![]() |
Quote:
Az egyik szomszédom részegen felakasztotta a kutyáját, nem tudom mit művelt vele, és a kutya hogyan szabadult ki, de azt a látványt, ahogy megtaláltam, nem kívánom senkinek.... tiszta vér, és seb volt, de az a tekintet.. az mai napig itt van bennem... hívtam a menhelyeket, közölték, sajnos nem tudják elvinni... 3 napot töltött a garázsban nálam, mire találtam egy helyet, ahova elvihettem... |
Feljelentettem, de gyanítom semmi egetrengető büntit nem kapott :)
|
Quote:
Goldy, az a baj, hogy én nem hiszek abban, hogy azért hagyják ott pl az elütött állatot, mert idegen hely, nem tudják hova vigyék. Aki akarja úgyis talál egy állatorvost, vagy valami, ha másért nem, azért, hogy ne az út szélén vérezzen el szerencsétlen, hanem szép csendben "elaludjun"... Az állatmenhelyek túlzsúfoltak, illetve nem elég felkészültek olyan állatmennyiség befogadására, amit manapság az utca kitermel. És mivel a kóbór állatokkal ezek eleve folyamatosan telítve vannak, a valóban bajbajutottakkal már nem nagyon tudnak mit kezdeni. Hozzá jön az, hogy ugyanúgy ahogy az élet más terültetin ott, is megjelennek a visszaélések. És hibás döntések. Pl: A REX alapítvány a 90es évek elején nagyszabású tervbe fogott bele egy 100X férőhelyes menhely és állategészségügyi centrum létrehozásába. Ebből lett egy 40 férőhelyes + a macska épület építése több évig állt mert persze a költségek addigra jócskán meghalatták a tervezettet. És lassan ott tartanak, hogy bérleti joguk lejár... ha jól tudom 20 évre kapták meg a területet. Az elképzelés ott remek volt... a kivitelezés nem. Alapvetően az emberek gondolkodásmódját kellene megváltoztatni, sajnos magyarországon nem sok esély van arra, hogy egy RSPCAhoz hasonló szervezet létrejöhet a közeljövőben, marad az hogy bízunk az EMBERBEN. Az emberben, aki a buszmegállóban felrúgja csóri cicát. Lakik itt nemmessze tőlünk egy néni. 11cicát etet naponta 2* az utcán... a 11ből 10et saját költségen ivartalaníttatott (A 11.-et azért nem, mert vad és nem tudja megfogni.:) )... mikor az állatvédők csak a vállukat vonogatták, hogy dehát mi nem tudunk tenni semmit. |
Quote:
|
Quote:
Az más hogy szokás szerint fejétől bűzlik a hal. |
Quote:
Ráadásul nagyon sok az olyan eset mikor uborkaszezon idején lejárató kampányok indulnak egy-egy újságíró tollából, csak hogy megkapja a cikkéért a fizetést. Volt már ilyen pl egy gyermekrák alapítvány esetében is. A mai napig emlékszem arra az emberre akinek meghalt a kislánya és a saját vagyonát áldozta az alapítvány megalakítására és üzemeltetésére (nem lévén más célja, hisz az egyetlen gyermekét vesztette el) és miközben ő szegényesen éldegélt egy újságíró őt találta a leggyengébb ellenfélnek és jól lejáratta. ésőbb persze mondta, hogy bocsika, de addigra az alapítvány már hitelét vesztette... :( Szóval nem kell mindent elhinni amit mondanak... |
Csendben jegyzem meg. Az Ati féle beszólásnak van azért némi alapja, DE ettől függetlenül a REX Alapítvány egy olyan kampányt indított el, ami nagyon fontos a jövő állatvédelme szempontjából. És csak halkan súgom meg hogy ott ül az az ember, akinek (többekkel egyetemben) az állatvédelmi törvény megfogalmazását köszönhetjük.
És azért épp ezt az alapítványt hoztam fel, mert őket ismerem eléggé ahhoz, hogy példálózni merjek velük... Mondhattam volna a NOÉ Bárkáját, vagy bármelyik az országban működő alapítványt, hisz tudtommal a gondok mindenhol ugyanazok... helyhiány, pénzhiány (ha volt is, valahol elcsordogált). Úgy, hogy önkéntesük voltam a REX, de egyetlen másik alapítvány se vett át tőlem soha állatot a fentiekre hivatkozva (Így lett nekem Ladyke mellé, 2001 októberében Liza:( kutya, 2004. májusában Foltos és 2004 júliusában Mázli cica.).:) |
Egy éve van nálunk egy olyan kutya aki az utcáról keveredett be csont és bőr állapotban kaját lejmolni.
Azóta állatkórházat, álltorvosokat, alapítványokat megjártuk hogy helyet találjunk neki, ne az utcán kóboroljon. Mindenhol elutasítást kaptunk. Régebben a tappancs alapítvány ilyenkor legalább élelemmel segített amíg a gazdi elő nem kerül vagy nem talál(unk)nak neki újat .. most már ők sem segítenek. Természetesen a kutyát azóta is etetjük mert nincs szívünk éhezni hagyni, de biztonságok körülmények között tartani nem tudjuk, épp ezért megtartani nem akarjuk, de elzavarni azzal hogy nem adunk neki enni nincs szívünk. Napi szinten szedegetjük ki belőle a légpuskalövedékeket, ápolgatjuk a sebeit ... pedig senkit sem bánt csak nagytestű és félnek tőle az emberek az utcán. Szóval nagyon jó az állatvédelmi törvény, de a hátteret sem ártana megteremteni mögé amivel, ahol ez ilyen állatokat (is) ellehetne helyezni, meglehetne védeni, mert így csak szép hangzatos dolog de sokat nem ér. |
Én "nagyonfalun" lakom, és a szomszéd kisfia a saját kutyájába akkorát rúgott bele, hogy szinte nekem is fájt.
Rászóltam a kölökre, hogy ha még egyszer meglátom, hátrakötöm a sarkát. Gondoltam, egyszer csak valakinek tájékoztatni kéne, hogy még is mi a helyes viselkedés. Persze mondanom sem kell, hogy akik látták az esetet, olyan csúnyán néztek rám, mintha valakit megöltem volna. Most akkor miről is beszélünk? Nem városi, és nem magyar specialitás a belső vakság, hanem ez már egy trend. |
Quote:
|
All times are GMT +1. The time now is 08:29. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu