Megvonom a vállam, aztán a fickókra mutatok:
-Hát majd ők fizetnek.
Láthatóan ez jobban tetszik a fogadósnak, mint az az ötlet, hogy neki kelljen fizetnie.Magammal hívom és ha segít akkor ketten átnézzük a sebesültek "pénzügyi helyzetét" elsősorban a pénzérméket. Figyelek arra, hogy stikában ne rakjon zsebbre és a végén a már összeszedett pénzérmékhez visszük a fickóktól elszedetteket és összeszámoljuk:
-Elég lesz?
- Elég. Mindjárt intézkedem - azzal femarkolja a pénzt és elsiet.
Öt ezüstöt találtatok összesen, a fogadós nem rakott zsebre semmit külön.
Körülbelül egy óra múlva érkezik meg egy idősebb férfi, aki a magával hozott szütyőből előpakol némi kötszert és egyebet és munkához lát: megvizsgálja a sérülteket, ellátja a sebeket, fertőtlenít, varr, kötöz. Mikor ezzel végzett a fogadós kifizeti neki a pénzt, aztán az orvos távozik.
Aki nem tud magától távozni, azokat elviteti a fogadós, valami félreeső szobába, majd nekiáll eltakarítani a romokat.
Nézem ahogy pakol a fogadós, aztán nekiállok kicsit segíteni a romeltakarításban. Közben kérdezgetem:
-Milyen fogadások voltak itt egyáltalán? Miért mentek egyből egymásnak az emberek?
- Maga is itt volt, nem? Vagy nem látta mi történt? - kérdi kissé meglepődve.
-Nem nagyon láttam az elejét. Csak annyit, hogy lejöttem enni és egy rakat ember nyüzsgött öszevissza. Aztán -intek Entar felé - megvádolták csalással és erre kitört a balhé.
- Csak a szokásos, néhányan sokat ittak, és mégtöbbet vesztettek, és egy ilyen vád épp elég ahhoz, hogy az adott illetőn akarják megtorolni a balszerencséjüket, innen már egyenes út vezet a verekedésig. Mondjuk volt már olyan, hogy valaki közbelépett, és mégse verték halomra egymást az emberek, jómagam is próbálkoztam régebben, de néhány kiadós verés után már nem voltam annyira lelkes.

Amikor Alysium segíteni akar, csak biccentek felé, hogy menjen fel nyugodtan. Aztán visszafordulok a fogadóshoz:
-De miben ment a fogadás? Valami kártyajáték vagy micsoda?
- Gondolom látta, hogy három külön asztal volt. Az egyiknél kártyáztak, a másiknál kockáztak, a harmadiknál pedig fogadásokat kötöttek. Fogadásokat különböző viadalokkal kapcsolatban lehetett kötni - válaszol kissé kelletlenül a fogadós.
Közben nézegetem mi az amit meg lehet menteni a bútorok közül és igyekszem úgy szétválogatni a romokat, hogy egy kupacba a használhatatlan (tüzifának) másikba az ép, vagy menthető dolgok.
Körülbelül fele-fele arányban vannak a megmenthető és a teljesen tönkrement bútorok. A fogadósnak láthatóan megtetszik a módszer, és ő is e szerint pakolja a romokat.

Alysiumnak:
- Mönnyire sérűt mög Entar? Egy kít pofunba nöm halnak mög az embörök, csak a víznábbak. Hö, látum Te is kaptá, hö-hö, ha kis kurodban tübb veríst kaptá vúna, must nöm lenníl íly vízna. (sokat tudóan bólogat közben)
Elmosolyodom, amikor Farkas kineveti a foltjaimat és intézi hozzám mondandóját.
Farkasnak:
- Hidd el ez semmiség. Amúgy meg nem kellett engem verni, tudtam a dolgom kiskoromban is. Én rendes nevelést kaptam így is - kicsit elgondolkodom és csak remélem, hogy nem értette úgy, ahogy én gondoltam a válaszom.
- Entar valóban kapott egy-két pofont meg tört pár dolga, amibe nem halt bele csak gondoltam érdekel, de ha nem hát nem. Ha én kerülök sorra keltsetek - válaszolom.
Ezzel bemegyek a szobámba és folytatom a tevékenységem.
Felmerül bennem az a sejtés, hogy ezek a hosszúfülükek NEM emberek...teljesen máshogy jár az eszük...:confused:

Ha végzünk a szétválogatással akkor megpróbálom egyből helyrepofozni amit csak lehet a bútorok közül. Értesz a barkácsoláshoz? Honnan veszel anyagot és szerszámot?
Közbe kérdezgetem a fogadóst:
-Mesélne a városról? Még nem jártam errefelé és zavar, hogy szinte semmit nem tudok az itteni viszonyokról.
- Aztán mire kíváncsi pontosan? - kérdezi kissé kedvetlenül a fogadós, látszik rajta, hogy félig máshol járnak a gondolatai.
A fogadós fintorát látva mégsem teljesen azt kérdezem amit akartam:
- Hát például, hogy kik azok akikbe nem érdemes belekötnünk. Mely isteneket ne szidjuk az egészségünk érdekében, meg hasonlók.
- A nemesekbe, és az alvilági alakokba nem érdemes belekötni. Egyik istent sem egészséges szidni, mert a végén még kibabrálnak az emberrel az égiek, az meg sose jó.
Annyit mindenképpen kihúzok a fogadósból, hogy mely isteneket tisztelik legfőképpen a városban. Aztán kérek tőle egy kupa bort meg egy kancsó friss vizet a pakolás után.
Tharr-t és Sorgont említi meg. Megkapod, amit kérsz. A fogadós megköszöni a segítségedet.

A javítások alatt azt értem, hogy pl kiesett (kitépett) széklábat visszaütök a helyére, asztalnál dettó) szerszámként a harcikalapács tompavége.
Valamennyire sikerül helyrekalapálni, de azért nem olyan mintha új lenne.

az első esti őrséget (éjközép előtt egy órával-ig vállalom, aztán felkeltem Farkast. Reggelig alszok, pszivel rásegítve, hogy felébredjek, ha baj van.
Farkas vállalta az örséget éjközépig. Utána Morel örködik, kivéve ha fel nem váltod. Egyébként jóval éjközép után fejezed be a pakolást és barkácsolást.

P.sz. 3736, Arel 4. havának 17. napja, a Mithrill órája, Yankar
 

Reggel többé-kevésbé frissen keltek, akik belekeveredtek a verekedésbe annak kissé sajognak a tagjai.
Reggeli után az úrnő és a gyerkőc ismét sétálni indul, de most csak rövidebb időre.
Tervek a mai napra?

ui: ahogy utána számoltok a napoknak, rájöttök, hogy három nap múlva vége az évnek, és egy új kezdődik.

Reggel gyorsan reggelizek valamit aztán újra a Nagyúr körül őrködöm és kísérem ahová megy.
A nagyúr nem megy sehova. Ismét csak napközép után kerül elő, és akkor is csak ételt rendel magának.

Fontos!
 

Chaos, Deni:

Ha jövő hétfőig nem kapok tőletek olyan üzenetet, amiben megírjátok, hogy mikortól tudtok folyamatosan lenni, a karijaitokat kimesélem a történetből.

ui: az okokról üzenetben kérdezhettek, ha érdekelnek a részletek

Reggel egy kiadósat eszem, kolbász, tojás, sajt, cipó. Majd megen kísérem az űrnőt, nehogy bajuk essen. Nem esik bajuk, minden rendben zajlik. A kedvem szokványos, még mindig bánkódom egy kicsit, hogy kimaradtam a tegnapi hepajból.
A szegényebb negyedeket, és az elzárt negyedek kapuit (megelőzendő a tegnapi hisztit) elkerülitek.

Reggel reményeim szerint kipihenten ébredek. Megnézem Stancil kölyköt hogy van, majd reggelizek egy nagyot.
Érdeklődöm a fogadósnál, hogy hogyan szokták itt ünnepelni az új évet? Nagy karnevál, hacacáré, stb.?
Stancil még mindig nincs magánál, ránézésre nem tudod, hogy alszik vagy el van ájulva még mindig.
A fogadós a karnevál, hacacáré és stb kérdésedre bólogatással felel.

Reggel miután elmegy az Úrnő és a gyerek, a Nagyúr meg nem kerül elő a szobályából, megkérem Deneirát, hogy őrködjön kicsit (vagy Morel-t, amelyikük épp jobb passzban van) és szundítok két órát még, hogy teljesen kipihenjem magam. Utánna gyakorlok kicsit és vissza a szobaőrségbe. Előtte azért megnézem a Stancil kölyköt, mi van vele.
Deneira felvált az örségben.
Te is azt látod, hogy Stancil nincs magánál, de nem tudod megállapítani, hogy miért.

Napközben, ha tudok kimegyek és kicsit körbenézek a környéken. Felderítem a környező utcákat, mi merre van, merre lehet menekülni ha kell és ellátom a pónim.
Rendben.

Vacsora előtt ki őrködik?

A mai nap folyamán szeretném összerántani a csapatot, hogy elmondjan neki Entartól megtudott dolgokat a városról. No meg, hogy kialakítsunk valami rendet, me ez így nem lesz jó, ahogy mostanság mennek a dolgok. No meg a megbízónkal is kéne beszélni, már aki tud, hogy mire számítsunk, meddig maradunk, stb.
Ezt a megbeszélést mikorra tervezed?

Mikor visszaérkezek a sétáról, onnan számítva, amint lehet. Ha valaki hiányzik, akkor megvárjuk.
Tehát kora délután valamikor lesz a megbeszélés. Addigra Gren is visszaér a városnézésből.
Morelre és Deneirára ne nagyon számítsatok, mert nincs aki válaszoljon a nevükben, egyelőre tekintsétek úgy, hogy ők valamerre elvannak és nem érnek rá (aztán meg majd kiderül mi lesz velük).

A nap folyamán én is gyakorlok egy kicsit mind az íjjammal, mind a közelharci fegyvereimmel. Ránézek én is Foltosra, hogy minden rendben van-e nála. A karnevál felöl érdeklődöm még egy picit a fogadósnál, mekkora tömeg szokott lenni, hogyan zajlik itt egy normális évzárás ünneplése, hasonló kérdésekkel próbálok puhatolózni, mert komolyabb védelemre lesz zsükség a nagyúrék részére, főleg ha úgy döntenek, hogy kedvük lesz kiruccani erre a karneválra. Kicsit körbejárok én is a városban a környéken egyrészt körbenézés szempontjából, másrészt hogy a lovam megjárássam egy kicsit. Az olyan helyket lehetőleg elkerülöm, amitől óva intettek. Ha visszaérek, akkor esetleg váltok valakit az őrségben, de az is lehet, hogy akkor inkább az este elejét vállalom majd be.
A fogadós annyit említ meg, hogy a nemesek ilyenkor nagy bálokat rendeznek, a kevésbé tehetősek az utcán ünnepelnek, ahol árusoktól lehet ételt italt venni, fellépnek mindenféle mutatványosok, és zenészek.

Akkor tehát Gren és Alysium egyhelyre terelése után megkezdetnek tekintem az ülést.

- Kíne valami regula, ki, mikor, merre űrködik, me így tiszta zavaros minden.
- Nu meg kíne böszíni a Nagyúúal, hugy mire számítsunk, möddig maradunk, mög ilyesmik.
- Mög elmundanám mit hallutam errűl a helyrű.

Farkas-nak:
-Javasolnám őrségben a 4 óránkénti váltást ha egyhelyütt van a Nagyúr és a családja. Ha külön akkor 6 óránként.

Farkasnak:
- jó ötlet beosztást csinálni, mert tényleg össze-vissza őrködünk.
Grenhez:
- 4-6 óra az megfelelő szerintem is. A karnevál idején szerintem a nagyúrék biztos elakarnak menni, és ahogy a fogaóstól hallottam, hogy a nemesek bált rendeznek nem kizárt, hogy esetleg hivatalosak valahová. Valaki is közlünk tisztában van az etikettel, esetleg?

Alysium:
- Szörintem nöm hivatalusak sehuva. Nem ide akartunk gyúnni, hanem Ifinbe. Csak a nyavalyás vajákus a torunyba ide röpített minket. Szörintem hamarusan megyünk tuvább Ifinbe, hajúval vagy karaványal.
- Na akkur elmondum mit tudtam mög: (lapozzatok vissza, ha akkor nem olvastátok volna, azt mondom el, amit Entartól megtudtam a városról)
A mese után:
- Jú van, must má tudjuk möddig kell űrködni, de elíg kevesen vagyunk, a két vajákusra, má ha a nű tényleg vajákus, akkor rájuk nem löhet számítani űrködésben...(törpengő arckifejezéssel hallgat el)

Kissé fanyalogva mondom Alysium-nak:
-Ha a népem közt lennénk azt mondanám igen, de itt aztán nem mernék úgy viselkedni. Próbálok majd hozzátok igazodni, meg a Nagyúr elvárásainak megfelelni, de nem kezeskedem azért, hogy "kifogástalanul" tudok viselkedni.

Grenhez:
- Nö is türűdjél evvel, nökem vút egy régi ismerűsöm, ögy igaz Bajnuk, aztat mundta, lígy önmagad, me ha alakoskodsz - így mundta szó szerint - akkú rá fugsz faragni, de cefetű. Na ezí vagyuk mindig ünmagam (büszkén kihúzzom magam).

Grenhez és Farkashoz is:
- Na akkor egyikünk sincs a helyzet magaslatán, de reméljük valóban nem megyünk sehová. Azonban az évforduló akkor is alkalmad arra, hogy egy merényletet hajtsanak végre, ráadásul jobban eltűnhetnek, stb. szóval arra az időr 2-en őrködhetnek, és egy pihenhet szerintem.

Farkas-nak:
-Nem mindig ojan jó ha magad adod. Van, hogy egy kissé behúzott nyak az életed menti meg. De hát -megvonom a vállam - más nép, más módszer.

-A két fős őrködés jó ötlet - fordulok kissé Alysium felé - akkor viszont úgy kezdjük azt, hogy kettő kezd az egyikük 3 óra múltán megy pihenni, hogy leváltsa a harmadik aztán újabb három óra és csere az elejétől örködőt. így mindegyikünk 6 óra őrség 3 alvás. De lehet akár 4-4 óra is. Morel és Deneira meg felváltva éber-pihen 12-12 órát. így mindig leszünk hárman talpon.

- Nu akko kíne böszélni a nagyúúúal, hugy mejünk hamarusan vugy maradunk soká. (a tekintetem Grennen pihen meg)

Megvonom a vállam:
-Tőlem!?

Odamegyek a Nagyúrék szobájához és bekopogok.
Az úrnő szól ki:
- Ki lenni az?
Miután válaszolsz, kinyitja az ajtót, és megkérdezi, hogy mit szeretnél. Épp befejezi a mondatot, mikor lépteket hallasz a hátad mögül. Nem sokára azt is megpillantod, akitől származnak. Egy magas férfi áll melléd, haja hosszú és világos, a vonásai élesek, szeme zöldeskék.
- Üdvözlöm hölgyem! Az úrhoz jöttem - mondja az úrnőnek.
- Kérem jöjjön vissza később - fordul hozzád a nő, majd bekíséri a szobába az ismeretlent.
Nekem nem tetszik a dolog. Oldalvást odaállok az ajtóhoz őrzési pozícióba és a kezembe veszem a csatabárdom. Ha bármi baj lenne azonnal reagálni tudjak.
Hallhatóan nincs baj. Körülbelül negyedóra múlva jön ki a férfi, és az úrnő. Amikor a nő meglát téged így szól:
- Mától ő is velünk jön - néz a férfi felé - őt is fogadni szolgálatunkban. Keríteni neki is szoba, utána jönni vissza és mondani, amiért az előbb keresni - közli veled az úrnő.
Alaposan végigmérem a fickót (kinézet a külsejét fentebb leírtam, a ruhája egyszerű és kissé kopott, fegyverek nem látsz nála, erönlét nem olyan vállas és magas mint Farkas, a mozgása viszont olyan, mint egy nagymacskának) és megpróbálom kitalálni mihez is ért. (a leírásból mire tippelsz? :)) Aztán biccentek felé:
-Gren vagyok a tarini Kőszakállú klán tagja.
- Hyas - biccent feléd, aztán várja, hogy vezesd valamerre.
-Neked is - morgom magam elé bizonytalanul. Nem vagyok benne biztos, hogy most köszönt, bemutatkozott, vagy csak tüsszentett. Maradok a biztos módszernél és intek neki. Rámutatok arra az ajtóra ahol a többiek vannak (ha valamelyik szobában beszélgettünk). Nem megyek előre. Megvárom míg elindúl, és mikor szerintem a többiek már meghallják beszólok nekik:
-Egy percre gyertek ki!
Bemutatom a fickót és elmondom mit mondott az Úrnő.
Farkast megkérem, hogy intézze el a helyét és kérjen még egy szobát a fogadóstól.

Alaposan és leplezetlenül tetőtől talpig végigmérem, de nem mozdulok.
- Farkas vagyuk, a köleti vadon oroszlánja, Razdag várus arínájának kítszeres bajnuka, a Tirimi Gyűző, Véreskezű Naravik legyűzője, és még sorúhatnám. Na, így ösmernek a nípek az assziszok küzt.
- Te hunnan jüttél, mihez írtesz?
Nem zavarja, hogy végigméred, ő is szemügyre vesz titeket.
- Helyi vagyok. Leginkább a fegyverforgatáshoz értek. Ha befejeztük a beszélgetést, belefognék a szolgálatba.
Nem szólok egy szót sem, én is csak végigmérem az alakot. Kicsit gyanakodva, hisz a semmiből jött egyszercsak ide. Nem tudjuk, hogy mik a szándékai, bár valószínűleg a nagyúrék megbíznak benne, így nem kérdezősködök ezirányban.
- Az én nevem Alysium - intézem mondandóm felé.
- Szóval fegyverforgató. Milyen fegyverekhez ért? - kérdem tőle.
- Esetleg egy bemutatót láthatnánk? - kérdem.
- Megbocsásson, csakhogy megtudjuk mit tud és itt van egy bajnokunk, aki örömmel állna eme kihívás elé.
- Sose számoltam hányféle fegyverhez értek. Nem vagyok cirkuszi látványosság - itt szünetet tart - Az úr megbízik bennem, ez legyen elég önöknek. Most pedig hálás lennék ha megmutatnák a szobámat...
- Értem, szóval Ön úgy tartja, hogy cirkuszi mulatság az, ha kiváncsiak vagyunk, vajon mit tud az új ék, akiben nekünk is meg kellene bízni ahhoz, hogy tökéletesen működjön a védelmünk - kérdem, miközben megrázom a fejem.
- Reméljük, hogy nem lesz semmi gond, ami a kárunkat okozhatja -válaszolom, kicsit sandítva az új jövevényben, aki számomra nem vívta ki a bizalmat, bár igaz nekem sem sikerült mindenkinél elérni ezt, így csak megvonom a vállam és visszamegyek a szobába, megnézem Stancilt, hogy azóta jobban van-e. Ha még mindig rossz állapotban van, akkor megkérdem Morelt, hogy mi a helyzet vele.
Nem szól semmit a reakciódra, láthatóan hidegen hagyja, hogy mit gondolsz róla vagy mit nem.
Stancil még mindig nincs magánál.
(Morel majd válaszol, ha Chaos megjön...)
- Ejha, hugy oda ne ruhanjak. Lehet, hugy a Nagyúúú megbízhik bönned, de én nem. És amíg nöm bízok meg bönned, addig nem is vídem a segged. A falka nöm szeretí a különcöket...(válaszát meg sem várve eldübörgök a fogadós felé kérni egy szobát ennek a beképzelt majomnak, ha jó a füle, és érti az asziszt tanulhat pár haza általános káromkodást is...)
Az arcáról nem lehet leolvasni, hogy értette-e vagy hallotta-e, úgy általában egy kődarab kifejezőkézségével rendelkezik mimika ügyileg, legalább is úgy mutatja.
A foagadós átadja neked a szobakulcsot, és elmagyarázza, hogy melyik szobához tartozik.
Miután visszatértem oda adom a kulcsot az új fiúnak, morgok hozzá valami "arra van a szobád..."
Biccent feléd morog neked valami köszönömfélét, utána elindul a szobába.
Majd megkeresem Grent, mert még van kérdésem felé.

Amikor Gren vissza érkezik, behívjuk a szobába.
A nő fordítja:
- 3 nap múlva lenni hivatalosak a helyi újévi nemesi bál, mi menni oda. Mint kíséret jönni velünk, de ne lepődni meg, a helyiek úgy fogják gondolni, hogy mindenki rabszolga lenni, mert nem becsülni másra a nem nemesek. Ez nekünk lenni jó, nem piszkálni magukat. A bálterembe nem tudni maguk elkísérni minket, de ott mi lenni biztonság, nem aggódni. Felöltözni valami tiszta ruha mindenki, ne lenni rosszul kinéz mint kiséret.
Meghajolok a Nagyúr és az Úrnő felé és ez elég szerencsés dolog, mert a "rabszolga" kifejezésre jelentősen mélyülnek az arcomon a ráncok:
-Parancsukra. Ha meg nem sértem Nagyúr, előtte való napon meg kellene győződnünk róla, hogy megfelelőek leszünk. Felöltözünk úgy ahogy tudunk és felkérném az Úrnőt, hogy szemlélje majd meg az eredményt. Így még lesz időnk kiigazítani a hibákat. Ne az utolsó pillanatban derüljön ki, hogy alkalmatlanok vagyunk a megjelenésre.
- Az ötlet lenni jó, 2 nap múlva lenni kirpóbálás.
-Értettem Nagyúr!
Meghajolok megint, aztán kimegyek a szobából és összeszedek mindenkit.

Most jön majd az a rész, ahol össze kellene fognotok, mivel Chaos és Deni nincs mostanában, így az ő karijaikra ne építsetek, vegyétek úgy, mintha nem lennének ott (ha az említett rész előtt befutnak, akkor ismét játékban lesznek a karijaik, he nem nem...)

Ha megbeszéltétek az szükséges előkészületeket, kérlek, vázoljátok fel mit terveztek az ünnepségig hátralévő három napban.

Ha egy csoportban vagyunk (Nagyúrék szobályához legközelebbi szoba, ajtó nyitva, odaállítom Morel-t hogy míg beszélünk fél szemmel lesse a folyosót) elmondom a többieknek mit mondott a Nagyúr, illetve bemutatom az új társunkat.
Amikor Gren magyaráz figyelmesen végig hallgatom.
Grenhez és a többiekhez:
- Tehát mégis szükségünk lenne arra a fránya nemesi tudásra - gondolkodom hangosan.
- Rendben, szerintem rögtön az első probléma, hogy nem biztos, hogy alkalomhoz illően tudunk öltözködni, ha ruhát kell szerezni és pénz kell rá, akkor kapunk?
- Gondolom ha már kíséretként leszünk számontartva, akkor fegyvert is vihetünk, a kérdés azonban, hogy mit lehet vinni?
- Sok kérdés van, amit meg kell itt beszélnünk, mert csak rosszabb lesz a helyzet, ha kapkodunk majd az idő közeledtével. Akkor először is lássuk, ki mit tud felvenni?
A szobámban kikeresem a legelőkelöbb holmim, de kalandozó lévén, nem hiszem, hogy a megfelelne egy estély féléhez, hisz nem a pompa, hanem inkább a kényelmes mozgás volt választásánál a cél.
Alysium-nak:
-Nekem sincs valószínüeg a számukra megfelelő öltözékem. De talán meg tudjuk oldani. A minimum az lesz, hogy kitisztíttatni amit felveszünk.
Végiggondolom milyen ruháim vannak és a fejem csóválom. A mosás gondolata sem vidít fel tulságosan.
- Ehhh...ín vultam má pár ilyen bálun, jú a kaja, mög vannak jó kis nűk is. Ín benne vagyok. (derül fel az arcom)
Farkas-nak:
-A bál "báli" részébe valószínüleg be sem tehetjük a lábunk. Inkább erre készülj.
Mindenkihez:
-Azt hiszem gondban leszünk kissé. Ha mi rabszolgát játszunk akkor nem nagyon valószínű, hogy lehet nálunk látható fegyver. Meg aztán -végignézek a csapaton - nem ártana valami egyformaság sem. Valami olyasmi ami ugyanolyan legalább kinézetre és el lehet rejteni legalább pár könnyebb fegyvert benne. Ha leher én valami egyszerű szabású hosszúszárú, hosszúujjú keménybőr ruhát javasolnék. Olyan fényesítet külselyűt, ami a bőrvértet utánozza. Abból tán tudunk szerezni mindőnkre valót. Alá meg minimum pár tőrt el tudnánk rejteni. Bár azt hiszem így például alysium íjja ugrik. De ha a stancil kölyköt magához tudjuk téríteni akkor ő például lehetne ott a közelben a nehezebb fegyvereinkkel. Na mit szóltok?
- Micsudi? Rabszulga? Ín suha tübbé nem leszek rabszolga!!! (arcomat elönti a harag, szemeim dühös szikrákat szórnak)
Válaszolva Gren mondandójára:
- Nos nem rossz ötlet, de szerintem Stancil sem fog tudni elbujni a közelben sem. Az ilyen helyeket gondosan őrzik, feltehetőleg mágiával és fegyverrel mindaránt! Nem tudom hány kíséret kell, de nekem semmilyen fegyverem sincs, amit eltudok rendesen rejteni, tán a tőr. Esetleg én kint amolyan lövész/visszavonulás biztosítóként elhelyezkedhetnék egy magaslati ponton, persze a terepviszonyoktól függően. Jó lenne egy terv tudni kéne, hogy hová megyünk, terepfelderítés nem ártana, esetleg az épületről infó, hátha voltak már bent a Nagyúrék, elég hiányos infókkal rendelkezünk...
Csak futólag pillantok oda Farkas-ra mikor megüti a fülem a két szó " soha többé", hmm.. eszerint a bajnokunk ne mindig vot önmaga ura.
-Csak játszanod kell. Mintha az lennél. Ha jól megy akkor a végén még pofon is csaphatsz pár ficsúrt. -kacsintok rá.
Alysium-nak:
-Holnap körbe kell néznünk mindenképpen. Meg szerezni megfelelő fegyvereket. Azt hiszem mindenképpen együtt kellene maradnunk. Egyben nagyobb erőt képviselünk. Vagyis mindőnknek be kell menni.
- Nem tudom ki az a Stancil, de nem tartom valószínűnek, hogy ott bárholis el tudna bújni - mondja Hyas, majd Alysiumra pillant - A nemesi paloták teteje adj az egyetlen magaslatot arrafelé, azokra pedig jobb ha nem próbálsz meg feljutni. Sok választásunk nem lesz, mert a rabszolgákat nem engedik akármerre közlekedni az épületben vagy a kertben, valószínűleg a többi szolga mellé terelnek minket.
- Hmmm, ha a barátunknak igaza van, akkor felesleges bármiféle dolgon gondolkodnunk velem kapcsolatban... Nem vagyok olyan jó kardforgató, mint Ti, nekem az íjjam az, ami célbatalál. Na mindegy, valahogy csak lesz, azonban, akkor mesélhetne is, hogyan is néznek ki az eféle nemesi helyek, úgylátom ebben járatos - válaszolom az elhangzottakra.
-Jártam már egyszer abban a negyedben, de a palotákat én sem ismerem jobban, mint ti - tárja szét a karját, majd kisvártatva folytatja - Ahogy én látom, az a dolgunk, hogy elkísérjük az urat, és vissza. Ha már elfogadta a meghívást biztosan bízik a vendéglátóban. Nem hiszem, hogy nyílt támadást intéznének az úr ellen nyilvánosan ennyi ember előtt, amitől legfeljebb tartanunk kell, az az, hogy méreggel vagy más praktikával próbálkoznak. Ezen viszont mi fegyverforgatók akkor se tudnánk segíteni, ha beengednének a bálra... - fejezi be, majd körbehordozza rajtatok a tekintetét, várva az ötleteiket, meglátásotokat.
Hyas-nak:
-Nem is elbújásra gondoltam. Hanem, hogy valahol a közelben lehetne. Nem ismerem a szokásokat itt, de ha például egy kissebb kordéval lévő, utcai árus nem feltünő akkor átulhatna teszemazt gyümölcsöt a közelben. Vagy ha más megoldás nincs - vonom meg a vállam - akkor valami mód jeleznünk kellene neki onnan ide, hogy szélvészgyorsan jöjjön a fegyvereinkkel.
- Árusokat nem engednek be abba a negyedbe. Gyakorlatilag, ha valaki nem tartozik valamelyik nemesi házhoz, vagy nem áll valamelyik család szolgálatában, nem engedik be a negyedbe. Arrafelé, csak úgy nem szoktak lófrálni az utcán. Az őrség az illetékteleneket nem engedi be a negyed kapuján, e mellett folyamatosan járőröznek a negyed utcáin.
- Ha mindenáron fegyvert akartok bevinni, akkor a tőr mellett ez is szóba jöhet - mondja azzal elkezd babrálni a hajával, majd kisvártatva egy folytóhurkot húz elő - könnyű elrejteni - vonja meg a vállát, majd vissza teszi a fegyvert, oda ahonnan elővette.

A folytóhurok láttán kissé megkeményedik a tekintetem, aztán megenyhül és majdhogynem nevetve szólok Hyas-hoz:
-Aha. El tudsz engem képzelni ahogy egy veled egymagas fickót leterítek folytóhurokkal? - Az arcom lassan elgondolkozóvá válik - Hmm.. ismersz esetleg itt egy megbízható kovácsot? Olyant amelyik nem feltétlenül fecseg mindenkivel? Az ilyen bálokra a szolgálók öltözékének van valami megkötése? Konkrétan fémdíszekre gondoltam.
- Nem konkrétan rád gondoltam - mosolyodik el, most először, mióta találkoztatok - de Alysium, és Farkas hasznát tudná venni, ha úgy adódik. Ráadásul ez nem egy olyan dolog, ami kivillan a ruha alól, vagy furcsa dudorokat okoz a viselet alatt.
- A szolgák általában nem hordanak díszes ruhát, de mondjuk egy ilyen bálon előfordulhat, hogy valamelyik nemes a szokásosnál feltűnőbb ruhába öltözteti őket. Ami valamelyest dísznek minősül és fém, az lehet valami szebb gomb, vagy övcsat. Ami a kovácsot illeti - gondolkodik el - talán tudok egyet. Miért?
Elővonom a csatacsákányomat és a fejét felé mutatva magyarázni kezdem:
-Egy kissebbfajtát készítenék. Elég keskenyet ahhoz, hogy a ruhán-övön úgy nézzen ki mintha erős fémveret lenne. Esetleg a közepébe még egy karikát is tennék, mintha afféle "póráz" lenne amhez láncot lehet erősíteni. Szerzünk egy dobot és a dobütők a nyele lennének. Vagyis pár mozdulattal lenne nálunk nehezebb fegyver. - kissé elmélázok, aztán Alysium felé pillantok. - Az íjadra tehetnénk pár plussz rövidebb húrt. Mintha kissebb, íj formájú hárfa lenne. Vagy egy szétszedhető íjjat neked. Esetleg a lábszáratokkal megegyező hosszú kardok, markolat nélkül. A markolatok meg fülönfüggőként, vagy valami botra fellógatva féltucat, hogy zajhangszernek tünnjék.
-Jut is eszembe! Megvizsgálják valami mód a kísérő szolgákat? Mert egy kezes motozásnál elbukjuk az egészet. Vagy egy mágikus vizsgálatnál. Akkor ugrik az összes fegyver.
- Ehhez annyit fűznék hozzá egyrészt, hogy az ottani őrök sem hülyék... - mondja szleptikusan - másrészt, ha valahogy be is visszük a fegyvereket, hogyan akarunk az úr közelébe jutni? Ha tényleg baj lesz, aligha érhetünk oda időben, pláne hogy nem ismerjük az épületet... Más módot kell találni a biztonsága megóvására, ha már nem bízunk a vendéglátó embereiben...
Megvakarom a fejem a sisak alatt:
-Ebből amit mondasz viszont az is adódik, hogy ha hirtelen megpróbálunk bejutni a Nagyúr közelébe, minket egyszerüen gyilkosoknak néznek és lemészárolnak. Hogy teljesítsük akkor a feladatunkat? Bár azt mondta, hogy a bált rendezők felelősséget vállalnak érte, de ez meddig tart? Hol vannak a határok? Innen a fogadótól vállalják a biztonságáért a felelősséget míg vissza nem ér, vagy csak az épületük falai között? Hogy van ez?
- Ezt talán tőle kellene megkérdezni, hisz mi még azt sem tudjuk, hogy hova megyünk pontosan...
-Jogos. - mondom Hyas-nak.

- Nincs szüksígem kütélre, hugy megfújtsak valakit (mondom farkas vigyorral). Ín fegyveres vídelmet ígértem a Nagyúúnak, nöm holmi bujócskát cicoma ruhákbun.
Ezt Gren távozása előtt vagy után mondod?
(A kifakadás Gren távozása után volt, mert le van maradva egy lépéssel Farkas.)

Elmegyek és bekopogok a Nagyúrékhoz.
Az úrnő szól ki, és kérdezi meg ki az, majd a válaszod után kinyitja az ajtót.
- Mi történni? - kérdi.
Meghajolok előtte:
-Bocsánatát kérem Úrnőm, de szeretnénk pontosabban tudni az újévi bálról, hogy megfelelően biztosíthassuk az Önök védelmét.
- Jönni be és kérdezni - mondja, azzal szélesebbre nyitja az ajtót, majd mután beléptál becsukja.
A szobába lépve gyorsan körbepillantok, majd meghajolok a Nagyúr felé és az Úrnő közvetítésével megkérdezem:
-Nagyúr, hogy védelmezzük meg, ha nem lehetünk önök mellett? Említette az Úrnő, hogy a biztonságukért a bálon a vendéglátó felel, na de mettől és meddig? Hiszen ha nem ihetünk magunkkal fegyvereket, akkor még az odaúton sem leszünk képesek úgy megvédeni ahogy fegyvereinkkel. Mit tegyünk? Ha fegyver nélkül és Önöktől elválasztva kell lennünk akkor se odaúton sem a bálon sem visszafelé nem garantálhatjuk a sértetlenségét.
- Fegyvert tudni vinni magukkal, te ne előszedni és kérkedni vele, mert azt nem illeni. Aki nem ember, annál a fegyver legyen eldugva, aki ember, annál lehet fegyver. A megvédéssel a bálban már nem lesz gond, a vendéglátó lenni megbízható. A mérgek okozni gond, azt maguknak kitalálni, hogy védekezni. Az itteniek nem nagyon látni nem embert nem rabszolgának, ezért lenni jobb, ha azt hiszik rabszolga, így megspórolni sok kérdés és probléma. Viszont kerülni a provokációt, akár mint kezdő fél, akár mint áldozat! Az lenni az egyetlen amivel veszélyt hozni mindenkire. A nemeseket mégúgy kerülni, nem kell velük semmilyen kontaktus.
Meghajolok ismét.
-Értem Nagyúr. Igyekszünk megfelelni az elvárásoknak.

Kimegyek és elmondom a többieknek amit a Nagyúr mondott.
-Eszerint Hyas és Farkas vihetnek fegyvert nyíltan. Vagyis akár Alysium és az én fegyvereimet is. Mondjuk Hyas viszi az íjat, és Farkas a bárdom, meg a kissebb fegyvereim. Így másodpercek alatt teljes fegyverzetben lehet mindenki.
-A mérgek ellen meg talán tudnánk valami ráolvasást csináltatni egy bérvarázsóval vagy pappal. Vagy a Nagyúrékra, hogy ne hasson rájuk, vagy ami talán jobb lenne, valami tárgyra amivel megvizsgálhatnák az ételeket-italokat mielőtt elfogyasztják. Vagy egyszerűen egy kis medált vagy kis díszítűt úgy megbűvölthetnének, hogy más színben látszon ha méreg van a közelben. Mondjuk 2 lépésen belül.
- Rendben, akkor a fegyverek bevitele megoldva. Ezek szerint a párok is kialakultak, ha a Nagyúrék szétvállnának az este folyamán és a vendéglátó fenhatóságát elhagynák, akkor Farkas és Gren kísérhetné a Nagyúrat, Hyas meg én az Úrnőt és a gyereket.
- Már csak normális ruhát kell szereznünk, illetve akinek van egyéb ügy azt kell elintézi. Az épületről úgysem fogunk semmit tudni, odabent vakon fogunk úgyis bolyongani.
- Nem hiszem, hogy hagynának minket bolyongani az épületben, valószínűleg egy kijelölt helyen fogunk várakozni, míg véget nem ér a bál.

Miután Gren elmondja a jó híreket:
- Na ez má sukkal jubban hangzik! (derülök fel) Én viszek elíg fegyvert, a tietíket is, oszt akkor nöm lesz baj. A mírgek ellen meg vönni kell júfajta ellenmírget. Nu meg ha fögyverrel mírgeznek meg, akku júl mög kell vágni a sebet, hadd fulyon a vír, attúl tisztul. Enni, inni mög akkur nem fugunk, ha itten ilyen a vendíglátás (kiköp).

A továbbiakban: Bocsi nem nagyon tudok net, de a kövkezőket sztném:
A környéken keresni egy szabót, vagy ruhával foglalkozó embert és mindenkinek egyforma ruhát ( nem kell csúcsminőség, csak tartson ki legalább két-három hasonló alkalmon és nézzen ki úgy mint ahogy egy jómódú nemes tartja a "személyi szolgáit". legalább színében egyezőt és nagyjából szabásában hasonlót csináltatni mindenkinek) a költségekre megalkudni a boltossal-mesterrel és arra keretet kérni a Nagyúréktól, illetve megkérdezni, hogy most saját pénzből, vagy "megbízóiból" fizessük ki.
Másnap elkíséred az őrnőt vásárolni, és együtt mentek be egy szabóhoz, ahol ő választ ruhát nektek, ami másnapra el is készül. A ruha jobbfajta agyagból készült, vajszínű és kék, mindenkinek a mérete szerint egy felöltő, egy ing, és egy nadrág. A ruhapróbára Alysiumnak, Farkasnak, Stancilnak (addigra magához tér, de még elég gyenge) Hyasnak is el kell mennie. A ruhákat a nagyúr fizeti.
A fogadósnál érdeklődöm először, hogy pap vagy varázsló merre van, olyan aki ért a mágikus tárgyakhoz. Ha sikerül találni akkor valakivel elmegyek hozzá és megmondom mit szeretnénk (3 db-ot, Nagyúr, Úrnő, Ifiúr)
A fogadós nem tud segíteni a varázslók ügyében, egy Tharr templomot ajánl ugyan, de úgy döntesz oda jobb, ha nem mész. Aztán addig-addig kérdezősködsz (Hyas, Entar) míg nem kapsz egy címet, ahol talán tudnak neked segíteni, hogy találj egy varázslót. A megadott helyen egy középkorú nővel találkozol, aki teljesen elzárkózik a kérésed elől. A bál estéjéig más lehetséges segítséget nem találsz.

A teljes hátralévő időt, ha én leszek soron akkor őrködéssel, ha nem akkor gyakorlással (valamennyi fegyveremmel), a felszerelésem ellenőrzésével és pihenéssel, meditálással töltöm.
Rendben :)

A bál előtt megtisztálkodok és felöltözöm. A fegyvereimet Farkas-hoz viszem és segítek neki elhelyezni magán. A kétkezes csatabárdot a hátára (úgy hogy egy mozdulattal én is letéphessem, a két egykezes fegyverem pedig az övébe, mintha hajítófegyverként használná.

A bál elkövetkeztéig én sem csinálok sok mindent, csak a szokásost. Őrködés, kis gyakorlással, illetve, ha Stancil jól érzi magát, hát vele is. Stancil nincs jól, szédül, és fáradékony, két napig nyomja az ágyat, mire a bál napjára úgy-ahogy összeszedi magát. Megyek természetesen ruhát próbálni majd és segítek elhozni őket. Majd egy nap puccba öltörni és megmutatni magam az Úrnőéknek a többiekkel. Az úrnő elégedett a kinézetetekkel. Odafigyelek Foltosra is, napi minimum 1 alkalommal kiviszem egy könnyű lovaglásra, ráadásul, icsit várost is nézek vele, de óvatosan, mivel nem szeretik itt a nem embereket... A méreg kérdéssel kapcsolatban Gren kimerítette a lehetőségeket és ez nyitott kérdés marad, persze az is lehet, hogy mivel nem ember, ezért nem akartak neki segíteni, ki tudja.
A bál kezdete elötti 1-2 órában, jól beétkezem és iszom, hogy ott erre ne legyen gondom, indulás elött felöltözöm, az íjjam és a tegezt odaadom Hyasnak, a kardom itthon hagyom, összebugyolálom és eérakom. A tőr a hüvelyébe teszem és a csizmámba rejtem, elötte Farkast, Grent vagy Hyast kikérdezem, hogy megfelelő-e, vagy inkább a hátamra kössem a tőrt?! Ha minden rendben, akkor készenállok, majd az indulásra.
Hyas ennyit válaszol a kérdésedre:
- Oda tedd, ahol könnyebben és gyorsabban eléred.

A hosszúfülűvel elmegyek én is ruhát próbálni, a próba során főleg arra figyelek, hogy ne akadályozza a mozgásomat a ruha, de azért elég szűk legyen, hogy látszódjanak a kötélnyi izmaim.

A bálig szabad időmben olyan erősítő gyakorlatokat végzek, amelyek szebbé teszi az izomzatomat, mellette olyan étrendet is fogyasztok ami ezt segíti.

A bál előtt megmosakszom, hajamat kifésülöm, ruhámat rendbe szedem, majd Grennel beszélek, mely fegyvereket akarja, hogy hozzam neki (egy csatabárdot, és két egykezes fegyvert ad oda neked) Ezek után gondosan ellenőrzőm az állapotukat, majd sok időt töltök a praktikus, gyors és kényelmes, de látványos elhelyezésükkel. Lássák ezek a toroni puhányok, milyen egy igazi Bajnok.

P.sz. 3736, Arel 4. havának 20. napja, a Fehérarany órája, Yankar
 

Napnyugta után egy fertályórával, címer nélküli fekete hintó gördül a fogadó elé. A kíséretet képező három vörös-fehér ruhába öltözött harcos közül az egyik besiet a fogadóba, és értesít a nagyurat, hogy a hintó előállt.
Mindnyájan készen állltok az indulásra. Az úr, az úrnő, és a gyermek is sötétkék-ezüst, gazdagon redőzött ruhát visel, és festett porcelán maszkot. Az eddigiekkel ellentétben, most minhármójuk haja hófehér. Beszállnak a hintóba, ti pedig felszálltok az addigra már elővezetett hátasaitokra. Rövid út után megérkeztek az egyik elzárt negyed kapujához, ahol az őrök kérdés nélkül engednek titeket tovább. Ahogy beértek a negyedbe, ámulva nézitek az égfelé törő, aprólékos gonddal épített márványcsipkés palotákat. Körülbelül félóra után érkeztek meg egy kovácsoltvas kapuhoz, ahol a hintó megáll. A posztoló őrök kinyitják a kaput, és utat engednek nektek. Az épület előtt elterülő kavicsos udvaron, már számtalan hintó áll. Nevetés és zene hangjai szűrődnek ki az éjszakba.
Amint a nagyúr és a családja kiszáll, az egyik kísérő elkezdi vezetni őket az épület felé. Egy másik kísérő elétek lép, és megkér titeket, hogy kövessétek. Egy hátsó ajtón keresztül mentek be az épületbe, majd sok kanyar, folyosó és lépcső után egy pince szerű helyre értek. Megkér, hogy itt várakozzatok, míg vissza nem tér, utána távozik.
(Alysium: jól kivehetően hallod, hogy elfordítja a zárban a kulcsot, majd elsiet)
A helyiség kicsi, félhomályos, nyirkos és teljesen üres. Rajtatok kívül nincs benn senki.

Amikor belépünk a negyedbe megcsodálom az épületekt, habár a fák rengetege mindig jobban vonzott, ezt most mégis csodálatosnak tartom. Az utat igyekszem megjegyezni, még a borospincéset is. Nem nagyon sikerül megjegyezned az utat. Amikor ott hagynak minket és hallom a zár kattanását szólok a többieknek:
- Nos most már a Nagyúrék magukra maradtak. Mit akarunk tenni, mert innen addig nem fogunk mozdulni, amíg valaki esetleg ki nem nyitja az ajtót, zárnyitással, vagy - nézek Farkasra - puszta erővel.
- Várjunk? - kérdem.

Az úton igyekszem nem feltűnően viselkedni és a szemem sarkából nézelődök, közben látszólag csak a kocsit figyelem előttünk. Az épületek kissé túl díszesek az ízlésemnek, de el kell ismernem legalább az építőanyagok minőségére is adtak és nem csak a "csicsás" kinézetre.
Az útvonalat igyekszem én is megjegyezni mind a negyedben, mind az épületen belül. Nem sikerül pontosan megjegyezned az utat.
Mikor ott maradunk a szobában "egyedül" és Alysium felteszi a kérdését, gyorsan bentebb pattanok úgy, hogy mindenki lásson és egy dobbantással felhívom magamra mindenki figyelmét. Ez a szoba nagyonis egy olyan hely érzését kelti bennem, ahol megnézik kívülről a törpét valami vajákosok, aztán ha "könnyűnek" találják akkor nem jut ki élve.
Körbehordozom a tekintetem a csapat minden egyes tagján, utánna a kezem a szám elé teszem az eggyezményes "maradj csendben" jelzéssel. Körbemutatok a falakon és a kezemmel mutogatva közlöm mindenkivel, hogy szerintem most látnak és hallanak minket valakik és inkább ne beszéljünk.
Megpróbálom a szemem hőlátásra átállítani és megvizsgálni a falakat, van-e rajtuk olyan lyuk, törés, más anyagú darab, ami veszélyre, vagy bármi oda nem illőre utalna. Farkas-tól elkérem a harci kalapácsom és úgy téve mint aki nincs teljesen tisztában a használatával, kissé ügyetlenül tartva elkezdem körbekopogtatni a falakat.
Az egyik falat végigkopogtatva úgy gondolod, hogy valami üreg lehet mögötte, a mellette lévő falon öt téglát találsz, aminek furcsa a hangja, a többi falrészen nincs semmi különös.
Megpróbálom megállapítani, hogy az üreg mekkora területen lehet a fal közelében (tehát nagyjából azt, hogy a hang alapján az egy szimpla üreg lehet, vagy esetleg valamiféle folyosó elfalazott vége.) Inkább folyósó elfalazott végére tippelsz. A téglákat is megvizsgálom és megnézem pontosan hol vannak. A téglákon ránézésre nem találsz semmi furcsét. Hogyan vizsgálod még őket? Aztán kézjelekkel mindenkit elirányítok az üreg és a téglák vonalából, hogy ha valami lőrések például akkor ne legyen a lehetséges tűzvonalban senki.
Megfordítom a kalapácsot és oldalról állva fokozatosan növekvő erővel megpróbálom benyomni a nyéllel a nekem leginkább elérhető téglát, hátha mozog. Ha mozog akkor csak kicsit nyomom beljebb, hogy ne legyen feltünő a falra nézve a dolog. Elég nagy erővel kell megnyomnod de a tégla beljebb mozdul. Nem történik semmi. Pár koppantással felhívom erre a többiek figyelmét aztán, a következőnél megismétlem a műveletet. Az is bentebb mozdul és még mindig semmi. A többi tégla magasabban van nem éred el úgy, hogy elég erővel bírdd megynyomni őket.
Intek Farkas-nak, hogy próbálja meg azt a téglát is megmoccantani.
Mikor szólsz Farkasnak, Alysium hallja, hogy valaki sietve közeledik a folyosón és kulcsokkal csörög.

Kisvártatva nyílik az ajtó, és az a férfi tér vissza, aki ide kísért titeket.
- Kérem várjanak türelemmel, mindjárt megérkezik az úr, akit szolgálnak. Kérem, addig ne nyúljanak semmihez - kér meg benneteket udvarias hangon. Megvárja, míg abbahagyjátok a kísérletezést, majd ismét távozik, az ajtót most is bezárja. Folytatjátok a téglákkal való ügyködést?
Alysium: negyedóra múlva ismét lépteket hallasz, de most többet, mintha nem egy ember közeledne.
Ismét nyílik az ajtó, és a nagyúr érkezik a családjával és egy kísérő. A kísérő tisztelttel hajol meg az úr előtt majd elkéri a fegyvereit, a nagyúr habozás nélkül adja át a két kardját. A férfi ezek után hozzátok fordul:
- Kérem adják át a fegyvereiket. Ne aggódjanak, nem lesz rájuk szükség, és mihelyst kijutottak a túloldalon visszakapják őket.
Átadjátok? Ha igen, mindet?

Még indulás előtt feltűnt nektek, hogy Hyas két nagyobb zsákot cipel magával, ha megkérdeztétek mi van benne, csak annyit mondott, hogy az úr kérésének megfelelően felszerelés van benne, de ennél pontosabban nem ecsetelte mit rejtenek a zsákok, és nem is engedte, hogy belenézzetek.

Természeesen amikor belép a fickó a kalapácsot vissza tettem Farkas övébe és az öklömmel támaszkodm az egyik "véletlenül" megmozdult téglába.
Egy szó nélkül meghajolok a Nagyúrék előtt.
Mivel láthatóan fegyvertelen vagyok nem adok át semmit.
Hyas is meghajol, majd átadja a férfinak a fegyvereit: egy hosszú és egy rövidkardot, két tört, öt dobótőrt. Ami feltűnik, hogy a hajából nem szedi ki a folytóhurkot, márha az egyáltalán nála van.

Azt hiszem az íjjat nehéz lenne elrejteni a tegezzel, ráadásul azok Hyasnál vannak, így gondolom ő át is adja azokat. Elgondolkodom, hogy elvileg nálam nem lehetne fegyver, így a tőrt felfedjem-e, no meg úgy eléggé csupasznak érzem magam, ha még egy száll fegyverem sincs itt. Megvárom, hogy Hyas mit csinál az íjjammal, illetve, hogy Farkas átadja-e a fegyvereket. Ha igen, akkor én is odaadom a tőröm.
Hyas kérdőn néz rád, hogy átadhatja-e az ijat és a nyílvesszőket. Nem túl feltűnően teszi, nehogy gyanút fogjon a férfi, de te érted a néma kérdést.
Hyas egy ideig vár, de mivel nem érkezik tőled válasz a ki nem mondott kérdésére, így megvonja a vállát, és az íjat a nyílvesszőkkel együtt átadja a nagyurat kísérő férfinak.
Amikor odaadja az íjjamat Hyas, előveszem a tőröm is és azt is odaadom a fickónak.

Miután minden látható fegyvert ádatatok a férfinak, az odalép ahhoz a falhoz, amin pár téglát már megmozdítottatok, és benyom egy másik téglát az ötből, és a másik kettő visszcsúszik a helyére. Majd benyom négy másik téglát (nem azok közül, amit felfedeztetek) és a fáklyatartó nélküli fal (ami mögött folyosót feltételeztetek) elmozdul hátra, majd oldalra csúszik, pont annyira, hogy egy ember átférjen rajta. A férfi egy másik falról az egyik fáklyatartóból kivesz egy fáklyát, és odaadja a nagyúrnak, aki elindul a nyílás felé. Mielőtt átlépne a férfi figyelmezteti, hogy ez az ajtó a túloldalról nem nyílik. A nagyúr bólit, és folytatja az útját. egyessével haladtok át a nyíláson, majd mikor mindnyájan átértetek, a fal visszamozdul a helyére.
Egy lefelé lejtő folyosóra juttok. Az egyetlen fényforrás a nálatok lévő fáklya.

Magamban káromkodok, hogy a többi téglát nem vettem észre és igyekszem a fejembe ésni mit és hol csinált a fickó.
Mikor visszacsukódik az ajtó megállítom a csapatot és az Úrnőn keresztül szólok a Nagyúrnak.
-Uram! Javaslom, hogy ha van valami amiről most tudnunk kell akkor tájékoztasson minket. Ha ezen a helyen kell most boldogulnunk egy darabig, akkor szerintem Alysium menjen elől, alaposan nézelődve, nem szívesen mondok ijesmit, de a szeme jobb még az enyémnél is. Utánna Hyas. Ez után menjen Farkas a magasba tartott fáklyával. Aztán Önök a többiekkel (felteszem attól h nem csinálnak semmit a Morel és Deneira még jön, nem, nem jönnek) a sor végén Stancil és utoljára én magam.
Az elsők előre figyelnek, a falakra és mindenre, én ugyanezt teszem hátrafelé. Ha bármi baj történik akkor Farkas a támadók közé vágja a fáklyát és a Nagyúrék a falhoz lapulnak egymástól embernyi távra és más oldalra. Ha beáll a sötét akkor Alysium-mal irányítjuk azokat akik nem látnak.
- Annyiról kell tudni, hogy itt kell boldogulni, az ok nem tartozni magukra, hogy miért. Az elf mehetni elől.
Elindultok az általad meghatározott sorrendben, és hosszabb út után egy meredek lefelé haladó lépcsőhöz értek. Végigmentek rajta, és egy ajtónélküli nyíláson át egy négyzetekre felosztott terembe értek. (A rajzot elküldtem e-mailben, annyi az eltérés, hogy a "valóságban" nincsenek számok a lapokon, azokat azért írtam rá, hogy egyértelmű legyen, hogy merre indultok, ha elindultok.) A lapokat és a falakat vésetek díszítik. A bejárat előtt van egy összefüggő faltól falig érő kőlap, az 5x5-ös felosztás csak utána kezdődik. A lapok akkorák, hogy egyről átlépni, csak a mellette lévőkre lehet pl: a 2-esről csak a 1, 3, 6, 7, 8 számmal jelölt lapokra, a 12-esre nem tudtok átlépni, esetleg csak át ugrani (de ekkor van esély, hogy nem teljesen sikerül eltalálni a lapot, pl ha rosszul sikerül akár két lap közé is érkezhettek) A szembelévő falnál három ajtó van, mindegyik kilincs nélküli és kőlappal van lezárva.

Alysium: te látod, hogy a falakon végig ujjhegynyi átmérőjű lyukak vannak a vésetek közé rejtve.

Hogyan tovább?

-Értem Nagyúr. Bocsánatát kérem.
kissé lehordom magam, hogy ijeneket kérdezek, de a mostani dolog sokmindenre emlékeztet, csak "sima" testőrködésre nem.
Figyelem magunk mögött és mellett a folyosót látok-e bármi érdekeset-veszélyeset. Eltakart nyílásokat, rejtekajtók jeleit keresem. Nem találsz ilyesmit.
A terembe érve körbenézek és a hátunk mögötti folyosóvéget is ellenőrzöm, van-e jele annak, hogy amint megmozdulunk bezárul mögöttünk. Nincs jele.
A faltól-falig egybefüggő kőlapon odaóvakodok az oldalfalakhoz ( elkerülve, hogy hozzáérjek bármelyik kőlaphoz.) Nyugtalanít a terem. Csapda szaga van. Megnézem a véseteket és próbálom kibogozni mik lehetnek.
Szerinted a vésetek lehetnek minták vagy rúnák is, nehéz megállapítani, mert elég bonyolultak.