Megköszönöm a fogadósnak a segítségét, valamint megemlítem, hogy az összeg egyben és utólag lesz rendezve. Majd megkérem Meríín-t, hogy a ládámat vigye fel a szobámba.
Meríín felviszi és lerakja a ládát az ágyad mellé.
A nap történéseiből kifolyólag kissé elhanyagoltam a kötelességeimet, ezét vacsoráig visszavonulok a szobámba, és pótolom a mulasztásomat. Vacsora előtt megfürdök, és átöltözök. Vacsora után ismét visszavonulok a szobámba, elvégezni a szokásos esti teendőimet, majd nyugovóra térek.
A vacsora többnyire sült-főtt halakból, rákokból áll. Nem túl fűszeres, de finom minden.
A fürdőben több különféle illatosított szappan is van, a fürdőt előkészítő szolgáló csak annyit közöl, hogy a használatuk a szoba árában benne van, de az esetleges "elkopásuk" nincs.

Nem szeretem a tengeri herkentyűket, ezért vacsora előtt érdeklődök, hogy nem e kaphatnék esetleg másféle húst, ha nincs akkor zöldséget eszem.
A fogadós nem ütközik meg a kéréseden és hamarost sült szárnyasokat és valami nagyobb darab sültet tesznek az asztalra (úgy tippeled szarvas lehetett annó). Zöldségből nincs nagy választék, de annak a felét nem is ismered. Kinézetből úgy gondolod azok is valamiféle tengeri saláták.

Belakom a szobámat, majd az ivóba telepszem le és kedvelt szórakozásomnak hódolok, figyelem, hallom, érzem a vendégeket. Asztal társaim láthatják, hogy húst eszek hússal főleg, bár azokból szinte mindenfélét.
A vendégek zsongása megnyugtat és örömmel ismered fel a "szabvány" fogadóbéliek csoportjait. A mindenhol megforduló kereskedőket, a mogorva helybélit akinek elfoglalták szokott asztalát, a nagyhangú zsoldosokat és a többi mindenfelé megtalálható népséget. Némi aggodalmat hallasz ki az általános beszélgetésből, valamiféle kalózok miatt akik több hajót is megtámadtak és felperzseltek nemrég.

Mivel tudtommal Ryel lent van és remélhetőleg egy asztal mellett étkezünk így egyenlőre nem kell vigyázni rá, ha befejeztem az étkezést és Ryel is befejezte és felmegy a szobájába, akkor felkísérem odaszólva az Atyának, hogy kezdem az őrködést, majd az ajtója előtt letelepszem egy masszív székre és teszem a dolgom.

Mikor a székkel letelepszel, egy-két vendég kissé furcsállva néz rád. Aztán láthatóan rájönnek mit csinálsz.
az őrséged eseménytelen, csupán a lábad kell kétszer bekapnod gyosran magad alá, mikor enyhén kapatos vendégek bizonytalankodnak végig a folyosón.

Szokásos reggeli teendőim elvégzése után, lemegyek reggelizni, majd megkérek valakit (Meríínt vagy Ishart) hogy segítsen lehozni a ládámat ha indulunk.
Ha reggeli után van még időm, akkor bekéreckedek a konyhába, hogy elkészíthessek egy főzetet, amit a vásárolt üvegcsékbe szeretnék tölteni. Ha nem engedik, akkor átadom a hozzávalókat, elmondom a pontos elkészítését, és kérem, hogy készítsék el nekem, majd töltsék az üvegcsékbe, amiket szintén átadok.
Meríín szól, hogy leviszik a ládád majd reggeli után, addig is egyikük mindig körötte lesz. A ládát kihozza a folyosóra és egyszerűen ráül. Íshar gyorsan reggelizik, majd helyet cserél Meríín-nel és ő üldögél a ládán.
Beengednek a konyhába ahol elkészíted a főzetet. A konyha nagyobb, de kevésbbé jól felszerelt mint az Ifini fogadóé volt. Láthatóan jókora forgalomra készülnek, mert nagy nyüzsgés van és egyre többmindent kezdenek sütni-főzni.

Egy kicsit fáradtan ébredek, de csak a reggeli ébredés teszi.
Az este éjközép előtt kicsivel Tömzsipöröly leváltott. Felöltözködöm, megmosakszom és lenézek az étkezőbe valamit harapni.
Az egyik szolgáló hoz neked is ételt.

Odamegyek a törpékhez és megkérdem, hogy van e szabad hely mellettük, ha igen leülök melléjük elfogyasztani a reggelim.
Van mellettük hely és örömmel veszik a társaságodat. Hamarosan Tömzsipöröly is csatlakozik hozzátok.
Evés közben a két törpe felváltva alkudozik a fogadóssal és ebből rájössz, hogy állandó szállásként akarnak bérelni szobát az ide kereskedni érkező társaiknak.

Evés közben elnézem a törpék alkudozási taktikáját, ha majdan nekem is szükségem lenne rá, akkor hogyan álljak a dolgokhoz. Nem szólok közbe csak figyelek, hogy mnden apró részletet megjegyezzek, jól az eszembe véssek.
Úgy látod, hogy nagyon alacsony árral kezdtek és apró engedményeket tesznek, ugyanúgy ahogy a fogadós is ellenkező irányból. Pár perc múlva rájössz, hogy mindkét fél tudja mi lesz a végső ár-szolgáltatás viszony, de az élvezet és a játék miatt végigjátszák a dolgot. A fogadós majdhogynem sír, milyen olcsón akarják a törpék a szobát és ellátást, míg a törpék dühöngő korsócsapkodással szidják a fogadóst, hogy ki akarja őket és fajtársaikat fosztani.
Mikor bő félóra elteltével lezárul az alku, már alig bírod a nevetésed visszafogni. Mindkét fél eljátsza, hogy a másik mennyire jól járt aztán a csapos jókora korsókat hoz, és elégedetten iszik az alkura a törpékkel. Amennyire kivetted legalább 50 évre alkudtak, így a csapos a fiainak is biztos bevételt teremtett.

Némi frissítő meditációval és egy jó tál hideg vízzel próbálom elérni a teljes felébredést. Lehet tényleg megöregedtem volna? Bah, mese beszéd, irány az utazás, a kaland, az új megismerése, majd alszom a hajón. Reggeli rutin után lemegyek az ivóba reggelizni (a láncruhát becsomagoltam, a hajón úgy sem lesz szükség rá, de a kardom az övemen fityeg).
Miután felfrissítetted magad és összepakoltál kiadós reggelit kapsz lent. Meríín a folyosón üldögél Ryel ládáján és üdvözöl.

Nincs kérdésem, mint ahogy dolgom sem igazán, így jobb híján berendezkedek a kabinba, és igyekszem megszokni a hajó ringatózását. Ha senki nem keres, és semmi nem örténik, akkor késő délutánig nem kerülök elő a kabinomból. Napnyugta előtt sétálok egyet a fedélzeten, utána megyek vacsorázni.
A kabinod messze a legnagyobb a hajón. 10x10 lépés és a hátsó fala a tattükör ahol csodás kilátásod nyílik a tengerre. Padlóhoz rögzített jókora ágy, nagy íróasztal, mögötte karszék, egy kissebb asztal három székkel, és jókora szekrények a falak mellett.

Bemegyek Ryel szobája melletti bal oldali szobába, letelepszem és először a szokatlan érzéssel próbálok megbírkózni egyenlőre a kabinomban indulásig.
A szobád lényegesen kissebb mint a kapitányi kabin. A kifelé néző két ablak könyöknyi átmérőjű és kerek. A szoba vagy 3 lépés széles és 6 lépés hosszú. Jobb oldalán egy ágy és egy kicsiny író-étkező asztal van benne, Bal oldalt végig léccel elrekesztett (leesés ellen a felrakott dolgoknak) polcok és szekrények.

A többiek szobája is hasonló. Csak a két jobboldali ezek tükörképe.

Napnyugta előtt egy órával sétálok egyet a fedélzeten, közben nézelődöm. Reménykedek benne hogy, találkozok valami ismerőssel. A napnyugtát megnézem, utána megvacsorázok, és viisszavonulok a kabinomba.
Ahogy sétálgatsz, észreveszed, hogy valamennyi tengerész nagy tisztelettel viselkedik irányodban és valamelyikük minden pillanatban szemmel tart. Ahányszor a korlát közelébe mész, mindig észreveszel 1-2 alakot akik szintén a korlátnál vannak hátrébb. Láthatóan igyekeznek nem megzavarni, de vigyáznak rád.
Ahogy az orr felé sétálsz a főárbócról Gil szökken le éppen, aki eddig a kosárból nézelődött szerte.
Meríín és Íshar a kormányos közelében beszélget és kérdezget, a jelek szerint a hajó irányításával kapcsolatos dolgokat.
Pár felhő úszik csak az égen és a napnyugtát teljes pompájában tudod élvezni.
a vacsora kiadós, de nem túl nagy választékú. Az étkezőben egy két tiszt van csak mikor bemész, illetve a társaid.

Mi a benyomásom a tisztekkel kapcsolatban, úgy első ránézésre?
Vacsoránál, ha mód van rá Ferannal szemben foglalok helyet, ha ott nincs hely, akkor valhol a közelébe ülök le. Kíváncsi vagyok vajon valaki kezd-e beszélgetést, és ha igen milyen témában, remélen nem szótlanságban telik majd az idő.

Az már első ránézésre is feltűnik, hogy a hajó tisztább, mint az átlagos tengerjáró. A tisztek többsége látszatra aszisz, vagy más tengermelléki nép fia, az arcuk barnára sült és cserzett a sok széltől. Nem valami bizalomgerjesztőek emiatt, ugyanakkor elkapott félszavaikból és viselkedésükből azt látod, hogy valamennyien veterán harcosok és tengerészek és ehhez méltóan nyíltak és őszinték. Úgy véled, hogy ha bármi bajuk lenne bárkivel annak nyíltan a szemébe mondanák. Láthatóan nagy tisztelettel kezelik Ferant és az ő kérésére téged.

Van hely Ferannal szemközt. Mikor leülsz megszólal:
-Jó étvágyat Hölgyem. -mosolyog rád - Remélem kényelmes a kabin és az út sem lesz rosszabb. Hogy érzed magad?

- Jó étvágyat! - mondom félig az asztalnál ülőkhöz fordulva, majd figyelmemet ismét Ferannak szentelm - Köszönöm, jól vagyok és a kabin is teljesen megfelelő. Hogy telt a délutánod?
-Köszönöm jól. -feleli - kicsit elbeszélgettem a kapitánnyal meg Gil-el is. Úgy néz ki az utunk kellemes lesz és elég gyors.

Dhar melletti kabinba telepszem be, ha lehet. Elhelyezem a cuccaimat gondosan, majd az egész hátralévő napot a fedélzeten töltöm. Nézelődök, próbálok némi helyismeretet szerezni, a neveket pedig gondosan megjegyzem, hogy később mindenkit nevén szólíthassak.
A kabinod ugyan olyan mint Dhar-é, csak te könnyebben elférsz benne. A fedélzeten sétálgatva-nézelődve úgy találod, a hajó hasonló felépítésű mint amilyenen már volt alkalmad utazni. Háromárbócos hajó, hossza 50 láb körüli, szélessége 12 láb. A hátsó felépítmény két szintes, (Felül a kormányszint,parancsnoki állás, két tűzköpő és egy kissebb hajítógép, a "földszinten" legénységi pihenő, műhely, kézifegyver raktár és a tiszti kabinok) az orrépítmény egy (tetején két tűzköpő és két hajítógép, benne a vízkészlet egy része és a szellős helyet igénylő élelem egy része, és a hajó nagyobbik konyhája)), a törzsben három szint van, legalul a ballasztsúlyok és a hajítógépek nehéz lövedékeinek fő raktára, valamint a nem kényes árunak való hely, most csak némi olaj, szén van lennt, illetve pártucat hordóban bor, és a naftatartalék elzárt helyisége, a középső szinten van a kissebb konyha, a legénységi szállások java és jókora raktár, ahol most a kocsik is állnak, a legfelsőn van az állatok "szállása" jó időben nyitott fedélnyílásokkal, a friss levegő miatt, a vitorlaraktár és a tartalékanyag raktárak, valamint jókora szabad raktér a könnyebb árúnak. A fedélzet két oldalán 4-4 hajítógép van felszerelve, az árbócok tövében csónakok és egy kissebb vitorláshajó.
A matrózok neveit nem nagyon tudod megjegyezni, mert sietnek mindíg, a tisztek között viszont elég hamar kiigazodsz. Jól esik neked a napos idő, meg a langyos szél. Jól eltöltöd az időt és egés kellemesen érzed magad.

Nekem teljesen mindegy melyik kabinban kapok szállást, hisz azon a pár órán kívül amit meditációval töltök, én kint vagyok a fedélzeten és élvezem a hajózást. Esténként mindig megtalálható vagyok a fedélzeten.
Hamarosan egész jól összeismerkedsz az éjszakai váltásokkal. Többször is a segítséged kérik, mert éjjel sokkal jobban és messzebb látsz mint bármelyikük. Horgászol és néha beszélgetsz velük, főleg a tengerrel kapcsolatos dolgokról.
A töbiek ebből főleg azt érrzékelik, hogy étkezésnél a szakács mindíg külön tálon hozza a "beszerzőnek" járó, finoman elkészített halételt Gil-nek és nem egyszer olyasmit kaptok amit ő fogott.

Egész hajóúton szótlanul utazok addig, amíg a kellemetlen érzések el nem múlnak. Ha már joban vagyok, akkor felmegyek a fedélzetre, hogy a hajóútat is szokjam, az ingadozást, stb. Először csak elnézem, ahogy a matrózok sürögnek-forognak, igyekszem nem útban lenni, később megpróbálok segíteni és örömmel, ha jó néven veszik, bár még elég ügyetlennek tűnök ezen a téren, de ahol az erő kell, ott tán megfelelek.
Este a fura eset után miután nem tapasztalok semmit, visszadölök, de úgysem tudok elaludni, így kimegyek a fedélzetre. Óvatosabban mozgok, hisz sötét van és nem szeretnék leborulni a hajóról. Egyébként is megakartam nézni az esti utazást is, de ez az est picit aggaszt, így megpróbálom magam kicsit kisétálni, hogy majd a későbbiekben hamarabb eltudjak aludni.
Mikor kimész a kabinodból Meríín-nel találkozol aki a folyosón sétálgatva őrködik. Üdvözlitek egymást, de mikor rákérdezel érzett-e valamit azt feleli semmi különöset, csak mintha a szél rázta volna meg kicsit a hajót.
A fedélzeten körbenézve az éjszakai váltás embereivel találkozol. Látva, hogy mennyire bizalmatlanul mozogsz a fedélzeten kicsit mosolyognak rajtad, d nem bántóan.
A kormányállásnál Gil-t látod beszélgetni egy zöld ruhás alakkal és a kormányossal.
A hajó körüli víz enyhén hullámzik, az égen felhőfoszlányok úszkálnak, a csillagok és a vörös hold fényesen világítanak. Ha nem éreznéd magad kissé rosszul még a hajón akkor nagyon tettszene. Így is tetszik, de érzed, hogy a gyomrodban motoszkáló bizonytalanság miatt nem tudod még igazán értékelni.

Egy fecske nem csinál nyarat, ha nem jelentkezik újra az érzés, akkor a feledés homályába vész a rossz álom emléke.
Nem érzed újból. Viszont utánna könnyebben alszol és pihentetően. A délelőtt vége felé ébredsz fel kipihenten és frissen a jó tengeri levegőben.

Csak vacsora tájékán kerülök elő a kabinomból. Láthatóan jó kedvem van, számszegletében huncut mosoly bujkál, mintha titkot tudnék.
Beérve az étkezőbe kedvesen köszöntöm az ottlévőket (kik vannak ott?). Ha vacsora közben valaki beszélgetést kezdeményez velem, nincs ellenemre a társalgás. Vacsora után ismét visszavonulok.
A társaitok közül senki. Csak a hajó legénységéből vannaok ott páran.

Várok egy keveset, hátha az Atya előkerül.

Én mindig ott leszek a hivatalos étkezéseken. Így most is elő kerülök hamar.

- Kellemes estét Ryel, elég ritkán találkozni veled napközben, remélem nincs valami...ööö...baj?

Mikor Ryel és az atya az étkezőben van, a folyosón látjátok elmenni Ferant, mélyen magába merülten gondolkodva. Kis idő múlva visszatér és bepillant az étkezdébe:
-Jó estét Ryel! Atya! Volnátok szívesek szólni a többieknek, hogy holnap napkelte után két órával legyenek itt? Köszönöm.
Meg sem várja a válaszotokat, ismét magába húzódik és elsétál a folyosón.

Az Atyának:
- Nem, nincs semmi baj, csak el voltam foglalva. Ha nem bánja lenne egy kérdésem önhöz.

Még mindig émelygek alkalomadtán ha jól érzem magam, akkor időm nagy részét fent töltöm segédkezéssel, illetve az éjszaka folyamán is felmegyek hébe-hoba szétnézni az éjszakai utazáson, illetve segíteni, ha kell.
Segédkezned nem nagyon kell, hamar rájössz, hogy a cipekedésen kívül máshoz nem nagyon elég a kézügyességed, kivéve a vastagabb köteleket. Az émelygésed miatt általában leszegett fejjel járkálsz, az árbócra felnézni se nagyon mersz. Esténként ha fenntvagy Gil-t többször is látod ahogy horgászik pár tengerésszel együtt. Megpróbálkozol vele te is, de a finom fonál és a bot kezelése nem nagyon megy az épenhagyásukkal.
Viszont abban nagy segítséget nyújtasz, hogy a tüzelőt, nagydarab húsokat segítesz cipelni a hajó raktáraiból a konyhákba. Ezzel még kondiban is artod magad.

Ryelhez: - Csak bátran, hátha válaszolni is tudok rá (félmosoly).

Az Atyának:
- Mondja csak, ön mennyit tud a toroni nyelvről, szokásokról, és kasztokról?

Ryelhez: - Nos anyanyelvi szinten írom és beszélem a nyelvet, és behatóan ismerem a Kyr Birodalom és Toron történetét, legendáit, kultúráját, isteneiket, vallásukat, ha pedig rendelkezek a szükséges idővel, a Kyr rúnákat is nagy biztonsággal megfejtem. Egy rövid ideig Sulurban is megfordultam, elég jól felszerelt a könyvtáruk.

Az Atyához:
- Ezt örömmel hallom, nagy hasznát vesszük majd a tudásának - mosolygok rá elégedetten.

- A tudásnak mindig haszna van, főleg ha használni is tudják egyesek. (sokat tudó hümmegés utána)
- Mennyi időt szándékozunk eltőlteni toroni földeken?

Az Atyához:
- A lehető legkevesebbet. De még igen sietve is lehet hogy két napnál tovább fog tartani az út.

- Én nem tudok semmit Toronról - válaszolom - Így azért elég nehéz betartani bármilyen szabályt is, mégcsak nem is jártam ott soha - kicsit pánikos hangulatban folytatom.
Nem ismerem a környező vidéket sem, Ediomad-ot sem, de talán az lenne a legnyugodtabb út.
- Természetesen én arra szavazok, amire a többség is, de elsősorban az elkerülést választanám, utána a gyors átkelést, végül a rabszolgaságot. Nem szeretem a felesleges vérrontást.

Z beteg lett, és elég rosszul van :(
Ha minden igaz akkor hamarosan beszerelik hozzzájuk a netet, így ha jobban lesz majd előkerül, de hogy pontosan mikor, azt nem lehet előre tudni.
Előre is köszi a türelmet.