Egyes társadalomkutatók szerint az üldözéseket egyszerűen meg lehet magyarázni. A mindenkori hatalom - esetünkben a katolikus egyház - a történelem során mindig is igyekezett megtartani uralmát. A termékenység és egyéb kereszténység előtti vallások, hiedelmek veszélyeztették a fennálló társadalmi rendet, hierarchiát, ezért az egyház irtotta a számára nem kívánatos elemeket, melyek valós konfliktust, veszélyt jelentettek számukra.

Da Vinci-kód egy jó könyv:)

Hogy jön ide a Da Vinci kód?

A Da-vinci kódban voltak hasonló fejtegetések :)
Ez egyébként érdekes téma,csak keveset tudni róla .. ha valakinek van forrása a témában,priviben szívesen fogadnám :)

A boszorkány megtestesülése akkor született, amikor a keresztény egyház kinevezte a Sátánt az Úr vetélytársának, és a boszorkányt az ördög alattvalójának. Az egyház jóváhagyása, támogatása, biztatása, sőt kényszerűsítése nélkül a boszorkányüldözés sohasem következett volna be. Az egyház minden hívő lelkiismereti kötelességévé tette a boszorkányok vagy boszorkánygyanúsak feljelentését, a feljelentést minden esetben a vádlott elítélése követte, a feljelentő részesült az elítélt vagyonából. Ez az iszonyatos össznépi társasjáték az évszázadok során több mint egymillió ember megkínzását és halálát jelentette szerte a világon...

csak nem egy hozzáértő?
én is kedvelem e témát

Bosziűldőzés
 

Magyarországon Könyves Kálmán király híres boszorkánytörvénye („Strigákról pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék”) a 12. század elejéről származik. Ezen törvény tiszteletben tartása szinte megakadályozta a néphiten alapuló boszorkánypereket a magyar történelem során, azokat a maleficák elleni eljárásokra korlátozva. Ám még ezekre is viszonylag ritkán került sor, eltekintve a 16–18. század közötti zavaros időket. A három részre szakadt Magyarország, a vallásháborúk, illetve a Habsburg elnyomás évszázadaiban két nagyobb üldözési hullám zajlott. A boszorkányság vádja olykor férfiakat is sújtott, és egyes esetekben a politikai ellenfelek eltávolítását is szolgálta. A vallomásokat gyakran kínvallatással csikarták ki a vádlottakból. Az összesen mintegy ezer magyarországi boszorkányper egy része halálos ítélettel, más részük enyhébb büntetéssel zárult. Az utolsó boszorkányégetés 1756-ban volt Magyarországon. 1768-ban Mária Terézia császárnő betiltotta ezeket az eljárásokat.