Hódító / Queosia forum - Az Ezüst hold könnyei

Hódító / Queosia forum (http://forum.hodito.hu/index.php)

- Az Ezüst hold könnyei (http://forum.hodito.hu/forumdisplay.php?f=55)

- - Az Ezüst hold könnyei (http://forum.hodito.hu/showthread.php?t=820)

Az összerontó ellenfelek harcát hangos kiabálással üdvözli a tömeg, majd a ropogó csontok zaját is lelkes üvöltözés fogadja. Mikor mindketten a földre zuhannak és pillanatokig mozdulatlanul fekszenek, az arénában döbbent csend támad. Aztán ahogy Dhar mozgolódni kezd és próbálkozik a felállással a tömeg ismét magához tér és tapsolni kezd. Mikor végre sikerül felállnia és meghajol Íshar felé a tömeg lelkesedése határtalan.
A magas varázsló felemelkedik és percekig csitítja a tömeget míg azok annyira elcsendesednek, hogy hallani lehessen a hangját.
-Hölgyeim és Uraim! A harcból Dhar került ki győztesen - A tömeg újra kiabálásba és tapsba kezd, de a varázsló felemelt kezének jelére, most hamarabb elcsendesednek.- ugyanakkor a sérülések értékelése okán közölnünk kell azt is, hogy amennyiben két napon belül nem jutna megfelelő mágikus segítséghez, vagy - kis fintorral teszi hozzá - Ynev legjobbnak tartott kirurgusainak keze alá. Úgy követné ellenfelét a fátyol túloldalára.
A varázsló bejelentését döbbent csend fogadja.
-Azonban ezeket a következtetéseket csak emberen okozta sérülések számításba vételével lehet levonni. Valószínüsítjük azonban, hogy ifjú győztesünk szervezete ennél erősebb és végül arra jutottunk, hogy egy életre sántán ugyan, de akár önerőből is életben maradna a valóságban! Legyen hát rend és múljék el a varázs, hogy kellőképpen ünnepelhessünk!
Erőtől sűrű hangon kiállt fel, melyet a kitörő üdvrivalgás sem képes elnyomni.
Íshar a következő pillanatban úgy fekszik a földön, mintha csupán lefeküdt volna. a vérnek, a sebeknek és a törött hátnak nyoma sincs. Kissé bizonytalanul megmozdul, majd felpatan a földről. Az újra egyenesen álló Dhar felé lép és mélyen meghajol előtte:
-Köszön én neked Dhar jó harcot. Remélem nem fog mi máshol ijent tenni mi. Salemarren hallajek. - Felegyenesedik és várakozó pillantással nézi Dhar-t

- Én is köszönöm a küzdelmet Neked Íshar! Még sosem volt ilyen kemény ellenfelem és valóban sokat tanulhat az ember fia tőletek! Én is remélem, hogy inkább egymást segítve, mint egymás ellen fogunk a jövőbe sodródni! - fejbólintással fejezem be mondandóm és egyben megköszönve ezzel az elismerést!
Íshar arcán látod, hogy elégedett a válaszoddal és megnyugszik. Felmerül benned, hogy valószínüleg elvárta, hogy szólj hozzá és valamivel viszonozdd a tiszteletét.
-Öröm lesz harcolni együtt. Egy sajnálatom van Meríín nem tudott most véled harc. - vidámságot látsz felcsillanni a szemében, de az arca és a hangja komoly marad - De van jó is ez, mert nekem előny, neki nem.
- Végül örülök annak, hogy nem okoztunk egymásnak maradandó sérüléseket! Majd nyújtom a mancsom és elmosolyodom.
Először kissé értetlenül néz a mancsodra, aztán közel lép és az alkarját az alkarodhoz szorítva a könyököd alatt erősen, de nem erőszakosan megragadja a karod.

- Nos bizonyára Ő is hihetetlen ellenfél lett volna és ha ketten vagytok nem hiszem, hogy találnátok legyőzőre - suttogásként hallva a beszédem a tömegben.
Íshar mégegyszer meghajol feléd:
- Mink mikor majd hárman! Nem áll talpon senki ellen! - mondja lelkesen.
Az egymás felé nyújtott kellő tisztelet adás után finoman megterhelem azt a lábam is, amit szilánkosnak éreztem térd részen, illetve megnézem az oldalaimat is.
Örömmel észleled, hogy a Tömzsipöröly által dícsért mágia ezúttal is működött és ép és egész vagy.
Ezután körbe pillantok, pár karlendítéssel és meghajlással, megköszönöm a közönségnek a részvételt és örömmel az arcomon indulok a kijárat felé, de előbb Ísharnak intek, hogy utána indulnék, amint ő is megindult.
Íshar biccent:
-A győző marad helyben és megy utolsónak. - majd elindul a kijárathoz.

Megvárom míg a küzdőfelek elvonulnak, majd Ferant figyelem mikor indulunk.
Feran az Atyának és neked is odaszól mikor csitul az ünneplés és a vendégek elkezdenek kiáramlani a teremből:
-Várjunk még egy kicsit. Hagyjuk had menjen ki a tömeg és akkor beszélhetünk az ékszerésszel is.
- Rendben.

Bólintok én is, maradok ülve, nézem a kifele vonuló embereket.
A kifelé menő emberek között sokféle korú és rangú személyt különböztetsz meg. Látod, hogy a megjelent emberek többnyire egyedül, vagy kettesével-hármasával távoznak, a törpék pedig nagyobb csoportokba verődve, egymás között beszélgetve, néhol valamiféle tárgyakat (pénzeszacskókat? ) cserélgetve egymás között mennek a kijárat felé.
a kijárat folyosólyának bejáratánál észreveszel egy kis asztalkát amin egy hasas rézkorsó áll. A mellette elmenők nagyobbik része beledugja ökölbe szorított kezét és utánna távozik.

A nézők úgy fertályóra alatt hagyják el a termet, rajtatok kívül csak az öreg és két fiatal, harcosnak kinéző kísérője marad a teremben. Egy Tömzsipöröly feltűnik egy percre az utolsó vendég távozása után, felkapja a rézkorsót és kimegy vele.
Az öreg feláll és kísérőit halk szavakkal a bejárathoz küldi, majd lassú léptekkel felétek indul.

Figyelem az ékszerészt, és kíváncsian várom, hogy mit szeretne megbeszélni velünk.
Mikor odaér mellétek, az ékszerész köszönt titeket:
-Szép Hölgyem - mosolyogva kissé meghajol - örül a szívem, hogy újra láthatlak! Hajerun úr!
Az Atya felé fordul:
-Önnel még nem volt szerencsém találkozni. Ennar Garman vagyok az ifini ékszerműves céh mestere.

Örvendek a találkozásnak Ennar Garman Úraság, én Mordak dul Peregrum Krad felkent papja lennék, a messzi Pyaronnból. Most egy ideig Feran Úr segítője leszek, márha ha tudok. (a jobbomat nyújtom neki közben)
Ennar megfogja a kezed és melegen megszorítja.
-Akkor az általam hozott hír önt is érinti majd.
Feran felé fordul:
-Apám üzenetet kapott. Beszélhetnénk róla valami kevésbbé nyílt helyen?
Feran bólint.
-Menjünk a különterembe. Hölgyem, uraim kérem fáradjanak át.
Előre indul és kivezzet titeket az arénából. A folyosón Dhar, Meríín és Íshar vár titeket. Együtt mentek be a különterembe és Feran becsukja mögöttetek az ajtót.
A nagy asztal felé mutat:
-Kérem foglaljanak helyet.

Helyetfoglalok, és kíváncsian várom a fejleményeket. Vajon milyen híreket hozott az ékszerész, amit nem lehet nyilvános helyen megvitatni?

Dhar: A "kivonulás" után a kis szobába lépsz és visszaöltözöl a másik ruhádba. Mikor kilépsz az ajtón Tömzsipöröly vár és közli veled:
- Már egy csomó ajánlatot kaptál. Azthiszem sok rajongót szereztetek magatoknak. - kacsint - meg szép summát nekem! Ha végeztetek a megbeszéléssel az ivóban találkozunk!

Mikor kilépsz a különterem elé, pár néző még ott beszélget és mindegyik elégedetten szemlél végig és hallod, hogy távoztukban rólad beszélgetnek.
Íshar és Meríín lép ki melléd a folyosóra.
-Úgy tudjuk többiek mingyárt itt és beszélni megyünk terem. -közli Meríín.

Mikor mindenki leült Feran bemutatja az ékszerészt Dhar-nak. Majd beszélni kezd:
-Mielőtt Ennar úr tájékoztatna minket, azoknak kik nem tudnak róla elmondom, hogy többször is járt a célépületben és Ryel képességeinek hála most már ismerjük a belső elrendeződést. A későbbiekben Ryel elmondja mindazt mihez hozzájutott és a tervben megpróbáljuk összeilleszteni a darabokat. Ennar úr! Kérem! - leül és átadja a szót az ékszerésznek.
-Először is köszönöm, hogy résztvehettem az iménti küzdelmen. Az én szemeimnek jobban tettszett, mint a fizetett látványoskodó bajvívók "csatái". De hogy azonnal a lényegre térjek. Ma napközép után nem sokkal Céhünk üzenetet kapott "Abból a bizonos" épületből. Hetek óta ez volt az első hívás és más szempontból is eltér az eddigiektől. Ezúttal nem dolgozni hívtak minket, hanem eladási szándékot jeleztek felénk. Az üzenetben az áll, hogy több, nagy tisztaságú drágakövet és megmunkált nemesfémet kívánnak pénzzé tenni általunk. A hasonló ügymenetekben szokásos jutalék háromszorosát ígérték és teljes titoktartást kértek az eladó személyére. Ez természetes és be is tartjuk. A találkozóra holnap este kerülne sor. Ezúttal azonban, az eddigiektől eltérően képviselőnknek mindenképpen kísérettel kell mennie, hiszen a sok drágaság sok rablót vonzhat.