"Az indulás időpontját nem mondhatom meg de időben megfogod tudni. A viszont látásra."
Elindulsz a templom felé, hatalmas zordon épület kicsi ablakokkal. A őrök félreállnak előled és hagynak bemenni. Belépve megpillantod a templom hatalmas belső tereit és árkádjait, boltíveit. Nagyon sötét van de a néhány gyertya a falakon kísértetiesen világítja meg a padlózatot és beugrókat. Az oltár helyén hatalmas tölgyfaasztalt veszel észre, körülötte pedig emberek vannak és térképek fölött tanakodnak. A két árkádsor alatt pokrócok vannak leterítve, nyilván itt fognak aludni a katonák. Az asztal körül állók nem nagyon figyelnek fel rád, hanem tovább tanakodnak. A pokrócok néhányán már elhelyezkedett katonák szuszognak még, mivel még reggel van.

(Megteszi, de inkább majd este választok szálláshelyet, amikor látom a társaságot...)

A térképek felkeltik érdeklődésemet, jó lenne néhány dolgot megtudni arról, hogy mire is szerződtem, így szépen lassan odasétálok, közben megpróbálom felmérni az asztal körül állókat, valamilyen parancsnokot vagy vezetőt keresve.
(mind férfi?)

Amikor odaértem félhangosan üdvözlöm őket:
Szép reggelt!
És próbálok úgy helyezkedni, hogy rálássak a térképekre. Ha nem foglalkoznak különösebben velem, akkor pedig alaposabban is szemügyre veszem őket, illetve azt, hogy mit tanakodnak.

Ahogy közelebb érsz az öltözékükön akad meg a szemed: valamennyiük fényes páncélt visel kivéve egy csuhást akiről távolról lerí, hogy egy szerzetes. Az emberek közül csak egy mormog igen halkan így még nem hallhatod miről beszél. Ahogy közelebb érsz meglátod a nagy ablakot mely a templom sötétjéhez képest millió és millió apró fénysugarat ereszt be az enyhén dohos épületbe, már-már szinte lenyűgöz a szépsége. Ahogy odaérsz az asztalhoz az eddig beszélő ember félbeszakítja mondandóját és rád tekint: "Szép napot magának is!" Az asztalkörül álló emberek szétnyílnak és odaengednek az asztalhoz, észreveszed, hogy szinte mindegyik ugyanolyan zsoldos akár csak te. Az asztalon egy nagy térképet pillantasz meg amin nem nagyon tudsz eligazodni. Az ember aki eddig beszélt újra nekikezd: "Szóval ha az éjszaka leple alatt hajózunk át a szoroson, akkor mire észbe kapnak, már miénk is a város. Egy aprócska probléma van csak ami közbejöhet - és a szerzetes felé int, mire a szerzetes folytatja - A kolostorban megfigyeléseket végeztünk az időjárással kapcsolatban és arra a következtetésre jutottunk hogy az indulás éjszakáján vihar lesz." A kapitány elgondolkodik majd felderül az arca "De hisz ez remek, az esőben még kevésbé lehet majd észre venni hajóinkat"

Megpróbálom megkeresni a térképen Suldophor-t, illetve a tengerszorost amiről szó van, de aztán rájövök, hogy nem túlzottan értek a térképészethez, így inkább az asztal körül álló embereket figyelem meg, különös tekintettel a beszélőre.

Hajózás, éjjel, viharban. Ez remek akciónak ígérkezik, de a gyomrom picit görcsbe rándul a gondolattól..

A beszélő fényes páncélban tőrrelés kardal az oldalán áll és az asztal lábánál áll pajzsa melyen egy hatalmas nap látható.

Hallgatom őket, és megfigyelem a még esetleg érdekes embereket, aztán amikor nagyon elunom a tanácskozást (vagy ha vége szakad), akkor úgy döntök körülnézek a városban.

Lehet nem ártana valami jó étel és egy fürdő a hosszú út után...