A pap felé fordulva:
-Lelkem Tooma-t a Fejszés-t szolgálja és az Ő híve vagyok. Más istenekhez, természetesen atyáim isteneit kivéve, egy kivételével nem köt hit és kötelezettség. Az egy isten kinek helyet biztosítok még szívemben - jobb kezem kissé tétován a melkasomhoz emelintem, majd magam mellé ejtem -és lelkemben a más népek istenei közül, az Ville, a becsületes harc istennője, kit úgy vélém, ha Atyáim ismernek épp úgy tisztelnének, mert úgy vélem ő az kit, fajombéli tisztelettel illethet a kövek fiainak Atyjain kívül.
A pap elégedettnek tűnik a válaszoddal.
- Látom tiszteled Őt, nagyon helyes. Így biztosan nem tagadja meg tőled a gyógyulást - azzal jobbját reteszi a szent szimbólumára, balját a fejedre, és imát intéz Villéhez. Mire befejezi a litániát a sebeid begyógyulnak egytől egyig, sőt a szakállad is visszanő, a szemöldököddel, és a szempilláiddal együtt.
- Úgy vélem most már nincs szükséged ezekre a kötésekre, adj hálát ezért Villének - mondja mosolyogva.
- Ha megbocsájtasz, most mennék, sok dolgom van még - azzal távozik.

A fogadó földszintjén ülők látják, hogy a pap lesiet a lépcsőn, biccent Farkas és a hölgy felé, majd sietve távozik.

Magamban imádkozom és köszönetet mondok Toomának az életért miben Őt szolgálhatom és Villének, hogy segítségével újra ép lettem és új harcokba indulhatok.

Miután végeztem ezzel megkeresem a szobában a nyitókart amiről Haiy-Ti beszélt. Alaposan végig kopogtatod a padlót az utca felöli oldalon, és megtalálod az említett falapot. Óvatosan kifeszíted a helyéről egy pengével, vigyázva, hogy a fán ne maradjon nyoma. Kiemelve a lapot, megtalálod a kart. Ha megvan ez is a levetett kötést összetekerem és elteszem a zsákomba. Kimegyek és Oler-hez sétállok.
-Üdv néked! Volt valamiféle esemény?
- Semmi különös, aki meggyógyított téged, az ellátta Morelt és Capullot is. Te megtaláltad a nőt? Na és mi volt? - kérdezi tőled széls vigyorral.

Komoly arccal nézek rá.
-Érdekes volt mindenképpen, de sajnos tudod hogy van az néha. Van amiről nem beszélhet aki megígér valamit. Mindenesetre érdemes lett volna velem jönöd. A Nagyúr tudomásod nélkül elég keményen büntetett - vigyorgok, mint akinek nagyon jó dolga volt.
-Mindenesetre azthiszem lemegyek beszélek Farkassal, ha még bírod kicsit az őrködést, aztán átveszem. Capullo? Örül, hogy megint tud rendesen mozogni?
- Ahh... tudtam én... bárcsak veled mehettem volna, már olyan sokat hallottam arról a helyről... - mondja szomorkás arccal, majd összeszedi magát - Capullo persze hogy örül, gondolom te sem szomorkodsz, hogy lekerült e fejedről a kötés. Menj csak, még bírom az örködést.

Miután a pap meggyógyította Capullot megkeresem Olert és felajánlom ,hogy válalaom a második őrséget. Ezután visszavonulok pihenni.
Olert nem kell rábeszélni, rögtön elfogadja az ajánlatodat.

-Deneira Demonri -ízlelgetem a nevét - mindenkinek nálatok ilyen egybecsiszolt neve van?
Alysium felé intek:
-Átülsz ide? Csak mert Farkas már annyit evett, hogy nem biztos, hogy meg bírja magát emelni.
-Farkas, nekem ne disznót rendelj. -Intek egy szolgálónak, ha van a közelben és megpróbálom körülírni miféle ennivalót kérek. . olyan hosszú hússzeletkék csípős-édes szószban, meg az a rizses valami - körbenézek a többi asztalnál és ha látok olyasmit amit már ettem akkor próbálom megmutatni.
A felszolgáló a körülírásodból r9ögtön megérti mit is szeretnél. Kisvártatva ki is hozza. Ahogy megkóstotd a húst rá kell jönnöd, hogy ez nem teljesen ugyanaz, úgy véled másfajta húsból készült, mint amit ettél már. De ennek ellenére, ez is finom, csak nem olyan mint a másik.

Amikor Gren int és befejeztem a vacsorát átmegyek az asztalukhoz. Megnézem melyik hely szabad és oda leülök.
Deneirához:
- Üdvözöllek, azt hiszem még nem ismerjük egymást! A nevem Alysium! Bocsásd meg, hogy nem mutatkoztam be az előbb, de nem akartam megzavarni együttléteteket Farkassal...
Ezután mikor a felszolgálólány hozza az ételt Grennek kérek tőle 4 korsót a legjobb sörükből.
- Sört sajnos nem tudok hozni, csak rizsbor, vagy rizspálinkát. Ami volt sörünk sajnos elfogyott, és csak holnap érkezik szállítmány. Elnézését kérem az úrnak, és remélem elfogadja, hogy a ház vendége legyen valamilyen italra.

- Értem! Akkor a sör valóban elmarad!
A felszolgálóhoz:
- Köszönöm kedvességét, egy rizspálinkát elfogadok!
Visszafordulok Grenhez és egy kicsit értetlenül nézem, ahogy visszafolytja nevetését, majd Deneira és Farkas felé nézek és megkérdem:
- Miért, tán tévedtem?

Elmondom Gren-nek, amit tudok Iarwain lakhelyéről és mesteréről.
- Iarwain egy a hegyekben lévő erdőségben élt itt Tiadlanban, míg egy tragédia során el nem veszetette az édesanyját, utána egy közeli kolostorba került, ahol Ip shi Keung mester tanítványa lett. Iarwain pár hónappal ez előtt indult el Elyaba, ahol veletek találkozott. Az öreg mesteréről nem tudok sokat, csak hogy tiszteletre méltő és bölcs ember, és ezek mellett jó harcos is.
Farkasnak:
- Ne haragudj Farkas, de nem értem a célzásodat! Esetleg kifejthetnéd, hogy méltóan reagálhassak rá!

Alysium-nak:- Bízni nem bízok meg teljesen senkiben, de ha legalább két emberrel olvastatjuk el külön, akkor kiderül mi az igaz.
Elteszem a levelet az övön lógó kistáskámba, aztán Alysiumot és Deneira-t is jól végigmérem.
-Még a végén kiderül, hogy rokonok vagytok.

Míg elrakod a levelet a felszolgáló lányka kihozza kicsi pohárkába töltött rizspálinkákat, leteszi az asztalra, kissé meghajol, majd távozik.

P.sz. 3736, Arel 4. havának 03. napja, az Ólom órája
 

Több mint egy órája elmúlt éjközép. Farkason lassan erőt vesz a fáradtság. A többiek sem a legfrissebbek, de fenn tudnának maradni, ha akarnának.

Felállok az asztaltól és elköszönök mindenkitől.
Felmegyek és megkérdem a Nagyúr szobája előtt őrködő társam, hogy leválltsam-e. Előtte azonban a Gesztenyefában kapott csomagocskám biztonságba helyezem a zsákomban és az egyik szolgálólányt megkérem,hogy papírt és íróeszközt hozzon fel a szobámba.
Mire felérsz nem Oler hanem Morel őrködik.
Nem sokkal az után, hogy elpakoltad a csomagocskát, felhozza a fény a kért dolgokat.

-Nu elíg mára az zünneplsíbűl, húnap is lösz nap. Az égiek lögyenek veletek.

(kinyújtózom, jó lassan, hátha közben a lány bekéreckedik mellém estére, ha nem akkor felcammogok a zsákommal és megkérdem az örködő társunkat, merre lesz a fekhelyem. Most kialszom magam, majd holnap este én is örködök)
Morel megmutatja a szobádat, a nagyúr szobájával szemben van.

*Ahogy látom mindenki készülődik a jól megérdemelt éjszakai pihenőjéhez. Az arcom még pírban ég a pálinkának köszönhetően, meg is fogadom magamban, hogy ilyet többet soha.. Pár pillanat múlva már arra leszek figyelmes, hogy már mindenki felkelt az asztaltól. Szavaim remélhetőleg még eljutnak a távolodó fülekhez*
-Jó éjt mindenkinek!
*Még egy darabig elücsörgök az asztalnál, ha senkit nem zavarok vele.*
Vendég már nem nagyon van, csak egy párocska ül az egyik sarokasztalnál. A felszolgáló lányon látszik, hogy fáradt, de igyekszik leplezni, kedvesen mosolyogva kérdi meg kérsz-e még valamit.

*Mire odaér a lányzó, én is úgy döntök, hogy ideje lenne lepihenni már, főleg, hogy társaság hiányában meglehetősen unalmas ücsörögni*
-Csak annyi kérdésem lenne, hogy esetleg lenne-e még egy szabad szobájuk éjszakára, ahol megszállhatnék?
*intézem a lányhoz mondandómat*
- Természetesen van. Oda vezetem ha óhajtja - mondja, majd vár, hogyan döntesz.

-Nem tudom lehetne-e kérni, hogy az asztaltársaságom közelében kaphassak szobát? Persze, ha ott már nincsen üres hely, akkor máshol is álomra tudom hajtani a fejemet. *mosolygok a lányra, annak reményében, hogy a frissen szerzett ismerősök mellett még el tud szállásolni, ott mégiscsak nagyobb biztonságban érezném magam*
- Épp van még egy üres szoba a közelükben - mondja majd felvezet a szobádba.
A szoba úgy néz ki, mint ahogy már leírtam (kérlek lapozz vissza és olvasd el).