Te nem láttad az Istent? :D

fejenállás
 

Biológiaórán a tanár kérdezi a gyerekektől:
- Ha fejen állok, akkor miért van az, hogy piros lesz a fejem? Ki tudja?
- Mert odaáramlik a vér! - felel az egyik tanuló.
- Úgy van! És azt tudjátok-e, hogy ha a lábamon állok, miért nem áramlik oda a vér?
- Mert az nem üres! - kiáltja be egy másik gyerek

Népszavazás (lassan aktuális)
 

Kis és Nagy találkozik a népszavazás előtti napon, és elkezdenek politikáról beszélgetni. Kiderül, hogy minden kérdésben éppen ellenkező nézeteket vallanak. Már majdnem kitör köztük a vita, amikor Kisnek támad egy okos ötlete:
- Úgy tűnik, hogy mindenben ellentétes a véleményünk. A szavazataink holnap kioltják egymást. Az lesz a legjobb, ha megegyezünk, hogy egyikünk sem megy el szavazni.
- Rendben. - egyezik bele Nagy, majd elbúcsúznak egymástól.
Éppen arra jön Kis egyik barátja, aki még hallotta a párbeszéd végét. Megjegyzi:
- Hát ezt igazságosan megoldottad, haver.
- Nem egészen, - mosolyog rá Kis. - Ma már ő a harmadik ember, akivel megegyeztem.

Egy buta baleset

Tisztelt Uram!

A baleseti jegyzőkönyv 3. rovatában írott válaszommal ("A baleset oka: átgondolatlan tervezés") kapcsolatos, a részletek iránt érdeklődő levelére válaszul, az alábbi - remélem kielégítő - leírást áll módomban közölni.

Kőművesként dolgozom. A baleset napján egyedül dolgoztam egy hatemeletes épület tetején. Amikor munkámat befejeztem, láttam, hogy egy kevés (utólag lemérve mintegy 110 kg-nyi) tégla megmaradt. Úgy döntöttem, hogy a téglákat nem fogom kis részletekben, a kezemben lehordani, hanem a 6. emelet magasságában, az épület oldalara szerelt (teherszállításra szolgáló) csigával eresztem le.

A csiga kötelét a földszinten kikötöttem, felmentem a tetőre, a kötél végén lévő ládát oldalra húztam, és megraktam téglával. Ezután ismét lementem a földszintre, eloldoztam a kötelet és erősen szorítottam, hogy lassan leeresszem a 110 kg-nyi téglát.

A baleseti jegyzőkönyvből megállapíthatta, hogy a testsúlyom 84 kg. Meglepetésemben - melyet az okozott, hogy hirtelen elemelkedtem a földtől - elveszítettem lélekjelenlétemet, és elmulasztottam elengedni a kötelet. Így aztán nem is kell mondanom, hogy nagy sebességgel emelkedni kezdtem az épület oldala mentén. Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a téglákkal megrakott ládával, amely jelentős sebességgel tartott lefelé. Ez a magyarázata a koponyatörésnek, kisebb zúzódásoknak és a törött kulcscsontnak, amit a baleseti jegyzőkönyvben már leírtam. Alig lassulva folytattam emelkedésemet egészen addig, míg jobb kezem ujjai két ízület mélységben megakadtak a 2. bekezdésben említett csigában. Szerencsére ekkorra már visszanyertem lélekjelenlétemet, és a belémhasító fájdalmak ellenére erősen tartottam a kötelet. Körülbelül ezzel egy időben a téglákkal megrakott láda a földbe csapódott, és az ütközés erejétől a láda alja kiszakadt. Ekkor, megszabadulva a téglák súlyától, a láda már mindössze 23 kg-ot nyomott. Hadd emlékeztessem ismét testsúlyomra (2. bekezdés). Ahogy bizonyára elképzeli, gyorsan zuhanni kezdtem az épület fala mentén.

Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a felfelé tartó ládával. Ennek számlájára írható a két törött bokám és néhány fogam, valamint a lábaim, és altestem súlyos hasított sérülései. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a ládával való találkozás annyit fékezett zuhanásomon, hogy amikor végül a téglahalomra estem, mindössze 3 gerinccsigolyám roppant össze. Azonban, ahogy a téglahalom tetején, iszonyú fájdalmak közepette, mozgásképtelenül feküdtem, és láttam a felettem 6 emelet magasságban himbálódzó ládaroncsot, ismét elvesztettem józan ítélőképességemet, és elengedtem a kötelet...

A fentiekre tekintettel kérem Önt, hogy távollétemet igazolt hiányzásnak tekintse, betegállomány jogcímén.

Éjszaka a börtönben. Halk suttogás:
- Maga mióta van itt?
- Tíz éve.
- Jó itt magának?
- Nem!
- Hajlandó velem megszökni ma éjjel?
- Nem.
- Miért?
- Mert én vagyok a börtönőr...


Egy kisfiú első hosszú húzós napja után hazamegy az iskolából. Az édesapja megkérdi tőle:
- Na, kisfiam, mi volt az iskolában?
Mire így felel:
- Semmi különös apa.
- Jó volt?
- Jó volt.
- Jelentkeztél?
- Jelentkeztem.
- És felszólítottak?
- Igen fel.
- És mit kérdeztek?
- Ki fingott?


Egy férfi bemegy a butikba, és így szól az eladó hölgyhöz:
- Egy pár kesztyűt szeretnék a feleségemnek venni, de sajnos nem tudom a
méretét.
- Semmi probléma - mondja az eladó.
- Fogja meg a kezem, és mondja meg, kisebb, vagy nagyobb a felesége keze!
A férfi megfogja, majd örömmel így szól:
- Ó, éppen ekkora!
Az eladó odaadja neki a kesztyűket, majd megkérdi:
- Még valamit?
- Nos, most hogy mondja, vennék neki egy melltartót és egy bugyit is ...

Te hány embert ismersz fel a képen?
 

Aki ráér,fussa át a képet rendesen;):)

http://img352.imageshack.us/my.php?i...speoplegi6.jpg

A Béla, a Kovács Béla is ott van :D:D:D

Valamikor a múlt században történt ;)

2rab beszélget Szibériában.
-Te nem tudod mi lett a Szpasszkij-Fischer mérkőzés végeredménye?
-Vesztettem.

Anya és gyermeke egy forró nyári délutánon a Duna-parton élvezi azt a csöpp szellőt, ami itt ilyenkor is érezhető. A mama kötöget, a gyerek a parton játszik, aztán elkószál, s némi idő múltán csuromvizesen jön vissza.
- Jesszusom! - sikít az anya. - Mi történt veled?
- Beleestem a Dunába, majdnem megfulladtam, de ez a bácsi beugrott és kihúzott.
Egy idegenre mutat, aki szerényen áll a háttérben.
- Maga mentette ki a fiamat a Dunából? -kérdi az anya.
- Igen, asszonyom.
- És hol a gyerek sapkája?

Na azért ennyire nem jó vicc. :)
De most komolyan milyen feleség az olyan, aki így a férje szemébe vágja az igazságot? :confused: