|
Készülődés után a fedélzetre megyek mintegy nézelődni.
Királykék sűrűn redőzött ruhát és hozzáillő lábbelit viselek. Az arcomon nincs arcfestés. A bőröm egy árnyalattal sötétebbnek tűnik, mint eddig, a hajam fehér, és rengetek apró tincsbe van fonva. A fonatokat a végükön fehérarany gyűrűk tartják össze. Kezemen a már látott pecsétgyűrű van. Miután nézelődés címén megmutattam magam visszamegyek a kabinba, és várakozom. Úgy tűnik a hajón mindenki értesült róla, hogy mi a dolguk és a tengerészek az eddiginél is nagyobb tisztelettel öveznek. gondosan ügyelnek rá, hogy ne legyenek az utadban, kivéve, ha fontos munkájuk van és olyankor is egy pillanatra abbahagyják és tiszteletet adnak neked a külhoni emberféléktől elvárt módon. - Kint a kabin elött várakozom, amikor Ryel kimegy a fedélzetre, követem lehajtott fejjel, közben még azért odasúgom neki, hogy mit teggyek, ha nincs a közelben, ilyenkor hol szoktak várakozni, majd amennyiben nem kapok választ, úgy visszakísérem a kabinjáig, ahol természetesen nem látnak, ott felszegett fejjel megyek, majd várok a kabinja elött. A szemem sarkából mindig nézem a fedélzet felé vezető utat, ha ismeretlen jönne azzonal lehajtom a fejem és úgy állok Ryel kabinja elött. - Tedd, ami egy szolgától elvárható, én ne kérdezz többet tőlem - szűröm a fogaim közt a választ Dharnak. Míg hozzá beszélek, nem nézek rá, oda se fordulok hozzá. (Csak akkor válaszolok, ha Dhar kérdése még a hajó belsejében ér, ha már a fedélzeten kérdez, ott nem kap választ.) Még a hajótesten belül kérdez. Tömzsipöröly Dhar mellett battyog és gondosan nem néz fentebb mint a lábfejed. Dhart egy pillanatig visszatartja és suttogva szól neki: -Ne szólj senkihez, mintha néma lennél. Csak azt tedd amit én. Utánozz. Fogdd fel jellemgyakorlatnak. |
Tömzsipörölyhöz, suttogva:
- Jól van rendben, de nem azt mondták, hogy mindig a fenekébe legyünk, hogy ne legyen bajunk, ha eltűnik ki véd meg - bosszankodom egy kicsit. -Azért annyira nem rossz meló nem? - kacsint rád suttogás közben - jobb mintha lábtörlők lennénk. - Mindegy, ne is válaszolj, felejtsd el. Különben is mégha lehajtom a fejem, akkor is beletudok nézni a Te szemedbe, mi van ha ekkora ficsúr talál meg? - kérdem Tömzsipörölyt, de itt már látszik egy kis mosoly az arcomon. Tömzsipörölyön látszik, hogy alig birja visszatartani a nevetését: -Ha egy akora "ficsúr" talál meg mint én akkor az már rég baj. Az vagy egy elkényesztetett kölök, vagy túl nagy úr. Akkor nekünk annyi. De nem hinném, hogy ilyesmi lesz. Legalábbis remélem. - Mostantól szépen csendben maradok és meg sem fogok szólalni, azt sem mondom, hogy mukk. |
Magamban remélem, hogy ezt a kis csevelyt nem folytatják a fedélzeten is. Elhallgatnak mielőtt kilépnek a fedélzetre és roppant illedelmesek próbálnak lenni.
A fedélzetre érve, mit látok, milyen messze van a másik hajó? A toroni karakka úgy másfél mérföldre lehet még a hajótok mögött. A legénység láthatóan kissé ideges, de nem csodálkozol rajta. A másik hajónak alig kerülne erőfeszítésébe és csak hamu és uszadékfa maradna belőletek. |
Nem gondolok ilyesmikre, hogy mit tehetne velünk az a hajó. Felesleges. Elég ideig sétálgatok a fedélzeten ahhoz, hogy ha a másik hajóról figyel valaki, meglásson. Majd visszavonulok a kabinba.
|
Hűséges tanítóként és tanácsosként az Úrnő árnyéka vagyok. Mindig a közelében, látószögén túl helyezkedem el, hogy ne zavarjam, de ha kellek hamar ott lehessek. Figyelek a "szolgákra" ha rossz helyen lennének terelgetek őket.
|
Fél órával később kiáltozást hallani a fedélzetről.
Aki fent van látja-hallja, ahogy a hajótok mellé zárkózó querda tisztje átkiált a kapitánynak és hamarosan egy 13 evezős csónak tart felétek, Orrában a Querda első tisztjével, a lapátoknál és a csónakban pedig vagy kéttucat toroni tengerészkatonával. A két hajó közti távot percek alatt legyűrik az evezősök és hamarosan a külső hágcsó mellett koppan a toroni csónak orra: -Ő Császári Fensége flottájának, közel-nyugati Concitatora nevében, Feyd y Parhan másodtiszt engedélyt kér a hajóra lépni! - a toroni hangjából sugárzik a fensőbbség, ugyanakkor érezni lehet, hogy a kérése is őszinte. Tudja, hogy erősebb, de a legősibb tengeri hagyományok nem tűrnek meg kivételt. -Engedélyezem, hogy a hajómra lépjen Ön és kellő számú kísérete - hangzik a kapitány válasza a kormány mellől, majd lábdobogása ahogy előbre siet, mintha, csak most tudta volna meg, hogy érkeznek a toroniak. A hajóra a másodtisztet kilenc tengerészkatona követi. A többi békésnek tűnően üldögél a csónakban. A kapitány és a másodtiszt üdvözlik egymást, majd a kapitány átnyújtja a hajó papírjait. Ki mit csinál? |
Ameddig nem értesítenek, addig nem megyek a fedélzetre.
Tömzsipörölyt próbálom követni, utánozni nem észrevehetően. Amerre ő van most ott vagyok én is. Igyekszem segédkezni neki ha kell, illetve igyekszem jól játszani a szerepem. Ryel, vagyis Delorach Úrnő kabinjának hátuljában álltok és csendben várjátok mi lesz a dolgotok. Az úrnő közelében vagyok, hogy kéznél legyek. A hajó legmágikusabb részéhez megyek és elrejtőzöm. A hajó gerince mellett, a hajót óvó mágikus vésetek közelében találsz megfelelőnek vélt helyet. Feran az ajtón kívül van és valószínüleg felment a fedélzetre. |
Hamarosan lépteket hallotok a folyosórol. Ajtónyitásokat és érthetetlené torzult szavakat.
Egy perccel később kopogtatnak a kabin ajtaján és Feran hangját halljátok: -Úrnőm?! A Birodalom flottájának tisztje kívánná látni az Úrnőt, a Nemesenszületett Feyd y Parhan, a Császári flotta Querda hajójának másodtisztje. |
Tudomásul veszem, amit Feran mondott. Megigazgatom a ruhámat, és elindulok kivefelé. Közben elgondolkodok a hallottakon: a nemesenszületett jelző famorra utal, furcsa, hogy a kapitány egy famort küldött át tájékozódni, mikor erre egy pietor is alkalmas lett volna. A fedélzetre érve szemrevételezem a jövevényeket (ki milyen kasztba tartozik?). Aztán a rangjuktól függően köszönök nekik, és elvárom, hogy ők is a megfelelő módon köszöntsenek.
Az ajtót Tömzsipöröly nyitja ki előtted gyorsan, pontosan úgy ahogy elvárnád egy obsortól. Az ajtó mellett Feran várakozik és az ajtónyitás hangjára félreállva illendően köszönt téged. A folyosón alig 5 lépésre egy fiatal férfi áll. Öltözéke tengerésztisztre, tartása és arcvonásai tiszta vérvonalú kyr-re utalnak. A korát 20-22 évre becsülöd és úgy véled ez magyarázat arra is, hogy miért őt küldték át. Valószínüleg tanulóidejét tölti a flottánál és egy-két éven belül saját hajóján parancsnokol majd. Addig azonban meg kell ismernie minden feladatot mire majdan ő is parancsot ad. 170-175 hüvelyk magas, a bőre a széltől és naptól kissé barnább és cserzettebb mint a tiéd, de arca kétséget sem hagy származása felől. Haját kilenc vastag tincsbe fonva viseli, öltözéke, puha bőrből, és selyemből áll, a flotta címerével és családja jelével ékes mellvértje alatt. Mögötte kétoldalt négy pietor áll a folyosón, a toroni flotta kemény harcosai. Szemük egy pillanatig rádmered, míg "ellenőriznek", majd, - mivel még nem döntött vezetőjük, hogy minek tekint Téged, - a falakat, ajtókat kezdi pásztázni. A fiatal tiszt arcán egy pillanatig mintha meglepődés suhanna át, aztán uralkodik magán és kemény hangon szólít meg: -A Császár nevében ellenőrzöm et a hajót. Kicsoda ön és hová tart? |
Az rendben van, hogy fiatal, de azért köszönhetett volna... nekem sem tört le a kezem, hogy köszöntöttem...
- Megértem, hogy a munkáját végzi, de ennél azért több udvariasságot vártam volna Öntől... - mondom neki szintelen hangon. - De hogy válaszoljak a kérdésére: Iliry-el vagyok, a Delorach házból, és hazafelé tartok. Végig kyr-toroni nyelven beszélek, és mivel ő is famor, nincs szükség arra, hogy Feran fordítson. A fellépésed láthatóan meglepi. Egy pillanatig gondolkozik, majd a rítusok szerint, gesztusnyelven kéri bocsánatodat és ad tiszteletet. -Bocsánatát kérem Asszonyom - mondja a padlónak ugyanazon a nyelven, majd felegyenesedik - Sajnálatos félreértés volt. Nem számítottunk rá, hogy Famor tartózkodik a hajón. Ezek a hajósok ugyan ezzel büszkélkedtek - int egy ujjával a folyosó végén térdeplő kapitány felé - de, ki feltételezné róluk, hogy felismernek egy igazi Nemest? Kissé még zavart és látod-érzed rajta, hogy kínosan érinti a dolog. Dhar: A fejedben enyhe kongatást érzel, de sikerül uralkodnod magadon. Úgy véled valaki kiváncsiskodni akart az elmédben. Atya: Érzed ahogy valaki mepróbálja kikutatni az elméd, de túl gyenge ahhoz, hogy áthatoljon a pajzsaidon. Gil: Egy toroni katona, két matróz kíséretében elsétál a rejteked közelében és valamit keresgél. Egy darabig a fenékben lévő hordók között kutat majd elindul felfelé. Ahogy figyelted, úgy tünt, mintha valamit elejtett volna a tőkesúly köveknél, de nem vette észre. |
Egy ideig még hagyom, hogy feszengjen, de nem túl sokáig, majd a megfelelő rítusok kíséretében elfogadom a bocsánatkérését.
- Felejtsük el ezt az apró félreértést - mondom egy apró mosoly kíséretében. - Miben lehetek a segítségére? Még mindig a szertartás nyelvet használom (Z: hogy ne kelljen ezt folyton kíírnom vedd alapnak, hogy mostantól ezen a nyelven beszélek). A tiszt megkönnyebbülten szusszan és megfelelő mozdulattal fejezi ki háláját. -Köszönöm segítségét Asszonyom. Ellenőrzést végzünk a környék hajóin a Birodalom ellenségeit keresve. Meg tudná mondani, hogy ez a hajó találkozott-e más hajókkal az elmúlt napok során? - hátraint a kapitány felé - Ezekben nem lehet bízni - mondja megvetéssel. |
Pszivel egyenként, előbb Ferannak, majd az Atyának, majd Gilnek, és végül Tömzsipörölynek:
- Az egyik katona, nem csak ellenőrzés végett van itt. Kérlek figyelj, hátha látsz valami gyanúsat, de ne okozz feltűnést. |
Elmém pajzsait megerősítem a biztonság képpen, és közben figyelek (veszélyérzék diszcíplina segítségül hívásával) a toroniakra. (A nemes flottatisztet mindig kihagyom a nézelődésből.)
A folyosón lévő tengerészkatonák felől csak "elfogadható" sziten érzel fenyegetést. Meg tudod állapítani, hogy a feladatukra koncentrálnak, vagyis készek támadni, ha fenyegetnétek a parancsnokukat, vagy ha utasítást kapnak rá. Pszivel előbb Gilnek: - A katona, akit említettem a hajófenékben van. Te hol vagy? Majd gyenként Isharnak és Meríínek: - Hol vagytok? Meríín jelentkezik: -Fedélzeten. Két katona a fegyvereket vizsgálja, Látjuk őket, amit elállítottak helyrehozzák a tengerészek amint elmentek. Semmi esemény, a csónakban ülők nyugodtak. Ha kell visszatartjuk őket, vagy végzünk velük. Piszí-vel vissza: - Én is lent, éppen figyelem őket, "véletlen" elejtettek valami, majd foglalkozom a dologgal. Gilnek pszivel: - Szólj ha van valami. Majd Ferannak szintén gondolatiúton: - A gyanús alak lent van a hajógyomorban. Gil is ott van. Azt mondta, a férfi elejtett valamit, és hogy majd ő foglalkozik a dologgal. Feran: -Rendben. Ha kell lemegyek mintha ellenőriznék valamit. |
A másodtisztnek:
- Mióta útra keltünk az Önök hajója az egyetlen, amivel találkoztunk. De ezt feltétlenül itt az ajtóban kell megbeszélnünk? Az étkezőben talán kényelmesebb lenne. -Köszönöm a figyelmességét! Mutatná az utat? |
Elkísérem az étkezőig. Bent helyetfoglalok, úgy hogy ha akar velem szemben le tudjon ülni. Miután ő is elhelyezkedett Feranhoz fordulok:
- Szeretném megvendégelni az urat. Az étkezőből aki addig tt volt hajlongva távozik, a szakácsok tiszteletadással köszöntenek titeket. Majd visszafordulok a másodtiszhez: -Pearancsára Úrnőm - suttogja Feran és a szakácsokhoz lépve utasításokat oszt, de olyan hallkan, hogy nem zavar meg titeket.- Ha óhajtja folytathatjuk a beszélgetést. A tiszt elhelyezkedik veled szemben, az emberei az étkező sarkaiba húzódnak. -Tud esetleg róla Asszonyom, hogy hajótörötteket vettek-e fel erre a bárkára? -kérdi. Dhar: Tömzsipörölyel együtt beléptek utoljára az étkezőbe és gyorsan konyha felé mentek. A konyhában a válaszfal mögé álltok és halljátok mikor Feran hallkan utasítja a szakácsokat aztán, mintha továbbra is azokhoz beszélne, hozzátok szól: -Jó. Eddig minden rendben. Tömzsipöröly viszi ki az italokat és adja oda nekem, Dhar Te a húsokat hozod. Ne nézz közben rám. Legyél csendes és gyors. Mikor mozogsz úgy tedd, mintha vadásznál. Éberen, gyorsan és nesztelenül. Ezek a tengerészek már attól félig becsináltak, hogy megláttak téged. Atya: Az Úrnő közelében maradsz és az étkezőben a mögötte lévő fal mellé állsz. |
- Igaz, hogy valamikor délelőtt láttunk törmeléket, ami egy sérült vagy elsűlyedt hajóra utal, de nem láttunk túlélőt.
- Mondja csak - már ha megteheti - mi történt, és kit keresnek? Egy fél pillanatig gondolkodik a válaszon: -Ezt mondták a tengerészek is. Eszerint igaz. - hallkabbra fogja a hangját - A Birodalom ellen tört pár hajórakománnyi bandita. Megkísérelték elpusztítani Őfensége tulajdonát és harcosait. Egyet sem találtunk élve közülük, de sajnos a Flotta egyik hajójában is keletkeztek károk. Abban bízunk, hogy a tenger esetleg elsodort pár kalózt élve és azokat kivallathatjuk céljaikról. Pár tengerészünk is eltünt, de az életben maradottakat már megtaláltuk. Mindenesetre, ha bárki is útjukba akad, aki nem a Birodalom zászlaja alatt hajózik veresse vasra és kérem adja át a Flotta legközelebbi hajójának. |
- Gondolom, ezt úgy érti, ha bárkit találunk a tengerben, és nem a Birodalom szülötte. Mint látja ezt a hajót nem hadi célokra tevezték... - hagyom nyitva a mondatot, hogy kijavíthassa az előző mondatát ha akarja.
-De nem is harci feladatot kérek Öntől. Inkább úgy kérem akkor, hogy bárkit akit nem hajó fedélzetén találnak. Természtesen nem várjuk el Önöktől, hogy hajókat támadjanak meg. Tömzsipöröly könnyeden egyensúlyozva egy tálcával közeledik az asztalhoz Feran háta mögött. Az asztaltól 5 lépésre megáll és lehajtott fejjel emeli a tálcá Feran felé. Ő leveszi az azon lévő ezüstserlegeket és az ezüst kancsót, majd elétek helyezi. Egy áttetsző vékony üvegpohárkába tölt magának bort, a fény felé emelve megvizsgálja és megszagolja, aztán megízleli. Kicsit vár, majd iszik még egy kortyot. Eltünteti a pohárkát és meghajol feléd: -A bor tiszta Asszonyom. 5-ös számú hordó, a Hegyvidéki Félfagyott-ból. Tölthetek? A tiszt felvont szemöldökkel pillant előbb Feran-ra, majd rád: Félfagyott? Itt a tengeren? Honnan? |
- A családom a borairól ismert - mosolyodom el - Remélem ízleni fog. Kóstolja meg - közben intek Ferannak, hogy töltsön nekünk.
|
Úgy teszek ahogy Feran kérte, felkapom a húsokkal teli tálcát/tálcákat és szélsebessen Tömzsipöröly nyomában lépkedek, de vigyázok ne hogy letapossam. Közben lehatott fejjel közlekedek, így odatudok rá figyelni. Közvetlen Tömzsipöröly mögött megállok és várakozok. Ha ellép Tömzsipöröly a helyére lépek és én is úgy teszek, ahogy ő. Várok Feran jelzésére, hogy elvegye, vagy hogy letehessem az asztalra.
Feran az Úrnő engedélye után tölt a borból, ajd egy mozdulattal elinti Tömzsipörölyt. Mikor előrelépsz hallod a tiszt parányi szusszantását, ahogy meglepődik rajtad. Az arcán semminem látsuik (neked főleg nem, mert a padlót éed), de a légzéséből arra következtetsz, hogy még sosem találkozott fajtádbélivel é hirtelen nem tud hová tenni magában, uyaakor a büszkeségét jlentősen csorbítják a méreteid és az izmaid látványa. Mintha mi sem történne szól Delorach úrnőnek: -Ízletes a bor. Volt már szerencsém hozzá, de nehéz hozájutni, főként íj messze a birodalom partjaitól. Feran leveszi a tálcáról a friss szarvas és borjúsültet és egyébb, haonló alkalmakra tartogatott, tengeren ritka élelmet. Sem hal, sem tengeri származású étel nincs közte, vizont akad egy kis tál folyami rák, minek áttán felcsilan Parhan szeme. Feran miután mindent elrendezett az asztalon, egyetlen ujjmozdulattal jelez, hogy menj a konyhába. Mikor hátat fordítasz é elindulsz, jól hallod Parhan kérdését: -Asszonyom, ha megengedi a kérdést! Honnan szerezte ezt a valamit? |
Feltételezem, hogy Dhar-ra gondol.
- Apámtól kaptam a születésnapomra, persze nem ez volt az egyetlen ajándéka, de ez most nem fontos - legyintek. - Apám úgy gondolta, hogy ő elég különleges, valamint fajtája büszkesége és makacssága miatt szórakoztatóbb lesz megtörni, és engedelmességre hajlítani, mint az emberféléket. Nem tévedett... - közlöm kuncogva. -Érdekes feladat lehet. Nem szoktam obsorokkal foglalkozni, de ezt a példányt szívesen látnám a családunk birtokában. Ki tudja, amilyen mozgása van, tán még holmi obsorbajnok is lehetne valamely arénában. Ért a fegyverekhez? |
- Alapvetően én sem foglalkozok ilyen alantas lényekkel, ha csak egy egyszerű ember lenne figyelmet sem fordítottam volna rá. De egy ilyen ragadozót betörni az más... - hagyom nyitva a mondatot hátha magától is sejti a végét, majd kis szünet után folytatom - Igen, ért a fegyverekhez, bár fegyver nélkül is jól boldogul.
Értem - teszi le egy koppanással a serlegét Parhan - Ha a későbbiekben lehetőség lenne rá szívesen vennék pár példányt ebből a fajból. Beszéd közben csak pár falatot evett. A tőle jobbra, előtte lévő sarokban álló katona a kezével apró jelet ad le. -Lassan engedelmével távozom. Még meghallgatom a jelentést és hagyjuk továbbhaladni útján asszonyom. |
- Megértem. Hívja a kötelsség. Remélem haztérésem után még találkozunk - mondom, majd a megfelelő szokás szerint elköszönök tőle.
Parhan feláll és illendően elköszön tőled, majd a katonáiva együtt távozik az étkezőből. Feran illendően bocsánatod kéri és követi őket kifelé. Csak a kezével jelzi, hogy szemmeltatja őket. Dhar: Tömzsipöröly rádpillant és a szája elé teszi a kezét majd halkan odasúgja: -Viselkedj úgy mintha itt lennének, vannak piszkos trükkjeik. |
Visszajelzek Ferannak, hogy engedélyezem a távozását. Miután Parhan és kísérete távozott még egy darabig az étkezőben maradok, és ha már előttem van ez a rengeteg finomság, bele-belekóstolok némelyikbe.
Az előtted lévő ételek messze felűlmúlják az úton eddig tálaltakat. Élvezettel kóstolgatod őket. Pszível mindenkinek: -Térmágikus jelet hagyott itt. Most még nem tudom biztonsággal eltávolítani. Mindenesetre elkelne némi védelem majd idelent. Meríín mindenkinek: -Amint beszáltak lemegyek, Íshar marad a fedélzeten. |
Egy fejbólintással jelzem Tömzsipörölynek, hogy értem, amit mond és továbbra is szótlanul állok mögötte cselekedetre készen.
Tömzsipöröly egy kis idő múlva kissé nyugtalan lesz: -Lehet, hogy hamarosan harcolni kell. Gil most szólt, hogy varázsjelet hagyott itt az egyik. Ha kaput nyitnak rohanunk a fegyvereinkért és utánna az Úrnő mellé rendben? |
Gilnek pszivel: - Nem tudnál térmágiát kizáró hatást elérni ott lent?
Halk morrantást hallatok, szememben a fokozott koncentrálás és feszültség miatti idegeskedés kezd enyhülni, helyét kezdi átvenni a magabiztosság, az izmok kezdenek megfeszülni és a szám mosolyra görbül, majd válaszolok Tömzsipörölynek: - Felölem jöhetnek, én készen állok. Legalább Feran szavait tettekkel is alátámaszthatom és akkor igazán retteghetnek majd tőlem. Pszivel vissza: - Dolgozom az ügyön. Gil üzenetét tudomásul veszem, de nem válaszolok. Várom, hogy alakuljanak a dolgok, egyelőre nem vagyok abban a helyzetben, hogy bármit is tehetnék feltűnés nélkül. Kis idő múlva mégis válaszolok Gilnek: - Kérlek, egyelőre ne tegyél semmit azzal az érmével. Nem tudunk kiúszni a partig... Feran pszivel mindenkinek: -Úgy tűnik nem lesz gond. Most szállnak csónakba. még maradok míg el nem távolodnak. Íshar figyeli őket tovább. Meríín indul a fenékbe Gil-hez. |
Gil:
Meríín pár percen belül a hajófenékben van és téged keres. Kissé zavartnak tűnik az első pillanatban, aztán feléd indul. -Mit tegyek? - néz körbe kíváncsian - Honnan fedez téged? Kezei harcra készen fonódnak a kardjaira. Dhar: -Kicsit lazíthatsz - mondja Tömzsipöröly - elhagyták a hajót, de még figyelhetnek, szóval csak úgy mozogj, hogy az Úrnő látóterébe ne kerülj. |
- Rendben, igyekezni fogok - válaszolom Tömzsipörölynek.
Maradj egyenlőre nyugodtan és figyelj. Amennyiben tudsz, rejtőzz el valahol. Meríín biccent és tőled jobbra előre, néhány hordó és a hajóbordák árnyékába húzódik. Szabaddá teszi a fegyverei markolatát és az árnyak közül feléd pillant. -Készen. Dharnak, és Tömzsipörölynek: - Úgy tűnik már nem figyelnek. Visszavehetitek a fegyvereiteket. A kabinomba megyek és felveszem a bőrpáncélomat. Felkészülök, hogy ha közelharcra kerül a dolog ne érjen meglepetésként. A törpe hálásan meghajol és tiszteletet ad (láthatóan belemerült a szerepébe), majd elmegy a fegyverekért és hozza, mind a saját, mind Dhar fegyvereit. |
Íshar jelenti a fedélzetről, hogy a toroniak irányt váltottak és távolodnak. A hajótokon ismét kibomlanak a bevont vitorlák és nekilódultok az útnak.
Gil: sikerül eltávolítanod az érmét, de pár másodperccel később valami mágikus zavart érzel. Közelben nyíló térkapuként azonosítod a jeleket, hogy pontosan hol, azt még nem tudod megállapítani, de valószínüsíted, hogy az érme felől. Mikor megérzem a kapunyitási próbát, akkor pszivel küldöm a következőt a hajón mindenkinek: - Támadni fognak, készüljön mindenki. Dhar: Tömzsipöröly épp odaadja a fegyvereidet mikor meghallod hogy valahol a hajó fedélzetén valaki kiáltozni kezd. A hangot nem tudod azonosítani. Nagyjából érted mit kiabál: " .. kaput a ... mellett, most meg ... nyitnak! Ezek ..... ..gyópapjai! Fegyver... .... ....zet készítsetek! Íshar Pszivel üzen mindenkinek: -Valamit kiabál a hajó papja és nyugtalan. Harcra készülnek itt. Valami kígyókat emleget meg, hogy tűzzel készülés legyen. Nem látok semmit innen. A kabinomba sietek a kardomért és a szimbolumomért majd Ryel kabinjához megyek. Feran pszi üzenete mindenkinek: -Készüljetek! Valószínüleg át fognak jutni, de nem tudni még kik. Bárhol nyílhat a kapujuk. A varázsló próbálja megakadályozni, de túl sok helyen próbálkoznak! Ryel felé én is teszek egy fejbiccentést, majd rögtön nyújtózom is egyet. Nagy levegőt szívok be, kidüllesztem a mellkasom, majd a levegő kifújása közben szépen végig ropogtatom csontjaim. Ezután követem Tömzsipörölyt a fegyverekhez. Felcsatolom őket, gondosan figyelek, hogy a kés is legyen nálam, amit kaptam, majd mikor meghallom a hangokat, akkor Tömzsipörölyhöz: - Ideje indulni barátom - szemem visszanyeri élénk színét, ahogy hallom a kiáltozásokat. - Eljöttek, hogy játszanak... - kis szünet - velünk - mosolyodom el a töpr felé. Tömzsipöröly láthatja, ahogy a régi Dhar visszaköltözik a testbe, élvezi minden pillanatot, habár a csata kimenetele még kétséges lesz, hisz a támadókról sem tudunk semmit. - Találka a többiekkel, vagy vadászat? - kérdem Tömzsipörölytől. Tömzsipöröly fjébe csapja a sisakját és úgy vigyorog fel rád: előbb helyezzük biztonságba Ry.. Delorach Úrnőt. aztán meglátjuk. Szedjük össze a cspatot aztán, meglátjuk. Ha vadászni kell akkor fedezlek - mondja és rúnadíszes nyílvesszőket tömköd a nyílpuskájába. |
Gil: Több térkapu létrejöttének jeleit érzed és ugyanakkor a hajó Antoh papjának és Feran-nak a mágikus aktivitását, ahogy próbálják megzavarni a kapunyitásokat. 6 térkaput érzékelsz ebből kettőt gyorsan megzavarnak Feran-ék.
Meríín feszült arccal várakozik az árnyak közt és mintha kissé idegesen "magába nézne" és belső hangot hallgatna. Ryel: A folyosón lépteket hallasz, majd Tömzsipöröly hangját az ajtón át, ahogy valakitől bocsánatotkér. Dhar: Tömzsipöröly Ryel kabinja felé tart gyorsan de óvatosan nézelődve, felhúzott számszeríjjal. Int, hogy kövesdd: -Be Delorach úrnő kabinjába. Közvetlen védelem amíg ki nem derűl hová jutnak át. Atya: Mikor felfegyverkezve kilépsz a kabinodból Tömzsipöröly feléd lendíti a számszeríját és kishíján lő. Aztán kicsit zavartan félreirányítja a fegyverét. -Bocsánat Atya. |
Tömzsipörölynek: - Semmi baj, fordítva is előfordulhatott volna (félmosoly). Bekopogok Ryel kabinjába.
- Úrnő, minden rendbe? Bent vagy kint védjük? Az Atyának: - Kint jó lesz, ha valami más módon mégis bejutnának, akkor az a tudtukra adom. Feran pszi üzenete mindenkinek (Dhar-nak Tömzsipöröly adja tovább): - Íshar-ral a fedélzeten leszünk. Ha átjut bárki ellenség legyetek gyorsak és kíméletlenek. Nem engedhetjük, hogy mágikus jelzéseket adjanak, meglássák Ryel-t, vagy túl sok tengerészt öljenek meg. |
A hajó jókorát döccen hirtelen (mintha kocsi lenne ami gödörbe fut) majd halad tovább.
A fedélzetről, a falak által tompítva kiabálás hallatszik be hozzátok (Ryel, Dhar, Atya) Dhar: Annyit kiveszek a kiáltásokból, hogy csáklyásokat és íjászokat irányít valaki a hajó oldalához, hogy lőjenek valamiféle "... kámzsás kígyókat ..." Íshar pszi üzenete: -A hajó mellett a vízben, meg a hajóra mászik fel pár fura sárgaruhás alak. A hajósok lövik őket. Mit tegyek? |
Tömzsipörölyhöz és az Atyához meg aki ott van a kabin elött:
- Elkezdődött! A kiáltásokból úgy hallom, hogy valami böszme állat, valami kígyó támadta meg a hajót. Csáklyások és íjjászok próbálják visszatartani, de lehet, hogy segítségre lesz szükségük, ha Feran mondandóját figyelembe vesszük és nem akarunk sok tengerészt veszíteni. - Maradunk vagy segítünk? Tömzsipöröly komor arccal feszít még egy kattanásnyit az íjpuska szerkezetén. -Nem kígyó. Mocskos Thar papok. - Felnéz rád és a szeméből gyűlölet süt - Ráadásul úgy hallom a kígyó fej követői, szóval ha eléd kerül egy azonnal öldd meg. Torzak és ha nem vagy óvatos és elkapnak, belőled is ocsmányságot csinálnak a mágiájukkal. |
Feran pszi üzenet:
-Íshar! Amelyik a fedéplzetre teszi a lábát öldd meg! Feléd tartok, fél perc és ott vagyok! Gil és Meríín induljatok el Ryel kabinja felé, de óvatosan, mert a hajó oldalát feszegeti némelyik és bejuthatnak a hajótestbe. A többiek Ryel körül legyenek és óvják! Gil: Mintha Feran szavait akarná igazolni jókora döndülések és reccsenések hallatszanak a felettetek lévő szintről. Meríín gyorsan pillantgat a feljáró és a fenékben haladó folyosó felé: -Menjünk? |
Dharhoz: - Maradjunk itt inkább, lehet, hogy az igazi támadás csak most jön el, eddgi csak izlelgettek, hogy lássák mekkora erőnk van.
Tömzsipöröly egy pillanatra leteszi a számszeríját és berobog a legközelebbi kabinba (a sajátjába) nagy csattogást hallotok aztán egy jókora reccsenést és már jön is kifelé egy letépett szekrényszárnnyal. keresztbe fordítja és megtámasztja az ajtónyílásban, majd felkapja a fegyverét és letérdel mögé. Szinte tökéletes "melvédet" kapott így. -Ha bármelyik ajtó kinyílik előttünk azonnal odalövök. Atya! Tud valami tűzfalat vagy erőfalat vonni félútra a folyosón ha kell? |
Amikor visszaér Tömzsipöröly rámosolygok:
- tetszik az ötlet, de emögött csak Neked van fedezéked! Mi lesz az Atyával és velem? - kérdem vigyorogva. Meg sem várom a válaszát, bemegyek a szobába, ahonnan kijött és ha van vásik fele letépem azt, ha nincs egy másik szobából hozom. Másik szobából tudsz leszedni egy szekrényajtót. - Amúgy meg pajzsként is használható, vagy lehet vele jó sok embert taszajtani. Letszem, ha lehet, akkor Tömzsipörölyére, hogy magasabb védőfalat húzzak, ha nem, akkor csak magam mellé készenlétbe. Tömzsipöröly "pajzsáról" leesik az ajtó, így inkább állítva támasztod neki, a félfára is támaszkodva. Félig be is tudsz mögé húzódni, teljesen csak úgy takar, ha oldalt a falhoz lapulsz. |
Meríín-hez:
- A maradék térkapukat bezátam, irány fel. -Rendben. Meríín valósággal felrohan a meredek hágcsón és eltünik a szemed elől. Mikor felérsz látod, hogy a hajófalat nézi nagyjából ott ahonnan a recsegés, csapkodás hallatszik. Jobbjában szablyaszerű kardja, baljában előrehajló nehéz kése. A teste rugószerűen feszül, hogy bármikor elvetődhessen. Megvizsgálom a falat messziről ahol be akarnak jutni és keresek valami jó rálátású pontot. A deszkák már kezdenek töredezni és befelé hajolni a kívülről jövő csapások alatt. Két jókora láda és pár tömött zsák fedezékébe tudsz behúzódni kissé oldalt. Érzed, hogy a fedélzeten mágikus erők csapnak össze és hallod a sikolyokat és hördüléseket. Nem telik bele fél perc és a hajófal megadja magát és a beszakadó deszkák közt jókora, pikkelyborított kéz nyomul be a hajóba. Meríín egy rugaszkodással ott terem és csukló felett csapja le a kezet. Kívülről folytott hördülés hallatszik, majd mély hangú sziszegés és a következő pillanatban Meríínt elsodorják a szinte berobbanó deszkadarabok a lyuktól és egy halomnyi törmelék borítja be. Ha meglátom valakine a fejét-mellkasát a lyukon akkor villámmal támadom meg. Két kénsárga, átázott csuklyát viselő alak is beugrik a lyukon. A villámod az első mellét éri, szinte szétrobbantja a mellét és megperzseli a másikat is. Erőfalat húzok a betört falrész köré és végzek a sebesültel. Mielőtt felhúzod az erőfalat egy félkezű szerzetes zuhan be a nyíláson, majd sziszegve feléd indul, csonka karjából vért fröcskölve szét. Meríín felől kurta kiáltást hallasz és fémesen csillan valami. a szerzetes megtorpan majd lassan összerogy hátgerincéből Meríín pengélye áll ki a férfi pegig lassan tápászkodik ki a romhalmaz alól. Az arcán néhány zúzódás és egy vérző seb, a bedagadó bal kézfejéből kirángat egy jókora szálkát. Hangos szusszanással tépi ki a halott hátából a kését. Az erőfalon belül heverő kába és sebesült szerzetes kiszenved mire felé fordulsz. Szólok Meríínnek és irány a fedélzet. A hajó fedélzetére érve szabályos csatatér tárul a szemed elé. Féltucat torz alak küzd a tengerészekkel és újabbak igyekeznek felmászni a hajóra, hogy tucatnyi elhullott hitsorosuk helyére álljanak. Kígyókardokat és felkapott fegyvereket forgatnak, de puszta kézzel is gyilkolják az embereket. A tengerészek lassan, szervezetten hátrálnak, hosszú csákjákkal és szigonyokkal döfködve az előrenyomuló kénsárga csuhákat. A kormányállás teején és a kötéllétrákon véres húscafatokat látsz és egy íj maradványait megpillantva jössz rá, hogy miért nem zizzennek tollas nyilvesszők a levegőben. Erős mágiákat érzel de semmiféle hatást nem látsz. Az Antoh pap vérezve fekszik a deszkákon, felette Feran szétvetett lábakkal és kitárt karokkal áll. A szemei lángolnak ruháiból füst szivárog, orrából hamu pereg a földre. A csuhások felé törtetnek, mögöttük egy társuk vérrel rajzol a deszkákra, előttük Íshar pörög vérfonalakat a levegőbe húzva pengéi élével. Megpróbálsz varázsolni, de mágiádat kavargó manaörvény szórja szét. Rájössz, hogy Feran blokkolja a mágiákat ezzel a kétségbeesett trükkel, különben pillanatokon belül vérsalakká válna mindenki a fedélzeten. Meríín kurtát vakkant és rohanva indul társa felé. Látszólag elsodorná, de Íshar az utolsó pillanatban legugol, pengéi két lábszárba harapnak. Meríín lépcsőként használva társát átrepül a Thar hitűek csatasorán és a vérrel rajzoló alak hátának ugrik. Kifeszített lábbal rúgja gerincen és az émelyítő reccsenéssel törik ketté. |
Tömzsipörölynek: - Kedves gondolat, de sajna nem egészen. Ha megrohannak minket pár pillanatig (nyomom meg a szót) képes vagyok őket visszatartani egyfajta erőfal szerűséggel, de ez inkább csak arra elég, hogy még eggyet lőhes. Mondjuk néha ez sokat érhet.
-Sokat bizony. Viszont amint lőtem és mielőtt még összeomlik a falad, le kell rohannunk őket. Különben lendületből támadnak. A fedélzetről üvöltéseket, sikolyokat és vad sziszegést hallotok. |
Elő az íjamat és a vérkört rajzoló papot elkezdem megtűzdelni, majd ha ő biztosan meghalt, akkor jöhet a következő célpont.
Meríín kissé sántítva áll fel a hajópalánk mellett és azonal rácsap egy felbukkanó kámzsás fejre. Az első nyilad a földön rángatózó alak tüdejébe fúródik, a második a fején halad át és végleg elcsendesíti. A kapitány vezetésével meglendülnek a tengerészek és elkezdik visszaszorítani a kámzsásokat. A palánkon újabbak másznak át, de szinte mind sebesült mire felkapaszkodik. Meríín gyilkos hatékonysággal szel le karokat és szakít kettébe fejeket. A következő nyilaiddal a Feranra és Íshar-ra támadók vonalát ritkítod foghíjassá. |
A nyilaktól ritkított, mágiájukat használni képtelen kámzsások sorfala szétesik és szétszóródnak a fedélzeten.
A tengerészek mozgó lándzsahengerként szorítkák őket hátra és a sziszegő kórus egyre kevesebb hangból áll. Meríín áttör és Íshar mellé áll. A még mindig elszántam támadni akaró kámzsások szinte szétfeccsennek a fedélzeten mikor feladják addigi csoportos támadó taktikájukat. Mindenfelé cikáznak és próbálnak belemarni a tengerészekbe. Íshar és Meríín a mozdulatlan Feran oldalát védik, melléjük zárkózik egy maroknyi nehéz lándzsát és tengerészkardot markoló matróz. Gil: Miközben újabb csuhást döf át a nyilad, a szemed sarkából látod, ahogy két sárga folt eltűnik az orr felé évő fedélzeti lejáróban. a másik oldalon akkor vetődik át egy alak a hajópalánkon és a hátsó lejáró felé kúszik. |
Azzonall elkiáltom magam és figyelmeztetem a többieket, valamint fordulásból megpróbálom lelőni őket.
A lejáróba küldött nyilad tompa reccsenéssel csapódik be. A hangból úgy véled húsba fúródott. A második nyilad combjánál fogva szegezi a deszkához a hátrafelé kúszó alakot. Elég hamar kiszabadítja magát, de mégsem elég gyors. egy tengerész szakállas csáklyát vág a hátába és közelebb rántja társaihoz. A következő pillanatban szétszabdalják a dühösen sziszegő csuhást. Íshar a késével csapja le a fejét egy kardjára szó szerint ráharapó szerzetesnek, Meríín egyetlen vágással két nekihuzakodó gyomrát hasítja fel. A fedélzeten már csak három ép és harcképes "kígyó" van, a sebesülteken kívül. Dhar: A fenti csatazaj és kiabálás felpezsdíti a véred. Hallod Gil kiáltását, majd halk, tompa puffanásokat a hajóorr felől, mintha valaki legurult volna a lépcsőn. Tömzsipöröly feszülten figyel. De úgy tűnik egyik zajt sem hallotta. |
| All times are GMT +1. The time now is 19:50. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu