Köszi. A felolvasást egyetlen feltétellel engedélyezem: Ha nem ellenem indul az a sereg. :-)
Amúgy aki szereti felvágni a költői vénáit, annak ajánlom figyelmébe a www.amh.hu oldalt. (Miért lehet url-t csak 15 hozzászólás után küldeni? Kis trükközéssel úgyis el tudja küldeni, aki akarja.)

Ezzel az oldallal már találkoztam korábban is, nagyon jó...mint a vers, mely harcra buzdít :)

Kivont karddal büszkén
megáll,
Egy lovag a szirt magasán,
lába előtt felhős a táj,
tej-szín könnyek fátyola száll.
Domb tövében serege vár:
deli vitéz tízezerszám.
Egyet suhint, kettőt kaszál,
oszlik a köd kardja nyomán,
s hogy a látvány elébük tár
száz faluval ékes lapályt,
a sokaság emígy kiált:
Bajnokunk! csak előttünk járj,
s lebírjuk e földek hadát,
ha népünktől elvitatná
vérrel szerzett örök jogát...

(Nem saját vers.)

Békés, ha ez saját(mápedig úgy gondolom az), akkor őszintén gratulálok hozzá ;)

Gyerekek megihlettetek :)
Íme a legújjabb szösszenet...

Vándor

Pata dobban,
Lánc ha csörren
Ködböl indul,
Ködben vész el
Szürke lován,
Harcra készen,
Fegyverével
Jobb kezében
Megy a vándor,
Vár a napra
Mikor indul
Újra hadba

Grat!
 

Le a kalappal előtted!!

Csoda-tünemény

Ilyenkor a tavasz kapujában, azt beszélik
Minden oly’ csodás, tüneményes. De hidd el
Mondhatja bárki: mint a fátyol vízesés.
Nekem te vagy minden cseppje
Csak hajad zuhatagát látom.

Mint a zöldellő fa a tavaszi napsütésben.
De te vagy minden levélen,
S a tavaszi harmat minden cseppjében.
Csak a szemedet látom: mint az örvény,
Melybe bódultan zuhanok.

Hiába mondjátok nekem: mint a nyíló rózsa.
Nekem az is te vagy.
Harmatos ajkaid midőn szólásra nyílnak.
Ne említsék nekem a csodás nyári éjjelt.
Szembogarad sötétjében elveszek.

Kérlek, nézz rám! S ha kell, elmondom ezerszer.
Nincs a világon oly’ csoda-tünemény, mint Te.
Én már nem nézem éjjel az égboltot,
Szerelmed jelenti nekem az utolsó csillagot.
S ha ez kihuny, hidd el, én belehalok.