Hódító / Queosia forum - Minden, ami ló...

Ritka évfordulót ünnepelt Aperianov Zakariás, a magyar galoppsport nagy öregje, a közönség népszerű Pubi bácsija. 1939. augusztus 19-én szegődött el gróf Pejacsevich János versenyistállójához lovászgyereknek. A tizenkét éves legényke a legjobb kezekbe került. Pejacsevich gróf nemcsak kiváló tréner volt, hanem nagyszerű pedagógus is, aki szívügyének tekintette az utánpótlás nevelését. Rendre, fegyelemre szoktatta embereit, ugyanakkor a szakma minden csínját-bínját megtanította nekik.

A kis Aperianov tehetséges volt, mellette igyekvő és szorgalmas is, így hamar beteljesült számára minden lovászgyerek nagy álma: versenyben lovagolhatott. Rövid lovas pályafutása során harminchárom versenyt nyert, ami, figyelembe véve a korabeli erős konkurenciát, elismerésre méltó teljesítmény. Ám hamar utolérte őt a zsokék átka, a testsúlygyarapodás. Amikor már a testet, lelket gyötrő koplalás sem segített, abbahagyta a versenylovaglást, s különböző istállóknál lovászként, abrakmesterként hasznosította Pejacsevich gróftól kapott ismereteit.
Fiatalon, huszonhat évesen lett idomár, ami nagy szó volt abban az időben, mert a szakmai elitbe csak sokat tapasztalt, kipróbált szaktekintélyek kerülhettek be. Tíz év kemény idomári munka nyomán született meg az első s azóta is felülmúlhatatlan, nagy siker. Ha Aperianov csak a legendás Imperiált trenírozta volna, akkor is történelmet ír. Imperiál csikó korában nem kellett az élidomároknak. Túl robosztusnak, nyersnek, durvának tartották, idegenkedtek „fehér harisnyás” lábaitól, hókás homlokától. Aperianovot nem zavarták a hippológiai közhelyek. Idomári lelkiismeretességének és a lovasoknak, Németh Ferencnek, olykor Gelics Mihálynak köszönhetően, 1962-ben, a kétéves Imperiál olyan diadalútra lépett, amire az egész világ felfigyelt. Itthon nem egyszerűen verhetetlen, megközelíthetetlen volt, de külföldön is többnyire csak a farát nézték. Huszonöt futás, húsz győzelem (köztük a magyar és az osztrák Derby), két második hely, mindössze három helyezetlen futás, ez Imperiál káprázatos pályafutásának mérlege. (Amit később apaménként produkált, szintén világraszóló teljesítmény.)
Ám Aperianov Zakariás Imperiál nélkül is minden idők legnagyobb idomárja lenne. Lovai tizenhét Derbyt, több mint száztíz tenyész-, rendszeresített és kiemelt versenyt nyertek. Bizonyos, hogy mindkét szám világrekord. A Guinness Rekordok könyvében a legeredményesebb idomár hét Derby-győzelemmel büszkélkedhet. Ideje lenne, hogy a Guinness adatait kiigazítsák!
Aperianov Zakariás a formaidőzítés utolérhetetlen mestere. Voltak a keze alatt olyan nagyszerű lovak is (Immer, Sky, Bilbao, Try Star, Menedzser), akiknek eleve kijárt a Derby kék szalagja, de a közepes képességű Regény csak egyetlen komolyabb versenyt nyert, s az pont a Derby volt. Hasonlóképpen Betét, Torockó, Alfonz, Finavon is sokkal esélyesebb lovakat vertek meg, ami csak úgy lehetséges, hogy a mester pont a legfontosabb versenyükre hozta top formába őket. Persze a Derby-diadalokhoz nem csak jó ló, jó lovas, szakértelem szükségeltetik, olykor jó adag szerencse is. Emlékezetes az 1983-as Derby története. Aperianov két lovat indított, a toronymagas favorit Kurázsit és vezetőlóként az outsider Aszbesztet. A lassú tempójú, eltaktikázott versenyben Aszbeszt a kezdő lovasával, Gálitzky Attilával, egy orrhosszal hazaért, míg a verhetetlennek vélt Kurázsi csak ötödik lett. Számtalan történetet mesélhetnénk, hogy Aperianov tökéletesen felkészített lovai hogyan verték le sokkal esélyesebb ellenfeleiket, de elég, ha csak a legutóbbi nagy bravúrt említjük. Tavaly, a Kincsem Díjban Lady Sophie az utolsó ötven méteren hajrázta le a kiemelkedő esélyű, s már-már a győzelmét ünneplő Rodolfót. Idén Pókerrel csípte el a Batthyány–Hunyadi Díjat jóval esélyesebbnek gondolt vetélytársai elől.
Aperianov Zakariás hatvanöt éve szolgálja töretlen hittel és alázattal a magyar lóversenyzés ügyét. Még manapság, hetvenhét évesen is minden hajnalon ott van az istállóban, a gondjaira bízott lovakat vizsgálja, ápolja. Egy olyan korban, amikor a hűség, a hivatástudat, a megbízhatóság, a szorgalom nem kifejezetten divatos jellemvonások. A „modern” racionális ember úgy hiszi, ezen „felesleges” adottságok nélkül is sikeres lehet. A magyar lóversenyzés hivatalos vezetőitől még egy vállveregetésre sem tellett Pubi bácsi jubileumán. Talán az olimpiai láz okolható a figyelmetlenségért, de még nincs veszve semmi, az ünnepélyes aktus pótolható. A közönség, a rajongó tábor képviselői illő módon köszöntötték a Mestert.
Nagyobb elismerésre nem vágyik.

Ugró Miklós - Magyar Nemzet (2004)