Megpróbálok lemászni a batár tetejéről, mert mégsem bizonyult jó helynek, elötte leeresztem az ííjam és a tegezemet.
Melyik oldalról?
Természetesen nem a nyílzáporos oldalon, hanem a másikon, az aszem a tengerparti rész.

Figyelek továbbra is, de amennyire lehet Grennék irányába is meresztem a szemem.

A nagy úr várakozik, Stancil nyafog a tetőn, Hyas kifeküdt, Gran csépeli az ellent a bokorban.
Nyilak jönnek (balról) meg két oldalról (előlről, hátulról, a menetirányhoz képest) 10-10 nagydarab láncinges emberke siet felétek, hosszúkardokkal, csatabárdokkal felszerelve.

köv kör...

4. kör
 

A mocskok, szitkozódom. Megpróbálom az íjamat használni. Az alabárdosokat veszem célba, mert azok a hosszú fegyvereik miatt veszélyesebbek. Az elölről jövőkre célzok.
Egyet eltalálsz, a ball karját éri a lövés.
Jönnek tovább.

Megvárom, hogy a kocsihoz érjenek és amikor valamelyik az ajtó előtt van, fogom és kivágom az ajtót, ezzel ledöntve őt, majd a két kardommal megpróbálom leszúrni az áldozatot.
Erre még egy kört várnod kell, köv kör végére érnek oda.

Védem az egyik ajtót, a nyilzáporos oldaon. Egy kicsit elcsodálkozok ilyen komoly erő felsorakoztatásán, de mostmár nincs lehetőség meghátrálni, harcolni kell...
Így neked is van "szerencséd" kapni két nyílvesszőt (4 ÉP, 8 FP)
A többi támadó nem a nyilzáporos oldalon jön.

Gren valamit bizti hadakozik, mert hangja az van a dolognak...

Köv kör.

Hmmmm, nem megfelelöt lőttem. Most egy kicsit jobban célzok. Megpróbálom a torkukat célozi, ahol nem véd a láncing. Két embert próbálok leteríteni egy körbe.Ha valamelyik megsérült arra lövök inkább mégegyet, ha csak megsebesítem, hogy minél kevesebb legyen az ellen. Ha közel érnek ledobom magam mellé az íjjam és kardot rántok, védekező harcot folytatok és várom a segítséget, mivel a közelharchoz nem nagyon értek.
Leteríted a sebesültet meg még egyet.

Káromkodok egy cifrát, hogy ezek a nyamvadtak még mindig nem érik vesztüket...
- Hogy Dartun rogyasszá rájuk aztat a tengerpofájú mocskos kék eget...
Ezek után az íjászok felé is sasolok, nehogy megen meglőjjenek.
Ha ott maradsz céltáblának, akkor lőni fognak... maradsz?

Azt hittem a láncinges figurák már ideérnek, de ha nem, akkor inkább elbújok az íjászok elől a batárt felhasználva.
Akkor egy kis pontosítás, hogy érthetőbb legyen:
Batár áll az út közepén. Menetirányban ott a torlasz. Ha menetirányba állunk, akkor bal kéz felöl lőnek rátok, a kb batár szélességében. A láncinges figurák menetiránnyal megeggyezően, és menetiránnyal szemben jönnek a jobb oldalon. Kör végére érik el a batárt, addig "Robinnak van még egy lövése" (magyarán az íjászok egyszer még tuti megsoroznak titeket).
Így érthető?

Akkor átigazolok a másik oldalra és ott veszem fel a védelmi állásokat.
Ha akarod körvégén még megcsaphatod az egyiket.

Felvesszük a harcot, teljes erővel, bár arra vigyázok, hogy a batár mindig mögöttem legyen.
Neked támad az egyik fickókám, aki menetiránnyal szemben jött, sikerül kitérned, és visszatámadsz, eltalálod a vállán, és furcsa érzésed támad, túl könnyen ment bele a láncingébe és a húsába a fegyvered, ha valakit így megötsz az nem ilyen szokott lenni.

Látom nem mindenki van, meg nem is mindig, úgyhogy a gyorsítás kedvvért freestyle...

Na akkor Robin ellövi az utolsó nyílát arra, aki a legközelebb van, utána kard rántás és védekezés.
A lövésed altalálja az illetőt, az meg összesik. Közelharcnál, mikor eltalálsz valakit te is azt érzed, amit Farkas.

Én még mindig várom a köv kört... Nem vannak körök freestyle, így gyorsabb...
Aztán védem a kocsit.
Harc közben te is azt tapasztalod, mint a többiek.

Ha időnként azt mondom "köv kör", attól gyorsabban fog menni a csata?
Boldogultok ilyen felkiáltások nélkül is, vagy inkább mégse?

Úgy tűnik, ezek az ellenfelek nem igaziak, így elkezdem keresni azt, aki csinálja őket.
Hogy keresed? Közben ott maradsz a igazi vagy nem igazi harcosok között?

Vadul csépelem mindent, mindig másra támadva, engem nem fog legyőzni bár lidérckatona.
Olyan, mintha csak látványra sérülnének, a mozgásuk nem lassul. Több körön keresztül nem tudnak megsebezni, mintha folyton mellé ütnének, aztán az egyik valahogy mégis megkarcol a jobb karodon (4 FP).

Próbálok mindenkinek odasebezgetni, épp hogy csak karcolgatok. Inkább a védekezésre figyelek, elsősorban ezt tartom fontosnak. A harc közben, ha van időm, időnként váltok hőlátásra, bár tudom, hogy így nappal érdekes lesz, de elvileg a "szellem harcosoknak" nincsen hőképük, így ott nem is kell figyeljek azok támadására, de az igaziak hőképét látom, vagy remélem, hogy látom.
A két látás váltogatásával azt veszed észre, hogy a harcosok fele nem igazi. Igyekszel a valódiak elől kitérni, több-kevesebb sikerrel (-3 Fp)

Megpróbálom mekeresni azt a helyet, ahonnan biztonságban rá lehet látni a területünkre és irányítani a varázslatot.
Ahogy elnézed a terepet, akár a bozótosból, akár a fák mögül meg lehet valósítani a dolgot.
Amennyiben kell elhagyom a kocsit is, illetve besegítek az igazi harcosok leverésébe.
Ezt úgy érted, hogy a bozóthoz menet harcba keveredsz pár emberkével?
Igen, ha kell segítség akkor beszállok én is a harcba, ha nem, akkor elkerülöm őket.
Ahogy elnézed nem árt a segítség. Nekiállsz egy emberkével vívódni, és azt tapasztalod, hogy elég nehezen boldogulsz vele. Majd -4 ÉP, és -10 FP, és több kör árán nagy nehezen egy láncingest ásegítesz a Fátyol túloldalára...

- Nagyúúú mönjen vissza a kocsiba, mink elintézzük ezeket! (kiköpök feléjük)
(próbálok a Nagyúr mellé vergődni és védeni őt (csak védekezek) amíg biztonságban nem ér)
Úgy tűnik nem érti mit mondasz neki
- Átok és acél (dühöngök félhangosan).
Próbálom védeni a nagyúrat, amennyire csak lehet.
Úgy tűnik elég jól boldogul maga is.

Pontosan mennyi ellenfél áll most az igaziak közül?
Te nem tudod megállapítani melyik az igazi és melyik nem, de Alysium elmondása szerint, és az előtted heverő hulla alapján arra tippelsz, hogy kilencen még vannak.
Visszahúzodok a kocsiba egyenlőre.

Na végre, hogy a nagyúr felfogta mit akarok. -újjongok magamba
Csatabárdjaim mindig új és új ellenfeletket keresnek, és ahol végre vér fröccsen, ott sorozok utána kidőlésig. Előttem, a Bajnok előtt még a szellemek sem állhatnak meg sokáig!!!
Csépeled a népet rendesen az elf segít abban, ki igazi és ki nem, így együttes erővel hosszabb idő alatt végeztek még három emberkével közben ti is kaptatok (-4 ÉP, -10 FP, Alysiumnak: -2 ÉP, -5 FP). Épp a negyedikkel készülnél végezni, mikor a batár felöl sötétség kezd el terjedni körkörösen, ha nem mentek arrébb, elnyel titeket is.

Amennyiben már csak 1 ellenfél marad azt egmondom a gladiátornak és a sötétséget veszem szemügyre. Ha ez olyan, mint amikor a kisgyerek eltűnt félelmében, akkor belegondolok, hogy megint kereshetjük meg, de ha más, akkor a batártól elhívom a lovam, bár a sötétség egy picit bizar érzést kelt, tán nem kell tartanom tőle, de azért eltávolodom a kocsitól.

Egyébként meg kezdem magam elég rosszul érezni.
Ha nincs már a közelbe senki, megpróbálom az erős vérzéseket elállítani, ha tudom és bekötni felületesen, hogy addig se veszítsem tovább életerőmet.

Elkerülöm a sötétséget lehetőségekhez mérten. Közben szitkozódom ezerrel, rendesen összevágták ezek a barmok a hacukámat.

Eltávolodtok a batártól, és a sötétség nem nő tovább, egy pillanatig, mintha sűrűsödni és kavarogni kezdene, majd szép lassan feloszlik. Mielőtt a feloszlana sötétség, a fantom harcosok hirtelen eltünnek, ezzel egy időben egy sikítás hallatszik a bozótosból. Erre a maradék láncingesek egymásra néznek majd szélsebesen eliramodnak a part felé. Eddigre eloszlik a sötétség és döbbenten látjátok, hogy a batár sehol, viszont a befogott lovak maradtak, csak maga a kocsi tünt el. Körülbelül ezzel egy időben meghalljátok Gren hangját a bozótból:
- Segítség!

- Dartun deres szakálára, micsuda förtelemes sütét mágia vút ez!!! (szakad ki belőlem) Aztán Gren nyomába iramodom teljes sebességgel.
Grent a bozótosba találod ájultan. A fegyverei mellette vannak, meg egy csomó hulla is, de ő nincs magánál.
Alaposan körülnézek, látok e rossz arcokat, aztán elrakom egyik fegyverem, Gren fegyvereit is majd félkezemmel vállamra kapom és visszaviszem a... lovakhoz.
Láthatóan csak halott ellenségek vannak körülöttetek.

Gren: mire Alysium végez a sebeid ápolásával magadhoz is térsz

Kissé zavarodottan nézek körbe (a szemeim nem nagyon akarnak egy irányba nézni) és a kezeim a fegyvereim után kapnak (láthatóan megtorpanva kissé félúton):
-Na gyere te nagy barom! - morgom magam elé. Aztán Lassan mintha felismerném Alysium-ot.
-Mi történt azzal a hústoronnyal amelyik nekemjött? -kérdem tőle.
Zavartan nézelődök széjjel és balommal keresgélni kezdek magamon.
-Meddig voltam kiütve és mi a frász történt?
Próbálok feltápászkodni.
A kezeim hirtelen megállnak és az arcom elborul.
Erölködve összehúzom a szemeim és megfeszítem magam, hogy felállhassak.
Sikerül. Azt tapasztalod, hogy négy láncinges hulla van az úton, batár sehol, lovak megvannak, Stancil szintén sehol, Hyas fekszik a kövön.

Odatántorgok Hyas-hoz, hogy megnézzem él-e még egyáltalán.
Alig, de él még.

Begyűjtöm Hyas-t is, hátha van még benne szufla. (lásd: fentebb) Gyors ellátásba részesítem a sebeimet, meg júl meghúzom a pálinkás butykost. A lovak témára csak nemet intek hosszúfülnek és gyalogszerrel járok egy nagyobb kört, nyomokat keresve.
A bozótosban jóval távolabb attól a helytől, ahol Grent találtad még találsz körülbelül 15 hullát, ebből csak egyen látszik, hogy mibe halt bele (több vágás van rajta), a többin nincs semmilyen seb.

Megnézem Hyas él-e még és ha igen akkor szólok Alysium-nak, hogy ha lehet lássa el őt is. Odamegyek a pónimhoz, megnyugtatom kicsit, aztán megnézem a batár "hült helyét". A lovak felől megyek oda és lassan óvatosan haladok. Megnézem a lovak közt lógó vonórudat, hogy mégis hogy ér véget. Mintha elvágták, és lecsiszolták volna.
Közben az erdő felé tekingetek.
Ezután, végigjárom az elesett ellenfeleket és megnézem a felszerelésüket, fegyvereiket. Csak az van náluk, amit látsz: hosszú kardok, bárdok, harcikalapácsok, láncingek, ruhák. Ha nem egyértelműen halálos a sebük (hiányzó fej, kifordult belső részeket tekintek annak) akkor a tőrömmel átvágom a torkukat. Már mind halott. Ha van náluk valami kötszer akkor jelzem az elfnek és felé dobom. Nincsen.
Ezután elindulok befelé ugyanarra az erdőbe amerre berohantam és óvatosan keresem a küzdelmem helyét. Odabent is hasonlóan járok el az elesettekkel mint az úton.
Az találod, amit Farkas is, körülbelül 15 hullát, ebből csak egyen látszik, hogy mibe halt bele.

Grennek és Alysiumnak:
- Fürtelmes mágiák dútak itten, jubb lönne, ha nöm mászkánánk össze vissza. A batárnak nincs nyuma, tán mösszebre vitte a setít gonusz erű.

Átkutatom az összes hullát amit találok és az egész "csatateret" nagyjából egy óra múlva visszamegyek a "batárhoz". Azt találod náluk, amit fentebb már leírtam.
-Semmi. Csak halottak. - mondom a többieknek. - előbb szedjük össze ami használható aztán meglátjuk mi lesz. Ha megint ojan eltűnőset játszanak mint mikor Alysium-mal találkoztunk, akkor hamarost visszatérnek szerintem. Gyalog nem jutnak túl messzire.
Megnézem a "csali" szekeret, hogy helyre tudom-e hozni. Eltört a kereke, aligha tudsz vele mit kezdeni. Viszont még a keresgélésed során egy szerencsétlen középkoró férfi hulláját megtalálod nem mesze a szekértől a bozótosaban, látszik rajta, hogy nem harcos (nála semmit nem találsz, valószínűleg már kifosztották).
Aztán visszatérek az erdőbe és az összes fegyvert, páncélt amit össze tudok szedni kihordom a szekér mellé.
Alysium-nak:
-Valószínüleg nem gyalog jöttek idáig. Körbenéznél bentebb az erdőben lovak vagy táborhely után? Jól jönne még élelem meg pár hátas.
Lovakat találsz, de élelmet nem, csak vizet kulacsot találsz a nyergekre erősítve. A lovak száma feltűnően kevesebb (5db), mint ahány emberrel találkoztatok.
A lovakat kivezetem az erdőből, miután felpakoltam rájuk minden fegyvert-páncélt amit le tudtam cibálni a halottakról.
Az egyetlen sérült fickó sebeit alaposan megnézem és a fegyvereit külön teszem a többitől alaposabb szemlére. Teljesen levetkőztetem a hullát és minden egyes tárgyát megnézem. Gondolom, azt, aki nem a fegyvertelen szekérnél lévő fickó. Ezt a láncingeset te ölted meg, határozottan emlékszek rá. Semmi különlegeset nem találsz nála.
Aztán a lovakat vezetve vissza a többiekhez.
Körbenézek magunkon és óvatosan megvakarom a fejem:
-Remélem, hogy a Nagyúrék, csak a közelbe tüntek el, de fel kell készülnünk, hogy akár magunkban is megyünk tovább. Azt hiszem ezek - mutatok a hullákra - közül, csak a lemészárolt szekeresgazda aki megérdemli, hogy eltemessük. Alysium! Menj egy nagyobb kört a környéken, hátha a batárt vagy a Nagyúrékat megtalálod. Farkas! Légyszíves áss az öregnek egy sírt itt az út mellett. Én megnézem a szekeret, hátha mégis tudunk vele valamit kezdeni.

A szekér mellől minden holmit (ami rajta volt előzőleg) arrébb rakok, görgetek (megnézem mi is volt az eredeti rakománya) aztán megvizsgálom az első kerekeket és a szekérrudat. A zsákokat kibontva, ruhákat, és könyveket találsz, fazekakat, és egyéb használati eszközöket találsz, de nem olyan mennyiségban, amivel kereskedni lenne érdemes.
Azt mérleglem, hogy az első kerék mögött nem sokkal egyszerően levágom a szekér nagyobbik részét, kicsit megerősítem a levágásnál kötéllel, vagy a hátsó részből kiszedett szegekkel-deszhadarabokkal és így kapunk egy kétkerekű kordét amire pakolni lehet. A lovak elhúzzák ha kell.
Fűrész hiányában elég barbár munkát tudnál vele végezni, ami könnyen vezethet ahhoz, hogy az egész szekér darabokra esik.

A könyvek címeit megnézem és kicsit beléjük is lapozok. Nagyrészt hőskölteményeket, meg daloskönyveket találsz.
-Nem egy írástudatlan paraszt volt az utazó - dörmögöm magam elé.
Féreteszem egy zsákba a könyveket, aztán újra a szekeret kezdem szemlélni.
Magam elé mormogok míg összehúzott szemmel nézem:
-Könnyíteni kellrajta és akkor talán egy félig keréken guruló szán. Hmm.. bár most vannak lovak, az talán elég.
A közelben gyűjtök pár száraz ágat és tüzet rakok az út mellett. Teszek oda vizet forrni több (3) edényben. Az egyikből teát készítek a másodikból sűrű levest, a harmadikat tisztán hagyom, hogy a sebek kötözéséhez-tisztításához legyen. Hyas-t odatámogatom-vonszolom Farkas-sal a tüz közelébe és ha magánál van itatok vele egy kis levest, aztán eszünk.
-Javaslatok? Remélem Alysium megtalálja a Nagyúrékat, mert különben magunk kell utaznunk tovább.

Amíg a többiek végzk a dolgukat, Gren javaslatára körbe lovagolok a környéken látótávolságban igyekszem maradni, ha gond lenne, akkor azt egyrészt jelezni, másrészt előbb visszaérni.
Semmi különöset nem találsz.

Grennek:
- szörintem inkább a szökeret, mög a támadúkat kíne köresni, mint a holtakat, űk megvárnak minket. Ülj a luvadra és menjünk nézzünk körül. A hosszúfül júl luvagúl, meg a szeme is jú, ha már íjat használ. Gyursan elluvagol, ha ellenségbe botlik. Mink meg menjünk együtt, hátha tinyleg itten van valahul a táboruk. Az is lehet, visszajünnek ide, amit teheik. Jubb ha mi kapjuk letolt gatyával üket, mink fordítva.

Milyen meszire mentek el?
Ha Grennek nincs ellenvetése, akkor kb 1-2 órányira.

Visszalovagolok a többiekhez és közlöm a szomorú hírt, hogy nem találtam semmit sem. Láthatják rajtam, hogy én elég rossz bőrben vagyok, talán egy csata a végzetemet is jelentheti. Ha Gren megkínál étellel, azt elfogadom és kitisztítom a sebét annak, akinek szüksége van rá. A magamét biztos ellátom.
Mondom Farkasnak, hogy elmehetünk harcolni, de sem én sem Hyas nincs igazából harcképes állapotban, nekünk pihennünk kellene, bár ha harcolni akarnak, akkor nem hagyom cserben őket, talán ez a megoldás. Majd leülök a tűz mellé.

Pettyes: olvass zöldet

Rövid koncentrálás után felállok és a többiekhez intézem a szavaim:
- Megvannak!
Majd felpattanok Foltosra és viszek még 2 lovat.
- Az úton visszafelé vannak, elhozom őket.
Mondom, majd elindulok visszafelé a lovakkal.
- Nemsokára itt vagyunk - majd elindulok visszafelé az úton.
Megyek keb egy 10-15 percet, ha nem találom őket, akkor körbepillantok, hogy legalább látótávolságon beül vannak-e.
Semmi, és nem is látod őket a távolban.
Hmmmm, feletébb különös... Gyors körbepillantást veszek infrával is, ha továbbra sem találom őket, akkor még visszább haladok az úton. Most is egy 10-15 percet haladok, közben használom az infrát is és a rendes látásom is. Remélem, hogy itt lesznek valahol.
Tovább mész, de semmi. Se egyik látással, se másikkal.

Grennek:
- Szörintem nem jú ötlet. Űk tudják mink hun vagyunk, me űk csinálták a csapdát. MInk nem tudjuk űk hun vannak. Vissza jünnek csendben, lopva és kettű jubb szemű íjász lelű, míg pihengetünk. (Fejcsóválás)

Farkas-nak:
- De ha elkezdjük keresgélni őket akkor egy íjász is elég. Meg szerintem ennyi halott után inkább máshol keresnek minket. Minek jönnének vissza? A célpontjaik nincsenek itt csak pár sebesült és vagyontalan szolga. Legalábbis az ő szempontjukból.

Grennek:
- Löhet űk má tudják, hun a szökér. Mink meg csak itten pihegünk. Mögvárjuk a hosszúfült, aztán kiderül mörre tuvább.

Idestova 30 percet lovagoltam, ami nem kis távolság és nem találom őket... Talán elhagytam őket, gondolkodom el. Még egy 5 percet megyek, ezután nem látom értelmét tovább menni és visszafordulok, majd megmondom, hogy nem találtam meg őket. Talán több szem többet lát alapon a többiek is segíthetnek keresni őket.
5 perc után sem találsz semmit. (Vedd figyelembe, hogy a terep nem teljesen sík, az út meg nem nyíl egyenes, valamint hogy háromnegyed napnyi utat tettetek meg a várostól...)

- Ríszemrűl röndben.
Milyen messzire mentek el?

Mikor a többiek elmennek igyekszem Hyas-t kényelmesen elhelyezni a szekér mellett. Feltámasztom a hátát és a közelébe viszek mindent amire szükség lehet. (víz, élelem, takarók) A lovakat a pónimmal együtt a szekér végénél kötöm hosszú pányvára és gondoskodom nekik ennivalóról. Aztán az összeszedett fegyvereket szedem szét kupacokra.
A hajítófegyvereket, íjakat, nyílvesszőket odahalmozom a szekér fedezékébe, kicsit távolabb (1-2 lépésre) tőlük külön-külön kupacba a kardok, nehéz kalapácsok, csatabárdok, tőrök stb. Fogok pár egyenes hosszúkardot és félkörben leszúrom a szekér (Hyas és a cuccaink felöli) oldalánál aztán kötelet kötök a markolatokra, mintha kerítés lenne és a kötélre ráborítom a láncingeket. Ha sokat nem is ér, de legalább messziről kilőtt nyíllal nem tudnak egyből eltalálni minket. Ha még nem tértek vissza a többiek akkor elenőrzöm Hyas-t. Ha magánál van akkor megkérdem mit szeretne. Ha érzi úgy magát akkor 10 percre magárahagyom és egy gyors kört megyek az erdőben a holtak közt körbenézve, meg kissé távolabb, hátha találok még valamit.
Hyas azt mondja, hogy köszöni már jobban, van, de pihenne ha lehet.

Részemről úgy 100 méterre gondoltam.
Elmentek, szétnéztek, de nem találtok semmi különöset.

Furán nézek Farkasra, miután 100m-t megtettünk és elkezd keresgélni. Ezután megszólalok kicsit furán nézve Farkasra:
- Nem hiszem, hogy itt lennének... 35 perces lovaglás után sem találtam semmit, jóval távolabb vannak.
Majd elindulok egészen addig, amíg eljutottam. Ha addig követ Farkas, akkor megmondom neki, hogy idáig jöttem, de még itt sem találtam senkit. Tovább mehetünk, vagy ... - hagyom nyitva a kérdést egy váll felhúzással.

Alysiumnak:
- Nem keresgélek, te...Hanem figyelek, Te meg szörintem menj a másik irányba, aztat ottan kímleld a távot. A szekér itten hagyta a luvakat, tehát bárhuva is mönt, ottan marad. Vagy ottan várnak, vagy mögpróbálnak visszagyűnni ide. De az is löhet, hugy a támadúk söm találják üket, így minket fugnak mögtalálni újra. Vagy nem. Majd az égiek eldüntik. Pihenj és figyöld a távu, amíg löhet.