![]() |
Quote:
Ha 1dimenzióban gondolkodunk, akkor igaz az állítás, mivel ha mi fénysebességgel megyünk, akkor ennél gyorsabban senki nem tud menni. Tehát nem tud leelőzni minket. Quote:
A magyarázat hibás, a legegyszerűbb ellenérv, hogy 5milliárd fényév távolságból látjuk olyan csillagok fényét, amik mindössze 100millió évig élnek :) |
Nem erre gondoltam.
Pont arra gondoltam, hogy nem takar ki belőle semennyit sem. Nyilván az a fénynyaláb, ami már úton van, és a Vénusz nem takarta el, azt még látni fogom egészen addig, amíg a "fénytelen rész (amit a Vénusz kitakart) ide nem ér". És utána újra csak késéssel fogom meglátni a napfényt. Ez okés. Én csak azon morfondíroztam el, hogy ha (maradjunk az említet példánál) a Vénuszt megvilágítja a nap, akkor arról a fény visszaverődik, és ezért én a Földről látom a Vénuszt. (illetve hát a megvilágított részét...) Tehét én arra gondolok, hogy ha a Nap-Vénusz-Föld nem egyenes mentén helyezkedik el, hanem ha a 3 égitestet 'összekötve' egy háromszöget kapnék. Akkor mi a helyzet? Lévén,hogy a fénysebességhez képest minden mozgás a végtelenségig lelassul (megáll), ezért talán mégis az lenne logikus, ha mondjuk a Nap csak most kezdene el világítani, akkor az ide érkező fény miatt mit látok meg előbb? A Vénuszt, a Napot, vagy egyidőben látom meg mindkettőt? Mert ha a fény szemszögéből minden égitest mozgása "megáll", akkor a fénynek mindegy mekkora utat tesz meg, így egyszerre kéne meglátnom a 2 égitestet, mert a Napból egyenesen a szemembe érkező sugár, és a Vénuszról visszaverődött sugár egy időben éri el a szemem... A kérdés csupán az, hogy ez így van-e? Tehát mit látok meg előbb? :) |
|
Gond egyedül akkor van, ha a relatív sebességnek meg kéne haladni a fénysebességet, de itt erről nincs szó. Így a visszavert fény, mivel hosszabb utat tesz meg később ér ide :)
|
A fény szemszögéből persze... Tehát ha a fényhez képest minden másnak a mozgási sebessége 0, akkor a fény szempontjából mindegy kéne legyen, mekkora utat tesz meg.
Tehát így nézve X = Y1 + Y2 egyenlet igaz kéne legyen. De mivel hülye vagyok ehhez, számomra ez nem logikus... Szerintem nem szabadna egyenlőnek lennie. |
Quote:
Egyértelmű, hogy hosszabb utat tesz meg, csak felmerült az, hogy ha mi lennénk a fény, akkor hozzánk képest minden megállna. Márpedig ha megáll (valóban megáll!), akkor nem lenne jelentősége a megtett út hosszának. Magyarul mégsem áll meg. :D |
Quote:
Például: Ha én megyek fénysebességgel, és jön felém egy fénysugár (akár elölről, akár hátulról, akár oldalról), annak mindig 300.000km/s a sebessége. |
Quote:
legyen egy galakszis 5 milliárd fényévnyire, amely fényt bocsájt ki már 8 milliárd éve de már 4 milliárd éve nem bocsájt ki fényt. Ezt ugyebár úgy gondoljuk, hogy látnunk kellene, mert amit 5 milliárd éve még bocsájtott ki fényt és az most ér ide. Erre kérdeztem rá, hogy vajon ezt valóban láthatjuk-e? Mert úgy gondolom, hogy ennél a példánál maradva csak abban az esetben láthatnánk, ha legfeljebb 3 milliárd éve aludt ki. Ha ez igaz lenne, akkor azt jelentené, hogy megértettem valamit a fény viselkedéséből. De gyanítom, hogy ez nem így van. A pédádat nem értem pontosan. Majd este elolvasom újból. :) |
Quote:
|
A fény sebessége ugyebár 300.000 km/s?! De miért kellene, hogy ilyen sebbeség mellett minden más megálljon? Lehet, hogy az arányok miatt annyira lassúnak tűnik, mintha állna, de attól még a másik test is mozog. Illetve miért lenne az gond, ha valami átlépné a 300.000 km/s sebességet? Ez miért nem lehetséges(elvben persze)? Vagy én értek valamit nagyon félre?
|
All times are GMT +1. The time now is 16:41. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu