|
Útközben Alysiumot okítom. Az Antissra csak a városban töltött estéken lépünk. Ha nem okítok, csendes utitárs vagyok. Nem kezdeményezek beszélgetést, de a kérdésekre - ha kurtán is - válaszolok.
Anaffit elhagyva, a következő északán megkeresem a Nagyurat, s sajátnyelvünköm mondom: -Bocsáss meg nagyuram amiért zavarlak. Meg szeretném kérdezni Tőled, Nagyuram, mi is terved, csak hogy felkészülhessek az elkövetkezendő útra. Közben kezem a tisztelet és bocsánatkérés jeleit rajzolja. Mást nem tervezek az útra. Saját nyelvemen válaszolok: - Elmegyünk a nyughatatlanok harcmezejére és megkeressük a gyűrűt, hogy bosszúnk beteljesülhessen. |
Az úton (főleg ha a karaván közelében vagyunk) eléggé feszült vagyok, de ahogy távolodunk lassan kezdek kissé lehiggadni.
Felügyelem az állatokat (főleg a pónim) és igyekszem mindig több napi élelemtartalékokat felhalmozni ha lehetőségünk van rá. Horenben ha van egy kis "szabadidőm" akkor kritikus szemmel nézem a jádefaragványokat és a szakállamba morgolódva megjegyzem, hogy "ahhoz képest, hogy emberek készítették lassan valami formát is kezdenek adni a kőnek" A legfinomabban megmunkált kövek sem kapnak tőlem túl sok dícséretet, de ha módomban áll szerzek két, ökölnyi nyers jádekövet megmunkálatlanul, meg kis kőreszelő készletet mellé. Azt se bánom, hogy ha nem tiszta, tömör jáde, sőt keresem az olyant amiben parányi máskő zárványok vannak, s emiatt az emberek nem tekintik őket annyira értékesnek. Mikor nem őrködöm általában gyakorlok és elég sokat imádkozom. Napokig nézegetem-forgatom lovaglás közben és pihenve is a köveket láthatóan erősen próbálom "érezni" őket. Néha magamban morgolódok érthetetlen törpe szavakat magam elé. A pihenő napon módodban áll jade követ venni, és nézelődni is. Kinek van még valami terve a Horenben töltött egy napra? |
Amikor Quintarnak van ideje és kedve hallgatom okításait, illetve gyakorlatot is szerzek, ha éppen mód van rá. Grentől érdeklődve kérdezem meg, hogy tud-e a fegyvereken kívül mást is készíteni, mint például ékszert. Ha igen, ha nem Grennel tartok, ha nem bánja követ, illetve apróbb köveket vásárolni, de mivel nem tudom ezek értékét, illetve azt gondolom, hogy a törpe úgyis képes ezek értékét felbecsülni, így segíthet kiválasztásukban. Körbenézek a piacon is, bár úgy gondolom, hogy elkérik a maguk borsos kis árát ezekért a csecse-becsékért. Ha Gren ért ehhez is, próbálok valami egyedi formációt kitalálni, amit megpróbálok elkészítetni vele. Természetesen nem ingyen kérném tőle és amint meg lesz az ár és a rávaló, azonnal törleszteném adóságom felé. Az őrködésből én is kiveszem a részem, illetve Grenhez hasonlóan gyakorolgatok én is mindegyik fegyveremmel.
|
Bemasírozok, mintha csak reggel mentem volna el. Üdvözlöm azt, akit látok, de első utam a Nagyúrhoz vezet.
|
Alysium-nak:
-Nem nagyon értek az ékzerészethez. A kövekhez igen, de formálni. Nos ha ráérsz akkor pár év alatt készíthetek neked belőlük valami ékszert ami jobb és szebb mint amit itt bármelyik ember készít, de ha gyorsabban kell, nos akkor tudok mondani igazán jó ékműveseket. - kis fintor - bár nem hinném, hogy egyszerűen bejutnál a Csarnokokba. De Keanorban például, a városban ahol nem voltál velünk, ott is él egy fél csarnoknyi törpe nekik is jó szaktörpéik vannak, vagy például Ifinben a klánnál. |
Grennek:
- Értem, akkor majd nézek valamit, de elképzelhető, hogy szavadon foglak és megvárom az éveket - mosolyodok el a végén. |
Vylia épp ebédel, mikor a fogadba lép egy nála valamivel fiatalabb nő, és egy idősebb férfi. Alig néznek szét a helyiségben, és egyenesen felé indulnak. Vyliát láthatóan nem lepi meg a dolog. Kölcsönös üdvözlés után a jövevények egy tarisznyát tesznek Vylia elé, majd elköszönnek, és távoznak.
Az úrnő épp akkor érkezik az emeletről, mikor elköszönnek egymástól, egy pillanatra döbbenet és értetlenség ül ki az arcára, majd visszarendezi a vonásait. Láthatóan sem Vyila, sem a jövevények nem vették észre az úrnő reakcióját. Az úrnő pedig úgy tesz, mintha nem történt volna semmi, megrendeli az ebédet, majd visszamegy a szobájába. |
Amikor meglátom Farkas-t (valószínüleg a folyosón, ha épp "őrködöm":
-Üdv nagydarab barátom! Gyorsan utólértél minket! Sikerült elintéznd amit kellett? -végigmérem, új sebeket, sebhelyeket keresek rajta és ha ne látok (nem látsz egyetlen új sebhlyet sem rajta) - Látom nem akaszkodtál össze seki erőd felettivel. Ennek csak örülni tudok. Alysium-nak: -Akkor jó. De aztán ne sürgess, mert a végén elrontom a dolgot és akkor kezdhetem előlről. Ha veszel anyagot és elmondod mit akarsz megbeszélhetjük a dolgot. |
Grennek:
- üdv Gren! (mosolyodom el) Az égiöknek hála, sikerrel jártam. Betörtem pár fejet, azuk má nem suk vizet zavarnak, a tübbi meg szítszalad mink az ögerek tavasz idején. Az ögyiknek valami nyavaja vút a pengéjén, me íppen hugy mögkarcult, aztat napukig csak feküdtem tűle. Azé jüttem csak mustanság. Itten vút valami? |
Farkas-nak:
-Semmi érdekes. Pár idegesítő alak, de tetlegességig nem fajultunk. |
| All times are GMT +1. The time now is 01:10. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu