|
Quote:
|
Quote:
|
Quote:
|
No a másik topikot nem akarom átláthatatlanná tenni, onnan töröltem minden nem oda való hozzászólást(moderáltam magam:D) és frissítettem a jelöltek listáját.:)
(Deni, csak így tovább:)) Fenyegetek, este lesz vers is, de most megyek dolgozni...:D |
Quote:
|
Megláttam a topicot, úgyhogy itt egy saját iromány:
(a véleményt meg cs őszintén, bírom a kritikát ;) ) Bosszú Nem nehéz a kicsit eltaposni, Egyszerűen csak a porba dobni, Aki életét élni akarja, És hagyja, hogy a nagy eltakarja. Sokszor van ez így, tűrnek a kicsik, Tűrnek, míg valami megváltozik. És majd csak annyit fog látni a nagy, Hatalmas birodalma szétporlad, És láthatja miként semmivé lesz, A haza, amit felépít, védelmez, És miként a kicsi naggyá válik, Rajta keresztül továbbmászik, És most ő nyomja el elnyomóját, Fogja, s erősen szorítja torkát, Szorítja, míg próbál lélegezni, És ha halott, csak akkor ereszti. |
Jönnek-mennek
lehajtott fejjel, s ha felpillantanak, szemükben az őrület tüze lángol, ég. Mondanak valamit, de gondolataikat csak te érted. És miért? Mert csak téged érdekel. Átérzed minden fájdalmukat, félelmeiket, szorongásaikat. Kiszolgáltatottak. Kiszolgáltatottak az életnek, a fénynek, a sötétségnek, a létnek, az égnek, a világmindenségnek. Egyedül te érzed a szenvedéseiket, a kétségeiket, a hitetlenséget, mely arcukra kiült. Egészséges test, beteg lélek, ha te nem segítesz, a testük is beteggé lesz. Fontos neked, hoy segítsd őket, feloldozd fájó kínjaikat, őrjítően kínzó gondolataikat. Képes vagy rá, mert téged elfogadnak, érzik, benned megbízhatnak. Adj nekik nyugalmat! |
Ép ésszel fel nem
fogható,ha tombol a lélek, az ész hol a Mindenható? Tör-zúz a test, rombol a lélek, lázad az agy, de nem félek! Kellett ez neked? Ne hagyd magad! Add ki a mérged, nem a te részed! |
Téped a lelked,
kínzod a tested, vágysz a szeretetre. Felőröl minden, ami körülvesz. Semmit nem ér az élet. Hömpölygő lávaként folyik a gondolat, megadta magát az agyad. Mindent megsemmisít, hamuvá lesz, amit engedsz, hogy elérjen. |
Elszállt a széllel egy élet,
a Földön maradt egy Lélek. A Lélek mindennap haza jár, de senkinek nem hiányzik már. |
Mosolyognak, boldogok az Angyalok,
én nem közéjük való vagyok, a Földön járok, taposom a port. Leláncolt lelkem a testemben rekedt. Meghasadt szívemet vérem hagyja el A földi lét már nem érdekel, hidegen hagy, mit testem ért el. Mégis közétek való vagyok? Hozzátok szállok, Angyalok! |
Kétségbeesve keresem az utam...
Honnan jöttem? Merre menjek? Szükség van rám? Kinek kellek? Ki vagyok én? Mitől féljek? Van értelme? Hogy tudom meg? Nem tudom..., de ha ezt is megtudom, véget ér minden, megállhatok utamon. |
Quote:
|
Quote:
Éjszakás voltam, ezek csak úgy átvillantak az agyamon, eddig max 10 évente egyszer fordult elő velem ilyesmi, de mostanában egyre gyakrabban, és most időm is volt leírni. Köszi a jelöléseket, de szerintem azért ennyire nem jók, csak cikázó gondolatok...:) |
Quote:
|
Quote:
|
ez így azért kemény te lány :D
hát respect :cool: |
Quote:
|
Quote:
|
Quote:
Most még rendbeszedem a másik témát, aztán megint húzok el itthonról.:( |
Aranyló ősz
A Nap és a Hold együtt bújócskázik a horizont alatt. Hideg a reggel. Csípős szél metszi arcodat. Fagyos dér ül a félszáraz fűszálakon. Erőtlen madarak röpködnek, éhes verebek kapkodva élelmet keresnek. S felbukkan a Nap! Aranyló fényével befesti a bárányfelhők elszürkült bundáját. Lassan pezsdül az élet, színes gyümölcsök ragyognak. Vidáman koppan a vadgesztenye. Széles mosollyal bújik ki tüskés, zöld burkából. De a fáradt Nap korán nyugovóra tér. A fáradt fák álmosan intenek lehulló leveleik után... |
Csak mert kierőszakolták egyesek, itt a pár napja beigért vers, bár még címe sincs szegénykének(Eme súlyos hiányosságot ezennel pótoltam).:)
Évszakok Tétlenül nézed, ahogy az évek tovaszállnak, S oson minden napodba a fény és az árnyak. Nézed ahogy hull a fákról az elságult őszi lombtakaró, Nézed, s ráébredsz az ősz míly magávalragadó. Majd, ha jön a tél, mikor a szél cincál s fogad vacog, Fázol, de benned idegen érzés lángja lobog. A tavaszt várod ám legbelül valdd be, szereted a telet. A nyarat hívod, mit egy újabb ősz úgyis feledtet. Forog a föld, változik minden, napra, napok jönnek. De félned nem kell, ha van egy kéz, melyben kezed megpihenhet. |
Quote:
Egyeseknek cím nélkül is nagyon megfelel! :):) :) :) :) |
Megbuktál Angyal! Tépett szárnyú Angyal, Ködös tekintettel, Folytó idulattal, Szemében könnyekkel. A várost rója, Útját járja, botladozva. Térdeit a macskakő simítja Kezével a semmit markolja. Folyópartra érve, A mocskos vízben Poros arcát mossa, Nagy serényen. Megy az Angyal Ruháját a szél szaggatja Lábának minden nyomát Az esső mossa el azonnal. Emléke sem marad, Nyomot nem hagy a világban. Szellem képében érkezett a földre S úgy is tűnik el onnan. Nem szerethet senkit S őt sem szeretik, Nem feledhet semmit, Hisz nem is emlékezik. Kiér egy rétre S fáradtan elesik Nem is érzi, hogy lábát kövek tépdelik. Nem érez kínt, Fájdalmat, bút, vagy bánatot Nem szenved, Nem ismer már alázatot. Egy apró virág mellett fekve A semmiből egy hangott hall Mi így szól hozzá Szívébe végleg elhozva a fagyot: "Hé Angyal vedd észre végre: Megbuktál ezen a világon!" |
Quote:
|
Ma ne!
Ne hívj, Ne keress, Ne várj, Ne szeress, Ne hidd, ha szólok, Ne halld, ha hívok, Ne várd a holnapot, NE engedd hogy tegyem, Mit oly nagyon tenni akarok. Ne hívj, Ne keress, Ne várj, Ne szeress, Feledd, hogy létezem, Ereszd el két kezem, Ne hidd, ki én vagyok, NE engedd, hogy feledjem, Mit oly nagyon feledni akarok. 2006.10.28. |
Ditke köszönöm.
Bár ezek nem teljesen odavalóak, se nem szépek, se nem jók.:o |
Quote:
Ja, és a jelölő személyeket tilos befolyásolni! :) Legfőképp a jelöltek által!:)) Vagy ez nincs a szabályok között?! :) :) :) |
Quote:
Ilyen nincs köztük.:) |
Ma is fáj
Hagyj most gyermeknek
Kedves, hagyj most engem! Hadd sírjam ki magam közeledben! Hagyj meg embernek Kedves, hadd gyűlöljem magam! Hadd játszak tragédiát, hogy sírjanak sokan! Hagyj most magamra kérlek, hagyj egyedül! Hadd tegyek úgy, mint ki elmenekül! Hagyj elfutni engem, el és még tovább! Hadd legyen kicsi nekem e világ! Hát hagyj még gyermeknek Kedves, hagyj most engem! Hadd sírjam ki magam, egyszer életemben.. |
Ákos : Hello
Az aktuális kedvenc és mert most futottam bele a szövegbe a neten és mert egyesek nem ismerik, íme:
Ákos : Hello Hello, hello, újra itt vagyok, Vissza kellett jönnöm hozzád, és lehet, hogy maradok. Tudom, tudom, nem láttál rég, Bármit is mondasz, szemedben a megértés tüze ég. Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel, Sajnos nem állnak össze a mondatok, Én nem ide jöttem, nem ezt akartam, Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó, azt, hogy minden bűnöm megbocsátható. Hello, hello, nem tűntem el, Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel. De kinyílt lassan a szem, Most is rád ragyog, Könny reszket benne, Mert látom, hogy vak vagyok. Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel, Sajnos nem állnak össze a mondatok, Én nem ide jöttem, nem ezt akartam, Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó, azt, hogy minden bűnöm megbocsátható. Hiszen minden bűnöm megbocsátható... Hello, hello, én a régi vagyok, Tévedésből jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok! Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok, Nem látsz majd többé, hiányozni fogok... Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel, Sajnos nem állnak össze a mondatok, Én nem ide jöttem, nem ezt akartam, Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó, Azt, hogy minden bűnöm megbocsátható. |
Quote:
|
Quote:
|
Quote:
|
Időtlen idő Évszakok jönnek, Évszakok mennek. Nemrég még örvendtünk a kikeletnek, Most újra átkozzuk a közelgő hideget. Csillagok születnek, Napokat temetnek. Egy perce még vártuk a reggelt, De immáron megint ránkesteledett. Vársz, mindig vársz, Egy napra, mi el tán sosem érzethet. Vársz, de úgy érzed A tájjal együtt az idő is megdermedhetett. 2006.11.08. |
Bar, rengeteg sajat verset szoktam irni baratnomnek, de a tegnapi vmiert nagyon jo lett, igy ezt felteszem ide :)
Szivárványt átölelő gondolatok, Felelőtlenül átélt pillanatok, s a tetőről lehulló jégcsapp-cseppek vesznek körül úgy, Mint amikor álmaiddal körülfont karjaid húznak formás melleidhez, dús ajkaidhoz egy ködös, csillagtalan éjszakán. remelem, nem lett annyira rossz :) |
Haldoklik a téma. A legtöbb, amit tehetek, hogy folytatom. Íme az országomhoz írt versem. Még kiforratlan, szóval nem elküldeni a gányba!;)
Shot the Hunter (#275071) Jobbról-balra, előről-hátra, Katonák állnak sorban állva. Harcra készül most a nép, Pusztuljon a sötétség! Shot the Hunter véres népe, Ellenség tetemeim térdepelve, Imát mormol egyre hangosabban, Az ellen földje mind romokban. |
Nem szoktam én olyat. Örülök, hogy valaki még ír ide egyáltalán (Ez szól Szecsának is.).:)
Sajna mostanában nekem se időm, se energiám ide írogatni. Született ugyan egy vers, de az a nem "ide illő" kategória, pontosabban az a "senki nem fogja látni" kategória...:) |
Quote:
Ezt Te követted el? |
Persze, ismerlek. Tetszik, nagyon tetszik :)
|
| All times are GMT +1. The time now is 08:50. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu