játákot...
viszont egy másik csapat, pár polgárdi fiatal szintén azt a helyet választotta bár ők konkrétan bélyeget nyalogatni mentek oda...
el bírod képzelni mekkora para volt nekik amikor papíron azt látják hogy elsétál előttük egy bádogba öltözött csávó piacos díszkarddal, és egy varázsló sipkás csaj, mindenféle misztikus díszítésű fürdőköpenyben?
:DDD

tudom, ismerős a sztory :D
nálunk is volt már bál, és én spec estélyi ruhában, hulla fehérre, és feketére kifestve egy drága kísérőmmel, aki öltönyben, karddal volt felszerelve, bementünk a gyorsétkezdébe :D
hát hogy is mondjam :D látszott a rémület az arcokon :D :D :D :D
tök jó képek is vannak, az egyik srácot olyan királyul kifestettül Nosferatunak :D

Hmm hát erről tudnék mesélni hogy mennyire ragaszkodom a karijaimhoz. Egyszer a partinak már nemis tudom mi volt a célja de vmi kísértetkastélyban voltunk. Legkedvencebb elf íjászommal voltam aki már csak abban lelte célját hogyha szemen lőtt vkit vagy egyszerre két nyílvesszővel tüzelt:) Az egyik szobába lépve elindult felém egy zombi, émmeg gondolván egy nagyot gondoltam kedvenc tőrömmel elintézem. Nos, amikor dupla nullát dobtam aszittem összeroskadok, nem jó előjel ilyenre elpazarolni a szerencsét... Ez beis igazolódott amikor a végén egy démon ellen kellett volna küzdenünk, de első támadásra a km is megdobta a százast... Vagy fél órán keresztül gondolkoztam és könyörögtem hogy hogyan lehetne megmenteni a derékban kettévágott karim:D

Vagyunk azért még néhányan, csak rejtőzködünk ;)

Fényképet nem készítettetek róluk? :D

Mit írjak? D/D-zünk (nicns meg a megfelelő jel, bocs), eleinte volt mesélőnk, aztán lassan kiszállt, most meg egymásnak sztorizgatunk. Kicsik vagyunk, és kezdők, de jól szórakozunk. Bár azt elismerem, hogy ritkán festjük ki magunkat és riogatjuk a népet :D

nem sajna :D
de a nosferaturól van :D
és természetesen én is rajta vagyok :D

mi se riogatjuk :p

DnD-s téma nincs nyitva, de ha szeretnéd nyiss egyet :)
Mesélhetnél játékélményeket, faggathatnál másokat, játékot indíthatnál, szóval bármi szóba jöbet, ami érdekel.

Hogy lehet ehhez a képhez hozzájutni? :D :D :D

hmmm :D
sehogy :p
:D :D :D
de aljas vagyok :D

Dehogy nyitok, olvasgatom ami van :)

:p :p :p
:( :( :(

jól van már :)